Higgyetek az Ő prófétáinak - április 28 - KEDD - Zsoltárok 86

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy küzdelem 34. fejezet 1749. nap

Sátán ma is hízelgéssel ámítja el az embert, mint annak idején Évát az Édenben. Vágyat ébreszt benne a tiltott tudomány és az önfelmagasztalás után. Ezek a bűnök okozták Sátán bukását, és ezekkel akarja az embert is megrontani. "Olyanok lesztek, mint az Isten - mondja - : jónak és gonosznak tudói" (lMóz 3:5). A spiritizmus azt tanítja, hogy "az ember fejlődő teremtmény, akinek születése óta az a rendeltetése, hogy fejlődjék az Istenség felé, egészen az örökkévalóságig". Azt is tanítja, hogy "minden lélek magát fogja megítélni, és nem más". "Az ítélet igazságos lesz, mert önítélet... A trónt önmagadban hordod. " Egy spiritiszta tanító ezt állította, amikor "lelki öntudat"-ra ébredt: "Embertársaim, mindnyájan el nem bukott félistenek voltatok. " Egy másik szerint: "Minden igaz és tökéletes lény tulajdonképpen Krisztus. "

Sátán a végtelen Istennek - az imádat igazi tárgyának - igazságossága és tökéletessége helyébe, Isten törvényének - az emberi vívmányok igazi mércéjének - igazságossága helyébe az ember bűnös, tévedő természetét teszi. Szerinte ez az imádat egyetlen tárgya, az ítélet egyetlen mércéje, a jellem normája. Ez is haladás, de nem felfelé, hanem lefelé.

Mind szellemi, mind lelki életünk törvénye, hogy szemlélés által átalakulunk. Gondolatvilágunk fokozatosan alkalmazkodik ahhoz a témához, amellyel foglalkozunk. Hasonlóvá leszünk ahhoz, amit szeretünk és tisztelünk. Az ember nem juthat magasabbra azoknál a normáknál, amelyeket a tisztaságról, a jóságról és az igazságról elfogadott. Ha valaki önmagát tartja a legnagyszerűbb ideálnak, soha nem jut magasabbra. Inkább egyre mélyebbre süllyed. Csak a kegyelmes Isten képes az embert megszentelni. Ha az ember magára marad, útja szükségszerűen lefelé visz.

Az önző, élvezetet szerető, érzéki embernek a spiritizmus kevésbé ravasz álarcban jelentkezik, mint a csiszoltabb és értelmesebb embernek. Az előbbiek a spiritizmus durvább formáiban találják meg azt, ami megfelel hajlamaiknak. Sátán figyelemmel kíséri az ember természetének gyengeségét. Megfigyeli, hogy ki milyen bűnökre hajlamos. Azután alkalmakat teremt e hajlamok kielégítésére.

Az egyébként megengedett dolgok túlhajszolására kísérti az embert; mértéktelenséggel gyengíti fizikai, szellemi és erkölcsi képességeit. Emberek ezreit rontja meg szenvedélyeik kielégítése útján, és eldurvítja egész lényüket. Hogy pedig munkáját teljessé tegye, a gonosz angyalok által kijelenti, hogy "az igazi tudás az embert minden törvény fölé emeli"; hogy "minden, ami van jó"; hogy "Isten nem kárhoztat"; hogy "minden elkövetett bűn ártatlan". Amikor így elhiteti az emberekkel, hogy a vágy a legfőbb törvény; hogy a szabadság mindenre feljogosít; hogy az ember csak önmagának tartozik számadással, ki csodálkozhat azon, ha az erkölcstelenség és romlottság elburjánzik? Tömegek kapnak mohón azokon a tanításokon, amelyek megengedik, hogy érzéki szívükre hallgassanak. Az önuralom kantárait az emberi vágyak tartják kézben. Sok ember szellemi és lelki képességeit az ösztönei uralják, és Sátán ujjong, hogy ezrével sodorhatja hálójába azokat, akik magukat Krisztus követőinek vallják.

