Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 21. fejezet 1670. nap
Róma visszatartotta a Bibliát az emberektől, és mindenkitől
azt követelte, hogy helyébe fogadja el az ő tanításait. A reformáció feladata
az volt, hogy visszaadja az embereknek Isten Igéjét. De vajon korunk
templomaiban nem arra tanítják-e az embereket, hogy hitüket inkább egyházuk
hitvallásaira és tanításaira építsék, mintsem a Szentírásra? Charles Beecher
ezt mondta a protestáns egyházakról: "A hitvallások ellen mondott minden
durva szóra éppoly érzékenyen reagálnak, mint szent atyáik tették volna az általuk
istápolt szentek és mártírok iránti növekvő tisztelet durva kárhoztatására...
Az evangéliumi protestáns közösségek annyira megkötötték egymás kezét és a
sajátjukat, hogy egyiküknél sem lehet prédikátor az, aki a Biblián kívül még
más könyvet is el nem fogad... Semmi képzelet szülte dolog nincs abban az
állításban, hogy a hitvallás tekintélye kezdi a Bibliát kirekeszteni, éppúgy,
ahogy Róma tette, habár nehezebben megfogható módon. "
Amikor lelkiismeretes tanítók magyarázzák Isten Igéjét,
megjelennek művelt, a Szentírást állítólag értő lelkészek, akik a józan
tanítást eretnekségnek bélyegzik, és ezzel elűzik az igazság után érdeklődőket.
Ha a világ nem volna kétségbeejtően megrészegítve Babilon borával, Isten
szavának világos, metsző igazságai tömegeket győznének meg. De a vallási elvek
olyan zavarosnak és ellentmondónak tűnnek, hogy az emberek nem tudják, mit
fogadjanak el igazságként. A világ megátalkodottsága az egyház ajtajáig jutott.
A második angyal (Jel 14.) üzenete először 1844 nyarán
hangzott fel, és akkor elsősorban az Egyesült Államok egyházaira vonatkozott.
Az ítéletre való figyelmeztetés is ott szólalt meg a leghangosabban; ott talált
a legnagyobb visszautasításra is, és az egyházak hanyatlása ott volt a
legrohamosabb. A második angyal üzenete azonban 1844-ben még nem vált egészen
valóra. Az egyházakban abban az időben erkölcsi romlás volt tapasztalható, mert
nem fogadták be az advent üzenetben foglalt igazságot. De a bukás még nem volt
teljes. Mivel azonban továbbra is elvetették a különösképpen arra az időre
szóló igazságot, egyre mélyebbre süllyedtek. De még mindig nem mondható, hogy
"leomlott... Babilon..., mert az ő paráznaságának haragborából adott inni
minden pogány népnek". Babilon még nem itatott meg minden népet. Korunk
próbatevő igazságaival szemben a világhoz igazodó, közömbös lelkület áll, és
hódít a keresztény világ minden országának protestáns egyházaiban. Nekik is
szól a második angyal komoly és súlyos ítélete. A hitehagyás munkája azonban
még nem tetőzik.
A Biblia kijelenti, hogy az Úr eljövetele előtt Sátán
"a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival, és a gonoszságnak
minden csalárdságával" fog dolgozni, és Isten engedi, hogy azok, akik
"nem fogadták be az igazságnak szeretetét az Ő üdvösségükre",
megkapják "a tévelygés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak" (2Thessz
2:9-11). Amíg ez az állapot nem következik be, amíg az egyház és a világ nem
egyesül teljesen az egész keresztény világban, addig Babilon még nem bukott el
egészen. A változás fokról fokra történik, és a Jel 14:8 teljes megvalósulása
még a jövőben van.
A Babilont képező egyházak lelki sötétsége és Istentől való
elidegenedése ellenére Krisztus követőinek nagy serege még mindig soraikban található.
Közülük sokan nem értik a korunknak szóló különleges igazságokat. Nem kevés
azoknak a száma, akik elégedetlenek jelenlegi állapotukkal, és nagyobb
világosság után vágynak. Hiába keresik Krisztus képmását abban a közösségben,
amelyhez tartoznak. Amint ezek a közösségek egyre jobban eltávolodnak az
igazságtól, és szorosabb szövetségre lépnek a világgal, a két csoport közti
különbség nő, amelynek végső következménye a szakadás. Eljön az idő, amikor
azok, akik Istent mindenekfelett szeretik, nem tudnak olyanokkal kapcsolatban
maradni, akik "inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői, kiknél megvan
a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét".
