Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 29. fejezet 1725. nap
Krisztus azonban nemcsak azért vállalta a szenvedést és a
halált, hogy megváltsa az embert. Azért jött, hogy a "törvényt
naggyá" tegye és "dicsőségessé". Nemcsak azért jött, hogy e föld
lakói úgy tekintsék a törvényt, ahogy kell, hanem azért is, hogy az egész
világegyetemnek megmutassa: Isten törvénye változhatatlan. Ha a törvényt el
lehetett volna törölni, akkor Isten Fiának nem kellett volna élete
feláldozásával engesztelést szereznie annak áthágásáért. Krisztus halála
bizonyítja a törvény változhatatlanságát. A bűnös megváltásáért hozott áldozat,
amelyre a végtelen szeretet késztette az Atyát és a Fiút, az egész világegyetem
előtt arról tesz bizonyságot, hogy Isten törvényének és kormányzásának alapja:
igazságosság és irgalom. Ennek bizonyítására kevesebb, mint ez az engesztelés
nem lett volna elég.
A végső ítéletkor bebizonyosodik, hogy a bűnre semmiféle ok
nincs. Amikor az egész föld Bírája Sátánnak szegezi a kérdést: "Miért
lázadtál ellenem, és ragadtad el tőlem országom polgárait?" - a bűn
szerzőjének nem lesz semmi mentsége. Minden száj megnémul, és a lázadás serege
szótlan lesz.
A Golgota keresztje nemcsak a törvény változhatatlanságát
hirdeti a világegyetemnek, hanem azt is, hogy a bűn zsoldja a halál. A haldokló
Megváltó "elvégeztetett" kiáltásával megkondult Sátán felett a
lélekharang. Az oly régóta folyó nagy küzdelem eldőlt, és most már biztos volt,
hogy a bűn végleg megsemmisült. Isten Fia átlépte a sír kapuját, hogy "a
halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az
ördögöt" (Zsid 2:14). Lucifer magas méltóságra vágyott, és ezért ezt
mondta: "Az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, ... hasonló leszek
a Magasságoshoz. " Isten pedig kijelenti: "Tevélek hamuvá a földön...
s többé örökké nem leszel!" (Ésa 14:13-14; Ez 28:18-19). Amikor "eljön
a nap, lángoló, mint a sütő-kemence... olyanná lesz minden kevély és minden
gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a
Seregeknek Ura, amely nem hagy rajtuk gyökeret, sem ágat" (Mal 4:1).
Az egész világegyetem látni fogja a bűn jellegét és következményeit.
A bűn végleges megsemmisítése, ami kezdetben az angyalokat megfélemlítette,
Istent pedig meggyalázta volna, most bizonyítja Isten szeretetét, és
megalapozza dicsőségét a világegyetem lényei előtt, akik boldogan teljesítik
akaratát, akiknek szívében van törvénye. Soha többé nem lesz gonoszság. Isten
Igéje így hangzik: "Nem lészen kétszer veszedelem" (Náh 1:9). Isten
törvényét, amelyet Sátán a szolgaság jármának bélyegzett, minden lény a
szabadság törvényeként fogja tisztelni. A próbára tett és a próbából
győztesként kikerült teremtettség soha többé nem lesz hűtlen azzal szemben, aki
tökéletesen bemutatta mérhetetlen szeretetét és végtelen bölcsességét.
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
62
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Csodálatos erővel
kezdődik ez a zsoltár, amint Dávid bizonyítja elkötelezettségét és hitét Isten
felé. Dávid nyomatékosan leszögezi, hogy csak egyetlen személy van, akire
rábízhatja magát, akire várhat és akiben megbízhat, és Ő nem más, mint Isten.
Ha várnia kell, akkor várni fog türelmesen és békésen. Dávid bemutatja az
Egyetlenbe vetett bizalmát, akire vár, s akiről így vall: Ő a „szabadulásom,”
„kősziklám” és „oltalmam.” Itt, ahol Dávid átadja magát, kijelenti, hogy „azért
nem rendülök meg felettébb.” A hite és a tapasztalatai Istenben teszik
rendíthetetlenné. Dávid ezen magabiztos függése Istentől az a biztos alap,
amelyen állva le tudja győzni ellenségeit, látja a sorsukat, és le tudja
leplezni a hátsó szándékaikat.
