Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 3. fejezet 1536. nap
3.
A hitehagyás
Pál apostol a thesszalonikai gyülekezethez intézett második
levelében megjövendölte a nagy hitehagyást, amely nyomán létrejön a pápai
hatalom. Pál kijelentette, hogy Krisztus napja addig nem jön el, "mígnem
bekövetkezik előbb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia,
aki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, ami Istennek vagy
istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az
Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát". Az apostol továbbá arra
figyelmezteti testvéreit, hogy "működik... már a törvényszegés titkos
bűne" (2Thessz 2:3-4.7). Már ilyen korán látta, hogy tévelygések csúsznak
az egyházba, amelyek utat készítenek a pápaság kialakulásához.
Lassan-lassan, először csak lopva és csendben, majd pedig,
amikor megerősödött, és hatalmába kerítette az emberek lelkét, nyíltabban
végezte megtévesztő és istenkáromló munkáját "a törvényszegés titkos
bűne". A pogányság szokásai szinte észrevétlenül utat találtak a
keresztény egyházba. A megalkuvás és a behódolás szellemét egy ideig fékezte a
vad üldözés, amelyet az egyház a pogányságtól elszenvedett. De amikor az
üldözés megszűnt, és a kereszténység bekerült a királyok udvarába és
palotájába, felcserélte Krisztus és az apostolok alázatosságát és egyszerűségét
a pogány papok és uralkodók pompájával és hivalkodásával, Isten kívánalmait
pedig emberi elméletekkel és hagyományokkal. Nagy volt az öröm, amikor
Konstantin a negyedik század elején névlegesen megtért, és a világ a
látszatszentség öltönyében besétált az egyházba. Ekkor felgyorsult a
bomlasztás. A látszólag vereséget szenvedő pogányság lett a győztes. Az ő
szelleme irányította az egyházat. Tanításai, szertartásai és babonái
összekeveredtek Krisztus névleges követőinek istentiszteletével.
A pogányság és a kereszténység közötti megegyezésből kelt
életre a próféciában megjövendölt "bűn embere", aki szembefordult
Istennel, és fölé helyezte magát. Sátán mesterműve a hamis vallás, az a gigászi
egyházszervezet, mely ékesen tanúskodik arról, hogy Sátán akarja tetszése
szerint uralni a földet.
Mai Bibliai szakasz: 1
Krónikák 11
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Isten megígérte
Dávidnak, hogy királlyá teszi őt egész Izrael felett. A jövendölés
beteljesedése Isten áldásának következménye volt, de emberi közreműködést is
igényelt.
Dávid nemes
gondolkodású vezér volt. Egy hadjáratban, amikor három katonája életét
kockáztatva vitt neki ivóvizet, nem volt hajlandó azt elfogyasztani. Nem akarta
szomját emberei élete árán csillapítani. Amikor Saul üldözte őt, és bár a
körülmények könnyen lehetővé tették volna, nem akarta megölni üldözőjét.
Dávidot ezért mélyen szerették és tisztelték katonái és Izrael népének többsége.
Vetélkedés soha nem
háborgatta Dávid lelkét. Biztos volt saját katonai képességeiben, és
kétségtelenül legnagyobb becsben tartotta legjobb katonáit. A legmesszebb
menőkig megbecsülte őket. Ebben a fejezetben láthatjuk a „Hírességek
Csarnokát”, Dávid legkiválóbb harcosainak listáját. Olvashatunk a „harminc” és
a „három” hősről is, akik felülmúlhatatlanok voltak Dávid idejében.
Dávid megtanít minket,
hogy milyen fontos az Úr ígéreteire várni, és közben tőlünk telhetően mindent
megtenni azért, hogy Isten terve életünkben megvalósuljon. Megtanulhatjuk még
tőle, hogy a siker nagyrészt kapcsolataink minőségén múlik.
Drága Istenünk, add, hogy legyünk kedvesek és udvariasak a
körülöttünk élőkkel, s így mindenekfelett érezzék, hogy szeretjük és megbecsüljük
őket!
Jobson Santos
216. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
2. fejezetéhez
(szeptember 22-28.).
Amikor a családom tagjai hetednapi adventisták
lettek, én még csak 12 éves voltam. Abban a tanévben az iskolatársaim
terrorizáltak, így majdnem minden nap elrejtőztem a szünetekben. Azonban ha az
osztálytársaimnak segítségre volt szüksége, én hajlandó voltam segíteni őket a
tanulmányaikban vagy más tevékenységekben. A tanév végén bocsánatot kértek
tőlem. Nem nyertem új barátokat, de boldog voltam Jézus mosolya miatt, az Ő
helyeslésének bizonyosságával.
A korai egyház pontosan azt szenvedte el, amit
Jézus megjövendölt. A keresztény életstílusukkal és hűségükkel mércévé váltak,
és ezzel leleplezték a gonoszok bűneit. A Megváltó életének elveinek megfelelő
gyakorlatuk olyan volt a bűnösök számára, mint egy halálos nyíl, és ők az
irigységtől és gyűlölettől hajtva az igaz Istenfélők legrosszabb üldözőivé
váltak.
Krisztus iskolájának ezen tanítványai azonban a
folyamatos fenyegetettség alatt is rendületlenül ragaszkodtak hozzá, hogy
Mesterük nyomában járjanak. Isten helyeslése volt a legbecsesebb tulajdonuk. Az
üldözés csak megerősítette a Szentírás tiszta igazságát: „De mindazok is, akik
kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak.” (2Tim 3:12)
„Éledjen csak fel az őskeresztény egyház hite és
ereje, az majd életre kelti a gyűlölet szellemét, és felszítja az üldözés
tüzét!” (46. o.) Legyünk mi az okai Jézus mosolyának! Éleszd újra az
egyházadat, Uram!
Rosana Barros
feleség, édesanya, író.
Ámen✝🛐🙏
VálaszTörlés