A Jel 18. fejezete arra az időre mutat, amikor a hármas
intés (lásd Jel 14:6-12) elutasításának következményeként az egyház teljesen
eljut a második angyal által megjövendölt állapotra, és Isten felszólítja a még
Babilonban levő népét, hogy szakadjon el attól a közösségtől. Ez az üzenet az
utolsó, amelyet a világ kap; és ez az üzenet elvégzi a maga munkáját. Amikor
azok, "akik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az
igazságtalanságban" (2Thessz 2:12) Sátán súlyos csalása következtében
elhiszik a hazugságot, akkor az igazság fénye ráragyog mindazokra, akiknek a
szíve nyitva van befogadására. Az Úr minden gyermeke, aki még Babilonban van,
hallgat e hívásra: "Fussatok ki belőle, én népem!" (Jel 18:4).
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
6
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Dávid Istenhez könyörög
kegyelemért és gyötrelmeiből való szabadulásért. Az 6. versben emlékezteti
Istent arra, hogy a „a halál után nem
emlegetnek téged, ki ad hálát neked a sírban?”
(új protestáns fordításban az 5. vers). Más szavakkal: siess és szabadíts meg,
mielőtt meghalnék, amíg még dicsőíthetem a Te nevedet!
Dávid teljesen
kimerültnek érzi magát, és szükségét érzi az Istentől jövő vigasztalásnak és
bizonyosságnak, de még mindig van ereje az ellenségei jövője felől elmélkedni
(11. vers): „Megszégyenül majd és igen
megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.”
Dávidhoz hasonlóan, te
is érezted már magad érzelmileg megterhelve egészen a végkimerülés határáig? Ha
a terheid csak képzelt terhek, Isten nem ígért ez alól felszabadítást, de ha
igaziak a terheid, Jézus hív, hogy jöjj hozzá, tedd le a terhedet és találj
nyugodalmat Nála (Mt 11:28-30).
Azt kívánom, hogy
aggodalmaid és terheid legyenek ma könnyebbek, mert Jézus az igahordozó hordja
a te terhedet
Jackie
O Smith
235. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
21. fejezetéhez
(február 2-8.).
2018-ban a 15 éves Greta Thunberg megpróbálta
felriasztani a világot az érdektelenségből egy sürgős figyelmeztetéssel, amikor
a legnagyobb politikai és gazdasági globális csúcsokon mondott beszédet. Akár a
Davosi Világgazdasági Fórumon, akár az ENSZ-ben tette ezt, a legnagyobb
befolyással rendelkező embereket akarta sokkolni, és változtatni az egyirányú
törekvésükön a hatalom és gazdasági prosperitás növelésében.
Nem finomkodott, mikor azt mondta: „Azt akarom,
hogy pánikba essetek. Azt akarom, hogy ugyanúgy féljetek, ahogy én nap mint nap
és akarom, hogy cselekedjetek. Azt akarom, hogy úgy cselekedjetek, mintha
krízisben volnátok. Azt akarom, hogy úgy cselekedjetek, mintha a házatok égne.
Mert ég a házatok.”
William Milleren keresztül Isten erőteljesebb
figyelmeztetést adott, mint Greta figyelmeztetése volt a környezet
pusztításáról. A keresztény egyházakat fel kellene rázni, hogy felébredjenek,
és Isten utolsó figyelmeztetését mondják Babilonnak! De hogyan mondják az
utolsó figyelmeztetést annak a világnak, amelyhez alkalmazkodtak? Szerencsére,
mint Illés idején, Istennek még mindig voltak hűséges követői az egyházban,
akik nem voltak elégedettek a status quóval, és több világosságra vágytak.
Isten figyelmeztető üzenete végül el fogja érni
a célját. Vajon azok között leszünk, akik hirdetik a figyelmeztetést, vagy mi
is alkalmazkodunk a világhoz, és nem törődünk ezzel?
Boyan Godina
Professzor, Bogenhofen Teológiai Szeminárium,
Ausztria
Fordította Gősi Csaba
Ámen ✝️🛐🙏
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés