Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 34. fejezet 1751. nap
Az igaz, hogy a spiritizmus most változtat formáján, és
egyik- másik kifogásolhatóbb vonását leplezve keresztény köntöst ölt magára. De
a szószéken és a sajtóban elhangzott nézetei hosszú évek óta a köztudatban
vannak, és tanúsítják valódi arcát. Ezeket a tanításokat nem lehet letagadni,
sem eltitkolni.
A spiritizmus jelenlegi formája korántsem megengedhetőbb,
mint a régebbi. Sőt a mostani még veszélyesebb, mert ravaszabbul vezet félre.
Korábban a spiritiszták elvetették Krisztust és a Bibliát, most pedig azt
vallják, hogy el kell fogadni mindkettőt. De a Bibliát a meg nem újult szív
tetszése szerint magyarázzák, hogy súlyos és létfontosságú igazságait
hatástalanítsák. Azt hirdetik, hogy a szeretet Isten legfontosabb tulajdonsága,
de azt gyenge szentimentalizmussá süllyesztik, és nem tesznek különbséget a jó
és a rossz között. Arról hallgatnak, hogy Isten igazságos; hogy kárhoztatja a
bűnt; és arról is, hogy szent törvénye mit követel. Az embereket arra tanítják,
hogy a Tízparancsolatot holt írásnak tartsák. A spiritizmus tetszetős, megigéző
meséi foglyul ejtik az érzéseket, és az embereket arra befolyásolják, hogy ne
fogadják el a hit alapjaként a Bibliát. A spiritiszták Krisztustól éppúgy
elzárkóznak, mint korábban, de Sátán annyira elvakítja az embereket, hogy a
csalást nem veszik észre.
Kevés embernek van helyes fogalma a spiritizmus megtévesztő
hatásáról, és a befolyásával járó veszélyről. Sokan csupán kíváncsiságból
barátkoznak vele, de nem hisznek igazán benne. A gonosz lelkek hatalma előtt
való meghódolásnak még a gondolata is rémülettel tölti el őket. De tiltott
területre merészkednek, és a nagy hatalmú pusztító akaratuk ellenére uralkodik
rajtuk. Csak egyszer hallgassanak rá, többet nem engedi ki őket fogságából.
Képtelenek saját erejükből elszakadni az igéző, csábító varázslattól. Csak
Isten hatalma - a hittel elmondott imára válaszként - tudja megszabadítani
ezeket a tőrbe csalt lelkeket.
Mindazok, akik bűnös jellemvonásokat melengetnek, vagy
szántszándékkal vétkeznek, kihívják Sátán kísértéseit. Elkülönülnek Istentől,
és kivonják magukat angyalainak oltalma alól. Amikor Sátán eléjük tárja
csalásait, senki sem védi őket, és könnyen zsákmányul esnek. Akik így hatalma
alá kerülnek, aligha tudják, hova vezet ez az út. Miután a kísértőnek sikerült
hatalmába keríteni ezeket az embereket, eszközként használja fel őket mások
megrontására.
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
88
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Az ezrahita Hémánt
félelem tölti el, mikor a halálra gondol. Teljesen egyedül érzi magát, őt
támogató emberi társ nélkül (9. és 19. vers). Talán az is eszébe jut, hogyan
nyelte el a föld ősét, Kórét, amikor Isten ellen lázadt (4Móz 16). Így kiált
fel: „Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz…” (5. vers). Olyasvalaki
elkeseredését érzi, akit élve temetnek a holtak közé. Ehhez a félelemhez társul
az Isten haragjától való rettegés (17. vers).
Ezekben az elkeseredett
szavakban Jézus haláltusájának kínjait érezzük, amikor Isten haragját szenvedte
el a vétkekért, és így kiáltott fel: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál
el engem?” Egy időre Jézus „nem volt képes átlátni a sír kapuján” és úgy
érezte, az életét örökre egy lázadó népért adja. Baráti is elhagyták a
kereszten elszenvedett, végső szenvedése idején.
Hémán nagyon is
szeretné Istent újra az élők földjén dicsőíteni, ezért is emlékezteti
Teremtőjét, hogy a holtak nem dicsőítik az Urat, sem azok, akik a némaságba
szálltak alá (lásd 11. vers). Teljes félelmében emlékeznie kell arra, hogy
Isten „kegyelmes és hűséges”, haragja csupán rövid ideig tart.
Mindazoknak, akik
pánikba esnek, mikor a halál közelít, emlékezniük kell arra, hogy hit által el
tudjuk fogadni megváltásunk bizonyosságát. „Nincsen
azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik
nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint. Mert a
Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a
halál törvényétől” (Róm
8:1-2).
Imádság:
Uram, nem szeretnék addig várni, hogy elrendezzem a dolgaim Veled, míg
haldoklom. Köszönöm Neked a megváltás csodáját és a bizonyosságot, hogy
megbocsátottad a bűneimet és a Te igazságosságod ruhájába öltöztettél!
Beatrice Neall
247. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
34. fejezetéhez (április 26 –május 2.).
Sátán kegyes és természetfölötti álruhába
öltöztette a spiritizmust, hogy becsapja az emberiséget, éppen úgy, ahogyan a
kígyóval megtévesztette Évát. Pusztító célját elfedve az elővigyázatlan
lelkeket engedelmetlenségre csábítja, hogy csillapítsa azokat a vágyakat,
amelyeket a Szentírás elítél.
Sátán felfigyel minden olyan bűnre, amit az
ember hajlamos elkövetni, és rengeteg alkalmat kínál számára, hogy kielégítse
gonosz hajlamait. Ezreket pusztított már el szenvedélyek és nagyratörő
önfelmagasztalás révén. Arra ösztönzi az embert, hogy mérték nélkül áthágja a
törvényeket, eltompítva az elméjét, és figyelmét eltereli Krisztus művéről. Az
ellenség terve az egész világot félrevezetni, ami az Évának tett ígéretén
alapszik: „Bizony nem haltok meg.”
A bukott angyalok, akik a szellemvilág
hírnökeinek mutatják magukat, halott szeretteinket utánozzák, és ezzel sokaknál
elérték már, hogy megtagadják a Szentírás azon igazságát, hogy a „a halottak
semmit nem tudnak.” (Prédikátor 9:5) A hit pajzsát tartva és a „a Lélek kardját
[forgatva], amely az Isten beszéde, minden imádsággal és könyörgéssel
imádkozván minden időben” (Efézusbeliekhez írt levél 6:17–18), Isten népének
hűen kell betöltenie küldetését és kiszabadítani azokat, akik a gonosz fogságába
estek.
Sátán hamarosan
komolyan próbára teszi hitünket utolsó erőfeszítésével, és csak azok,
akiknek jelleme a Szentíráson edződött, „fognak menedékre lelni Isten
igazságában”. Legyünk éberek és imádkozzunk!
Rosana Barros
Brazília
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen 🛐✝️🙏
VálaszTörlésAmen
VálaszTörlés