De senkinek sem kötelező a spiritizmus hazugságainak csapdájába esnie. Isten elég világosságot adott a világnak ahhoz, hogy észrevegye a csapdát. Ahogy már láttuk, a spiritizmus alapját képező elmélet ellentétben áll a Szentírás legvilágosabb kijelentéseivel. A Biblia kinyilatkoztatja, hogy a halottak semmit nem tudnak, és nem gondolkoznak; hogy nem vesznek semmiben részt, ami a nap alatt történik, és nem tudnak szeretteik örömeiről, sem fájdalmairól.

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 86

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsolt%C3%A1rok+86&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsolt%C3%A1rok+86&version=NT-HU

Kórah zsoltárai közé ékelve találhatjuk ezt az imádságot, amit maga Dávid király írt. Bepillantást nyerhetünk egy hős lelkébe, akit a bátorságáért és merészségéért csodáltunk. Dávid szüntelenül vágyakozik Isten után. Bemutatja nagy szükségét, és Isten nagy kegyelmét, mint annak biztosítékát, hogy Isten segíteni fog neki (1-5. vers). Kegyesnek tartja magát, mert Istenben bízik (2. vers). Az Úrhoz kiált segítségért a megpróbáltatás, viszály és veszély idején. Isten kegyelme és jósága végtelen (5. és 15. vers).

Dávid nem keresi a pogány isteneket. „Nincsen, Uram, hozzád hasonló az istenek között.” Sem a pogány isteneket, sem az emberi kormányzatok bíráit és vezetőit nem keresi. Felismeri, hogy egyik sem olyan nagyszerű, mint Isten. A legmagasabb szintre fordul segítségért (8-10. vers). Alig várja az időt, amikor majd minden nemzet leborul az Úr előtt (9. vers). Pál apostol így fejezi ki ezt a Jézusnak szóló hódolatot: „… hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és a föld alattiaké” (Fil 2:10). János apostol, A jelenések könyvének írója kibővíti ennek értelmezését. „…Minden teremtmény a Mennyben, a Földön, a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondta. A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztesség, dicsőség és hatalom örökkön-örökké.” (Jel 5:13)

Az Isten parancsnoksága alatt álló hatalmas erő szemszögéből nézve Dávid ellenfelei eltörpülnek; legyen az az óriás Góliát, a féltékeny Saul király, vagy akár saját lázadó gyermekei. Dávid gondja nem szűnt meg (14-17. vers), de bizonyosságot kért, hogy Isten az ő oldalán áll.

Uram, Istenem, egyedül rád tekintek segítségért és vigasztalásért a megpróbáltatásom közepette.

Beatrice Neall

247. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM   34. fejezetéhez (április 26 –május 2.).

Sátán kegyes és természetfölötti álruhába öltöztette a spiritizmust, hogy becsapja az emberiséget, éppen úgy, ahogyan a kígyóval megtévesztette Évát. Pusztító célját elfedve az elővigyázatlan lelkeket engedelmetlenségre csábítja, hogy csillapítsa azokat a vágyakat, amelyeket a Szentírás elítél.

Sátán felfigyel minden olyan bűnre, amit az ember hajlamos elkövetni, és rengeteg alkalmat kínál számára, hogy kielégítse gonosz hajlamait. Ezreket pusztított már el szenvedélyek és nagyratörő önfelmagasztalás révén. Arra ösztönzi az embert, hogy mérték nélkül áthágja a törvényeket, eltompítva az elméjét, és figyelmét eltereli Krisztus művéről. Az ellenség terve az egész világot félrevezetni, ami az Évának tett ígéretén alapszik: „Bizony nem haltok meg.”

A bukott angyalok, akik a szellemvilág hírnökeinek mutatják magukat, halott szeretteinket utánozzák, és ezzel sokaknál elérték már, hogy megtagadják a Szentírás azon igazságát, hogy a „a halottak semmit nem tudnak.” (Prédikátor 9:5) A hit pajzsát tartva és a „a Lélek kardját [forgatva], amely az Isten beszéde, minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben” (Efézusbeliekhez írt levél 6:17–18), Isten népének hűen kell betöltenie küldetését és kiszabadítani azokat, akik a gonosz fogságába estek.

Sátán hamarosan  komolyan próbára teszi hitünket utolsó erőfeszítésével, és csak azok, akiknek jelleme a Szentíráson edződött, „fognak menedékre lelni Isten igazságában”. Legyünk éberek és imádkozzunk!

Rosana Barros

Brazília

Fordította Gősi Csaba