2019. szeptember 9., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 9 - HÉTFŐ - 2 Királyok 19


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 58. fejezet 1519. nap

Nem saját erejükben végezték munkájukat az apostolok, hanem az élő Isten hatalma támogatta őket. Munkájuk nem volt könnyű. A keresztény egyházat megalapozó munka sok nehézséggel, viszontagsággal és keserű csalódással járt. A tanítványok, munkájuk közben állandóan nélkülözéseket, rágalmakat és üldözéseket szenvedtek el, de életüket nem kímélték, nem volt drága előttük, örvendtek, hogy Krisztusért szenvedhettek. Határozatlanság, kétely és elvi elgyengülés ismeretlen volt előttük. Készek voltak minden áldozatra, sőt önmagukat is feláldozták. A rájuk háruló felelősség tudata megtisztította őket és gazdagította tapasztalataikat. A menny kegyelme nyilvánult meg győzelmeikben, melyeket Krisztusért arattak. Isten, mindenhatóságával működött általuk, hogy győzelemre vigye az evangéliumot.

Az apostolok, Krisztus által fektetett alapra építették fel Isten egyházát. Az Ige a templomépítést gyakran felhasználja jelképül a gyülekezet épülésének szemléltetésére. Így Zakariás Krisztusra utal, mint Csemetére, ki megépíti az Úrnak templomát. Egyszersmind beszél a pogányokról, akik segédkeznek e munkánál: "És a messze lakók elfőnek és építenek az Úr templomában." Ésaiás pedig kijelenti: "Az idegenek megépítik a te kőfaladat." (Zak. 6, 12, 15; Ésa. 60, 10.)

Péter mondja, amikor ezen templom építéséről szól: "Akihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott becses kőhöz, ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek, a Jézus Krisztus által." (1. Pét. 2, 4. 5.)

Az apostolok munkálkodtak a zsidó és a pogány világ kőbányáiban, hogy onnan köveket bányásszanak ki, és a fundamentumra helyezhessék. Pál az efézusi hívőkhöz intézett levelében mondotta: "Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek, kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus; akiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban; akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által." (Ef. 2, 19-22.)

Mai Bibliai szakasz: 2 Királyok 19

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Az Istennel eltöltött megelőző évek segítettek  Ezékiásnak megérteni, hogy még mindig szüksége van Istenre a rá váró kihívásokkal szemben. „megszaggatta ruháit, zsákruhát öltött és bement az Úr templomába.” (2Kir 19:1 - új prot. ford.). Imádsága hosszú és küzdelmes volt, és meghallgatásra talált az Úrnál!

Időnként elveszítjük a reményt, ha Istentől távol vagyunk, különösen, ha épp az ellenkező irányba sietünk. Ám Isten soha nem hagy el bennünket, arra várva, hogy visszaforduljunk hozzá.

Ezékiás gondja könnyen megoldódott. „Még azon az éjszakán kijött az Úr angyala, és levágott az asszírok táborában száznyolcvanötezret” (2Kir 19:35 - új prot. ford.). Istennek semmi sem túl nehéz. Az Ezékiás által felajánlott ezüst és arany nem tudta megállítani az asszír sereget, de Isten egyetlen éjszaka alatt elintézte azt.

Isten nem kényszerít minket az Ő követésére, és tudatos döntést kell hoznunk, hogy oltalma alatt lehessünk. Ha Őt választjuk, megértjük, hogy az Ő útja végtelenül jobb a mieinknél.

Daniel Jiao

214. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  58. fejezetéhez (szeptember 8-14.).

A Bibliában azt olvashatjuk, hogy Jézus iskolázatlan embereket választott Isten egyházának építéséhez. Nem volt könnyű ezeknek a tanítványoknak a munkája. Megtapasztalták a nélkülözést, a rágalmazást és az üldöztetést. Jézus tanítványai azonban véghez vitték küldetésüket, és tömegek követték a kereszt üzenetét. De mi volt a sikerük titka? Hogyan cselekedtek ezek a tanulatlan emberek, hogy a munkájuk felrázza a nemzedéküket?

A Biblia felfedi, hogy a tanítványok Krisztus ügyének szentelték életüket. Engedelmesek voltak minden parancsnak, amit a Mesterüktől kaptak. Sőt, Jézus apostolai úgy határoztak, hogy nem egyedül, hanem a mindenható Isten hatalmával együtt dolgoznak. Ez volt győzelmük kulcsa. Biztos alapzatra építkeztek, az Örök Kősziklára. Nem számított azok vakbuzgósága, előítélete és gyűlölete, akik azt hitték, Isten vezeti őket. És bár a tanítványok egymás után haltak meg Jézus ügyéért, rögtön átvették helyüket az új munkások.

Majdnem két évezred telt el, és Jézus üzenetét még mindig prédikálni kell valamennyi nemzet számára. Ezeknek az apostoloknak az életrajza csodálatosan emlékeztet minket arra, hogy életünket Jézusra kell építenünk, a legfőbb sarokkőre, és a mennyei Szentlélekkel együttműködve kell dolgoznunk. Így lehetünk modern apostolok, akik felrázzák ezt a világot Isten üzenetével.

Jesus Hanco
Újszövetség és bibliai görög oktató
Teológiai szeminárium
Perui Unió Egyeteme
Fordította Gősi Csaba

4 megjegyzés:

  1. Az ember szereti hinni, hogy maga tervez és maga is végez, mert gőgös, öntelt, s hiszi, hogy képes a maga erejéből boldogulni, s minden amit sikerrel tesz, az az ő érdeme. Isten megjelenti Ézsaiáson keresztül, hogy amit Szanhérib a saját elgondolásának és megvalósításának vél, mindaz már jó előre ki volt tervelve és régóta el volt végezve. Az Úr megenged dolgokat, és tervében szerepet kaphatnak a pogány népek és uralkodók is, de mindvégig Isten kezében van az irányítás, a Megváltás tervet egyedül Ő tervezte, és Ő is valósítja meg. Ideig óráig hiheti az ember, hogy minden tőle függ, és minden az ő malmára hajtja a vizet, előbb-utóbb azonban szembesülnie kell vele, hogy az élő Isten az, aki mindeneket teremtett, aki táplál, fenntart, és oltalmaz. S az önmagában bízó ember felfuvalkodottságában egyszer csak szembetalálja magát Isten akaratával, és akkor megaláztatik. Mindeközben az alázatos szív oltalomra lel, Isten kijelenti számára az eljövendőket is, és pajzsa lesz a Dávid az Ő szolgája városának.
    Ahogy Dávid mondja az 51. zsoltárban (19. vers): “Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat. A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem!”

    VálaszTörlés
  2. Ámen ,köszönet az Úrnak minden időben megadja a helyes uton járást és a Lelke vezet ,tanit hogy eljussunk a felnőtkori érettségre .Igen mint zzsellérek ,benne és reá hagyatkozunk Ámen.

    VálaszTörlés