Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 31. fejezet 1732. nap
A Biblia tanúsága szerint a démonoktól megszállt emberek
többsége nagyon szenvedett. De voltak kivételek is. Egyesek, hogy a
természetfölötti erő birtokába jussanak, szívesen fogadták Sátán munkáját.
Ezeknek természetesen nem volt küzdelmük a démonokkal. Közöttük voltak azok,
akik a jövendölés lelkét kapták - Simon mágus, az ördöngös Elimás és az a
szolgálóleányka, aki Filippiben Pál és Silás nyomában járt.
Senkit sem veszélyeztet jobban a gonosz lelkek befolyása,
mint azokat, akik a Szentírás határozott és bőséges bizonyságtétele ellenére is
tagadják az ördög és angyalai létezését és működését. Ameddig nincs tudomásunk
mesterkedéseikről, addig szinte elképzelhetetlen előnyük van. Sokan hallgatnak
sugallataikra, és közben azt képzelik, hogy a saját fejük után mennek. Ez a
magyarázata annak, hogy az idők vége felé, amikor Sátán minden erejével ámít és
pusztít, mindenütt azt próbálja elhitetni, hogy Ő nem létezik. Ezzel a
fortéllyal álcázza önmagát és munkamódszerét.
A nagy csaló semmitől sem fél annyira, mint attól, hogy
felismerjük cselfogásait. Hogy jobban elrejtse valódi jellemét és szándékát,
úgy ábrázoltatja magát, hogy csak gúny és megvetés tárgya legyen. Nagyon meg
van elégedve, ha groteszk, visszataszító, torz lénynek - félig állatnak, félig
embernek - festik meg. Örül, ha hallja, hogy azok, akik értelmesnek és jól
értesültnek vélik magukat, tréfából és gúnyból emlegetik.
Sátán nagyon ügyesen álcázza magát. Ezért kérdezik sokan:
"Létezik-e valóban ez a lény?". Sikerét bizonyítja az is, hogy a
vallásos világ általában elfogadja azokat az elméleteket, amelyek
meghazudtolják a Szentírás legvilágosabb bizonyságtételét. Sátán a befolyásáról
mit sem tudókat képes leginkább hatalmába keríteni. Igéjében Isten azért tár
fel oly sok példát Sátán gonosz munkájára, hogy leleplezze Sátán titkos erőit,
és az embert elővigyázatossá tegye támadásaival szemben.
Sátánnak és seregének a hatalma és rosszakarata jogos
félelemre adhatna okot, ha nem találnánk védelmet és szabadulást Megváltónknál,
aki hatalmasabb náluk. Házunkat reteszekkel és zárakkal gondosan bebiztosítjuk,
hogy a gonosz emberektől megvédjük javainkat és életünket. De ritkán gondolunk
a gonosz angyalokra, akik folyvást igyekeznek közelünkbe férkőzni, és akiknek a
támadása ellen saját védelmi eszközeinkre nem építhetünk. Ha engedélyt kapnak
rá, megzavarhatják gondolkozásunkat, tönkretehetik és meggyötörhetik testünket,
elpusztíthatják javainkat és életünket. Egyedüli örömüket a szenvedésben és
pusztításban találják. Félelmes helyzetben vannak azok, akik nem Isten
kívánalmait követik, hanem Sátán kísértéseinek engednek, mígnem Isten átengedi
őket a gonosz lelkek irányításának. De akik Krisztust követik, az ő oltalma
alatt biztonságban vannak. Isten a mennyből nagy erejű angyalokat küld
védelmükre. A gonosz nem törheti át azt az őrséget, amelyet Isten állít népe
köré.
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
69
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Hogyan kezeljük azokat
a zsoltárokat, amelyekben az ellenséget ilyen szemléletes módon átkozzák,
Jézusnak ama felhívása fényében, hogy szeressük az ellenfeleinket? (1)
Alkalmazhatjuk Péter tanácsát, aki azt írja, hogy néhány dolog a Bibliában
nehezen érthető, és így ne is törődjünk azzal; vagy (2) feltételezhetjük, hogy
mivel a Bibliában vannak, ihletettek és Istentől valók; illetve (3) tehetünk
erőfeszítést azért, hogy megértsük azokat.
Az Újszövetség írói
többször idéztek ebből a zsoltárból, mint bármelyik másikból, több részt Jézus
életére alkalmazva. János a 4. verset Jézus ellenfeleire alkalmazza, akik ok
nélkül utálták Őt; a 9. verset pedig a templom megtisztítására, amikor
kihajította azokat, akik megsértették Istent; míg a 21. vers az ellenség
megvetését írja le, és azt, ahogy ecettel kínálták meg a szomjúsága
csillapítására. Mindezek után szinte azt várnánk, hogy a zsoltár ezekkel a
szavakkal folytatódik, „bocsáss meg
nekik, mert nem tudják, mit tesznek”, ehelyett átkot találunk. Dávid ezzel
a kéréssel zárja a zsoltárt. „Töröld ki
őket az élők könyvéből!” (29. vers)
Akkor tehát Jézus
megbocsátó vagy Dávid átkozódó hozzáállását sajátítsuk el a gúnyolóinkkal
szemben? Mivel Dávid következő zsoltára (Zsolt. 70) is tartalmaz átokkal
kapcsolatos elemeket, holnap folytatjuk!
Gordon Christo
244. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
30-31. fejezeteihez
(április 5-11.).
Amióta a bűn megjelent a világunkban, sátán
egyik legrosszabb becsapása az, hogy az embert ember ellen fordítja. Ábel
halála óta a stratégiája nagy méreteket öltött, és rengeteg vérontással járó
háborúkat eredményezett. Ugyanakkor a gonoszsága nem korlátozódik arra, hogy
fizikai erőszakkal vagy erkölcsi lealacsonyodással járó tettekre buzdítja az
embereket. Oda összpontosít, ahova a haragja irányul: Isten népének sorai közé.
Azok, akik Krisztus kegyelme által úgy döntenek,
hogy új életben járnak, az ellenállás és heves üldöztetés útjára kerülnek.
Emlékezzetek azonban arra, hogy „nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk”
(Efézus 6:12) hanem sátán és az ő angyalai ellen.
Mindazok, akik arra jelentkeznek, hogy Krisztus
és az ő követői iskolájában legyenek tanítványok, kiváltják az ördög és az ő
ügynökeinek gyűlöletét, legyenek akár hithű keresztények, akár nem
keresztények. Mint a zarándokok, akik hazafelé tartanak, ők is ki lesznek téve
a viszályoknak, irigységnek és rágalmazásoknak. Némelyik ellenség udvariasságot
és előzékenységet mutat, és az elragadó álruhájában még nagyobb fenyegetést
jelent. Ennek azonban nem szabad megijesztenie vagy elbátortalanítania Isten
gyermekeit, hiszen ahogyan Krisztus győzött, ők is győzhetnek.
Tükröződjön hát vissza Jézus győzelme az
életünkben, eloszlatván a bűn sötétségének felhőit, és elűzetvén annak létrehozóját.
Őrködjünk és imádkozzunk!
Rosana Barros
Brazília
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen ✝️🛐🙏
VálaszTörlés