2020. április 1., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - április 1 - SZERDA - Zsoltárok 60


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy küzdelem 29. fejezet 1722. nap

Sátánt olyan nagy tisztelet övezte, és minden tettét olyan titokzatosság vette körül, hogy nehéz volt az angyalok előtt leleplezni munkájának igazi jellegét. A bűn, amíg teljesen ki nem bontakozott, nem tűnt olyan gonosznak, amilyen valójában volt. Mindeddig nem létezett Isten világegyetemében, és a szent lényeknek fogalmuk sem volt jellegéről és veszedelmes voltáról. Nem tudták, milyen borzasztó következményekkel jár Isten törvényének semmibevevése. Sátán először az Isten iránti hűség tetszetős látszata mögé rejtette ténykedését. Azt állította, hogy Isten dicsőségét szolgálja, kormányzatát megszilárdítja és a menny összes lakójának javát akarja. Miközben elégedetlenséget csepegtetett az angyalokba, ravaszul azt a látszatot keltette, hogy meg akarja szabadítani őket az elégedetlenségtől. Amikor azt bizonygatta, hogy változtatni kell Isten kormányzatának rendjén és törvényein, úgy tüntette fel, hogy e változtatásokra a menny összhangjának megőrzése érdekében van szükség.

Isten igazságosan kezelte a bűnt. Sátán viszont azt a módszert alkalmazta, ami Istentől távol állt - a hízelgést és a csalást. Meg akarta hazudtolni Isten szavait, és az angyalok előtt hamis színben tűntette fel kormányzási módszerét. Azt állította, hogy Isten nem jár el igazságosan, amikor törvényeket és szabályokat ró a menny lakóira; hogy a meghódolás és engedelmesség megkövetelésével csupán a maga dicsőségét keresi. Ezért be kellett bizonyítani a menny lakói és az egész világegyetem előtt, hogy Isten kormányzása igazságos, törvénye tökéletes. Sátán úgy tüntette fel, hogy egyedül ő akarja a világegyetem javát szolgálni. Mindenkinek meg kellett azonban látnia a bitorló jellemét és valódi céljait. Időt kellett adni ahhoz, hogy gonosz cselekedeteivel leleplezze önmagát.

Sátán a viszályért, amit ő okozott a mennyben, Isten törvényét és kormányzását okolta. Minden bajt az isteni uralkodás következményeként tűntetett fel. Az állította, hogy ő meg akarja jobbítani Jahve törvényeit. Ezért nyilvánvalóvá kellett válnia, hogy mi húzódik állításai mögött, és mi lesz akkor, ha megcsinálja javasolt változtatásait Isten törvényében. Saját művének kell kárhoztatnia őt. Sátán kezdettől fogva azt állította, hogy nem lázad. Ezért az egész világegyetemnek álarc nélkül kell látnia a csalót.

A végtelen Bölcsesség még akkor sem pusztította el Sátánt, amikor már eldöntött tény volt, hogy nem maradhat tovább a mennyben. Mivel Isten csak szeretetből fakadó szolgálatot fogadhat el, teremtményei engedelmességének arra a meggyőződésre kell épülnie, hogy Isten jó és igazságos. Mivel a menny és a többi világ lakói akkor még nem ismerték a bűn jellegét és következményeit, nem látták volna meg Isten igazságos és irgalmas voltát, ha Sátánt elpusztítja. Ha Sátán azonnal megszűnt volna létezni, Istent inkább félelemből szolgálták volna, mint szeretetből. A csaló befolyása nem szűnt volna meg teljesen, és nem semmisült volna meg egészen a lázadás szelleme. A bűnnek be kellett érnie.

Sátánnak az egész világegyetem érdekében, amelynek korszakai szünet nélkül peregnek, alaposabban ki kellett bontakoztatnia elveit, hogy az Isten kormányzása elleni vádját igazi megvilágításban lássa minden teremtett lény, és hogy Isten igazságossága, irgalma és törvényének változhatatlansága örökre vitán felül álljon.

Sátán lázadása tanulságul szolgál a világegyetem számára az egymást követő századok során; örök bizonyságul a bűn jellegéről és borzalmas következményeiről. A sátáni elv megvalósulása, az emberekre és angyalokra gyakorolt hatása mutatja, mi következik Isten tekintélyének félretevéséből. Nyilvánvalóvá lesz, hogy Isten kormányzatának és törvényének létével fonódik össze minden teremtményének jóléte. E lázadás szörnyű emléke örök időkön át védeni fogja a szent lényeket a törvényszegés természetének fel nem ismerésétől, a bűn elkövetésétől és a büntetéstől.