Az első és második
versben Dávid zenével nyitja a zsoltárt. Tisztelete és imája bőségesen árad
szívéből Isten felé, ahogy tanúskodik Istenről, a „dicsőségéről,” aki az ő
„erős kősziklája” és „menedéke.” Az a szépség és erő, amivel ezeket a szavakat
leírták (2-3, 6-7. vers) éreztetik a lelki növekedés és bizalom mélységét,
amelyek az ember egész életén át fejlődnek. Ezeken keresztül tanúsítja Dávid,
hogy egyedül Isten nem hagyja el sohasem. Azt szeretné, hogy mások is teljesen
megbízzanak Istenben, és azt a tanácsot adja, hogy lépjenek be Isten
menedékhelyére – egészen kitárt szívvel. Kiemeli, mennyire fontos, hogy egyedül
csak Istentől függjünk és eközben kifejti, hogy kiben nem lehet megbízni és mi
az önfüggőségünk gyökre: a hatalom és a pénz csábítása. Megerősíti tisztségének
élettapasztalatait, alázatosan elismeri Isten fennhatóságát, kegyelmét és
igazságos ítéletét.
Ahogy Dávidnak is, úgy
nekünk is jönnek rosszabb időszakok az életünkben. Akár ravasz ellenfelek,
egészségügyi, anyagi problémák, akár veszteségek, tragédiák, vagy egy látszólag
megválaszolatlan ima. A zsoltár legfontosabb mondanivalója az, hogy egyedül Ő a
mi lelki és testi Megváltónk. Alázzuk meg magunka és bízzunk benne! Várjunk rá
nyugodtan és békességben! Emlékezzünk meg hűséges tetteiről és mondjuk el
azokat! Számoljunk be az világnak Istenről, így mindenki hallja, hogy vágyódunk
utána, mint Megváltó, Szikla, Erősség, és Oltalom után. Használjuk az ő szavát,
mint kardot, hogy harcolhassunk bármi és bárki ellen, aki gyengíti a
kitartásunkat Istenben a nehéz időszakok alatt!
Szerető Uram, segíts, hogy úgy tudjak benned hinni, ahogy
kellene! Segíts, hogy kívánjam az ígéreteidet és elfogadjam őket! Segíts, hogy
biztosan tudjam várni a te tökéletes időzítésedet. Add, hogy erőteljesen és
mozdíthatatlanul álljak a te jelenlétedben kegyelmeddel védve! Ámen.
Stephanie Sheehan
243. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
29. fejezetéhez
(március 29 –április 4.).
Még mielőtt szülővé váltam, valaki azt mondta
nekem: „Bár ésszerűnek kell lenned, kerüld el az érvelést a gyermekeddel
szemben. Ahelyett, hogy azt kérdeznéd tőle, miért tett valamit, kérdezd azt,
hogy megtette-e vagy nem.” Azt tartották fent, hogy ha egy gyermektől azt
kérdezzük, miért tett valamit, azzal csak arra ösztönözzük őt, hogy azt
gondolja, ha elég jó magyarázattal tud előállni, akkor bármilyen viselkedés
ésszerűnek hangozhat és ezáltal megbocsátható. Úgy gondolták, ezzel arra
ösztönözzük a gyermekeket, hogy saját maguk felmentésében próbáljanak
szakértővé válni, ahelyett, hogy felelősséget vállalnának a tetteikért.
Azt nem tudom, hogy ez jó nevelési tanács volt-e
vagy nem, de azt tudom, hogy az emberek már a bűnbeesés óta próbálkoznak
mentségek keresésével a bűneikre. Sajnos azonban a kifogások sosem vezetnek jó
megoldásra. „A bűn eredetére lehetetlen olyan magyarázatot találni, ami
megindokolná létezését.” (A nagy küzdelem, 438. o.) Sátán hosszú évek óta
próbálja a felelősséget Istenre kenni, azzal, hogy ilyen vagy olyan
magyarázatot kínál. Isten Igéje azonban így szól: „Aki elfedezi az ő vétkeit,
nem lesz jó dolga; aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.”
(Példabeszédek 28:13) Krisztus kegyelmére támaszkodni az egyetlen megoldás a
bűn problémájára. Mondd el Neki ma: „Nincs mentségem a bűneimre, de bánom őket,
és teljességgel az áldozatodra és a kegyelmedre támaszkodom.”
Karen D. Lifshay
Hermiston Hetednapi Adventista Egyház
Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésAmen!!
VálaszTörlés