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 59

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Ez a zsoltár arról az időszakról szól, amikor „Saul embereket küldött, hogy tartsák szemmel Dávid házát, és öljék meg”. Az első négy vers lefesti számunkra ezt a jelenetet. De a zsoltár eme része nemcsak Saulról szól, hanem más ellenfélről is, aki bajt okoz Dávidnak. A következők szerint lehetne megnevezni őket: hazug összeesküvők, árulók, a háborúval fenyegető pogány nemzetek, és a helyi utcai bajkeverők. Átérezhetjük Dávid szorongó érzését, amikor mi is áldozatául esünk azok pletykájának, akik összejátszanak ellenünk; a barátoknak, akik elárulnak minket; a nyílt ellenfeleinknek, aki támadnak minket; és a sötétben csavargóknak, akik az utcáinkat veszélyes hellyé teszik. A világunk nem mindig biztonságos és barátságos hely, különösen azok miatt, akikről Jézus azt mondta, „mert nem a világból valók, ahogy én sem vagyok a világból való” (Jn 17:14).

Hol találhatunk egy biztonságos helyet ebben a világban? Évekig éltem egy olyan országban, amit egy terrorista konfliktus tartott a markában, minden nap és mindenhol veszélyben voltam. Egy család úgy döntött, olyan helyre költözik, ahol a legkisebb a valószínűsége annak, hogy kirobban a háború. Elköltöztek, de hat hónappal később ott is kitört a háború!

Az 59. zsoltár azt mondja, hogy van egy biztonságos hely, ahová el tudunk menekülni, ahová Dávid rendszeresen menekült. „Te vagy az én erőm, rád figyelek, Isten az én erős váram.”  Ez a zsoltár segélykérő imával kezdődik. „Ments meg az ellenségeimtől, Istenem, védj meg a támadóimtól!” Az igazi védelemről ebben a mondat olvashatunk. „Ments meg a gonosztevőktől, szabadíts meg a vérszomjas emberektől!” Mint az éber apa, leemelte a gyermekéről a harapós, gonosz kutyákat.

Dávid tudta, bátran hívhatja Istent, hogy szabadítsa meg őt, és ennek többféle oka is van: 1. Ő „a mindenható Úr Isten”, és Isten angyali seregei végett. Ő megszámlálhatatlan számú lelki harcost küld a legalázatosabbak, leggyengébbek támogatására, akik segítségért kiáltanak hozzá. 2. Kineveti a fenyegetésünket, mert úgyis az Ő kezében van már a döntés. „Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket az erőtökön felül kísértést szenvedni.” (1Kor 10:13) 3. Dávid úgy hívja Őt, hogy „az én szerető Istenem”, és hozzáteszi: „Én pedig a hatalmadról énekelek, magasztalom minden reggel a hűségedet.” Ez Isten kegyelme, az Ő kifogyhatatlan szeretete, az Ő abszolút hűsége felénk minden nap. 4. „Isten megy előttem.” Bármilyen helyzettel kerülünk is szembe, Isten már ismeri azt, és átsegít azon bennünket. 5. Isten hírneve erősödik, amikor megszabadít minket; erre mondja Dávid, „Hadd tudják meg az egész Földön, hogy Isten uralkodik Jákóbon.” El fog terjedni ennek híre, Isten üdvözítő ereje megnyilvánul, és tiszteltet övezi majd.

Garth Bainbridge

243. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM  29. fejezetéhez (március 29 –április 4.).

Még mielőtt szülővé váltam, valaki azt mondta nekem: „Bár ésszerűnek kell lenned, kerüld el az érvelést a gyermekeddel szemben. Ahelyett, hogy azt kérdeznéd tőle, miért tett valamit, kérdezd azt, hogy megtette-e vagy nem.” Azt tartották fent, hogy ha egy gyermektől azt kérdezzük, miért tett valamit, azzal csak arra ösztönözzük őt, hogy azt gondolja, ha elég jó magyarázattal tud előállni, akkor bármilyen viselkedés ésszerűnek hangozhat és ezáltal megbocsátható. Úgy gondolták, ezzel arra ösztönözzük a gyermekeket, hogy saját maguk felmentésében próbáljanak szakértővé válni, ahelyett, hogy felelősséget vállalnának a tetteikért.

Azt nem tudom, hogy ez jó nevelési tanács volt-e vagy nem, de azt tudom, hogy az emberek már a bűnbeesés óta próbálkoznak mentségek keresésével a bűneikre. Sajnos azonban a kifogások sosem vezetnek jó megoldásra. „A bűn eredetére lehetetlen olyan magyarázatot találni, ami megindokolná létezését.” (A nagy küzdelem, 438. o.) Sátán hosszú évek óta próbálja a felelősséget Istenre kenni, azzal, hogy ilyen vagy olyan magyarázatot kínál. Isten Igéje azonban így szól: „Aki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.” (Példabeszédek 28:13) Krisztus kegyelmére támaszkodni az egyetlen megoldás a bűn problémájára. Mondd el Neki ma: „Nincs mentségem a bűneimre, de bánom őket, és teljességgel az áldozatodra és a kegyelmedre támaszkodom.”

Karen D. Lifshay
Hermiston Hetednapi Adventista Egyház
Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba

3 megjegyzés:

  1. Ámen ,igen ez kell a mostani időre sokan nincsennek tísztában azt gondolják sokan hogy jó helyen vannak . Fell kell tárnunk nékik a TELJES Igazságot ,köszönöm Isten Áldjon TESTVÉREIM AZ ÚRBAN Ámen !

    VálaszTörlés