Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 32. fejezet 1733. nap
32.
Sátán csapdái
A Krisztus és Sátán közötti nagy küzdelem, amely majdnem
hatezer éve tart, nemsokára lezárul. Az ördög megkettőzi erőfeszítéseit, hogy a
lelkeket csapdájában tartva, meghiúsítsa azt a munkát, amit Krisztus az
emberért végez. Hogy az ember a bűn sötét fogságában maradjon, míg a Megváltó
közbenjárása véget ér, és megszűnik a bűnért való áldozat - ez Sátán célja, ezt
igyekszik elérni.
Amikor nem történik semmi különös az ördög hatalmának
megfékezésére, amikor az egyház és a világ közömbös, Sátán nem nyugtalankodik,
mert nem fenyegeti az a veszély, hogy elveszti foglyait. De amikor az emberek
az örök érvényű dolgokra figyelve felteszik a kérdést: "Mit kell nékem
cselekednem, hogy üdvözüljek?" - Sátán résen van, hogy összemérje erejét
Krisztus erejével, és a Szentlélek befolyását keresztezze.
A Szentírásban olvasunk arról, hogy egy alkalommal, amikor
Isten angyalai megjelentek az Úr előtt, Sátán is eljött velük (Jób 1:6); nem
azért, hogy hódoljon az örökkévaló Király előtt, hanem azért, hogy az igazak
elleni gonosz szándékait sikerre vigye. Ilyen céllal vesz részt az
istentiszteleteken is. Láthatatlanul bár, de nagy szorgalommal igyekszik a
hívek gondolatait irányítani. Mint ügyes hadvezér, előre lefekteti terveit.
Amikor látja, hogy Isten szolgája kutatja a Szentírást, megfigyeli, miről akar
igét hirdetni. Majd minden ravaszságát és agyafúrtságát felhasználva úgy
igyekszik irányítani a körülményeket, hogy a tanítást éppen azok ne hallják,
akiket tévedésükről meg kellene győzni. Azt, akinek a legnagyobb szüksége volna
az intésre, meghívatja valamilyen rendezvényre, vagy egyéb dologgal tartja
vissza annak a beszédnek a meghallgatásától, amely az élet illata lenne
számára.
Sátán azt is látja, hogy az Úr szolgái fájlalják a lelki
sötétséget, ami ráborul az emberekre. Hallja, amikor buzgó imában Istentől erőt
és képességet kérnek a közömbösség, a nemtörődömség, a tunyaság varázsának
megtöréséhez. Ekkor Sátán megújult buzgósággal űzi mesterkedését. Az embereket
falánksággal kísérti, vagy egyéb vágyak kielégítésére ösztönzi, és ezzel
megbénítja fogékonyságukat, olyannyira, hogy éppen azokat a dolgokat nem
hallják meg, amelyeknek megismerésére oly nagy szükségük volna.
Sátán jól tudja, hogy azok, akiket rá tud venni az
imádkozás és az igekutatás elhanyagolására, képtelenek támadásait kivédeni.
Ezért minden lehetőt kitalál figyelmük lekötésére. Mindig voltak olyan
vallásoskodó emberek, akik a megismert igazság követése helyett azok
jellemhibáit vagy hitbeli tévedéseit keresték, akikkel nem értettek egyet. Az
ilyen ember Sátán jobb keze. Nem kevés azoknak a száma, akik vádakat emelnek
testvéreik ellen, és miközben Isten dolgozik, és szolgái őszinte hódolattal
járulnak elé, e vádaskodók sem maradnak tétlenül. Hamis színben tüntetik fel
azoknak a szavait és cselekedeteit, akik szeretik és követik az igazságot. Azt
a látszatot keltik, hogy Krisztus legbuzgóbb, leglelkesebb, legönmegtagadóbb
szolgái becsapottak vagy csalók. Hamis képet festenek az igaz és nemes
cselekedetek indítékáról; vádaskodnak és gyanút ébresztenek a tapasztalatlanok
lelkében. Minden elképzelhető módon igyekeznek tisztátalannak és álnoknak
beállítani azt, ami tiszta és igaz.
De senkinek sem kell tévedésben lennie felőlük. Könnyen
felismerhető, kinek a gyermekei, kinek a példáját követik, és kinek a munkáját
végzik. "Gyümölcseikről ismeritek meg őket" (Mt 7:16). Eljárásuk
Sátánéhoz hasonlít, a bőszült rágalmazóhoz, "atyánkfiainak
vádolójá"-hoz (Jel 12:10).
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
70
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
A bennünket ócsárlók
irányában tanúsított ellenszenvvel sokkal többet ártunk magunknak, mint nekik.
Az, hogy Jézus megbocsátott a hóhérainak,
- mert nem tudták, hogy mit cselekszenek - semmi jót nem eredményezett
számukra. A megbocsátás Jézus irántuk való szánalmát tükrözte. Amikor az
üldözők sokasága körülvesz, a megbocsátó magatartás a legjobb eszköz, amely
békét hozhat neked. Fölül emel a sérelmen, az önsajnálaton, a kételyen és még
sok más dolgon. Azonban ott van a büszkeség és a fölényesség érzésének veszélye
a megbocsátásban, ami ellen óvakodnunk kell.
Vannak, akik Dávid
életét keresték (3. vers), és vannak, akik Istent keresték (5. vers). Azok,
akik Istent keresték nem voltak ellenségei Dávidnak. A király áldást kér rájuk.
Azok, akik Dávidnak bajt akartak okozni, Isten ellenségei is voltak, mert Dávid
Isten oldalán állt. Azért ellenségei Dávidnak, mert Dávid nyíltan Isten mellé
állt. Dávid bátran kérheti a romlásukat, mert ők ellenállnak Istennek és
mindennek, ami jó. Ha az ellenségeid azért vannak ellened, mert ellenállnak
Istennek, akkor el kell ítélned cselekedeteiket.
Dávid nem veszi saját
kezébe az ügyet. Tartózkodik attól, hogy olyan parancsot adjon megbízható
katonáinak, amivel ezeket a hóhérokat elintézték volna. Inkább Istenre bízta a dolgot
és otthagyta terheit.
Gordon Christo
245. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
32. fejezeteihez (április 12-18.).
Közel hatezer éve a gonosz teljes erőbedobással
azon dolgozik, hogy az embereket eltérítse attól, hogy az örökkévaló dolgokat
keressék. Ezzel aztán Isten szívének okoz fájdalmat. Ő és a szolgái még a
szentek közösségében, a gyülekezetekben is élnek a megtévesztés eszközével
azoknál, akik elhanyagolják a lelki közösséget. Eretnek dolgokat állítanak be
örvendetesnek, és a viszály és a megosztás hangjait erősítik fel.
A Szentírás eltorzított értelmezései által sátán
óriási sikereket ér el azon igyekezetében, hogy a hithű keresztények világába
olyan tanításokat ültessen el, amelyek a test vágyainak kielégítésének
megerősítését szolgálják. „Akik nem akarják elfogadni a Biblia világos, szilárd
igazságait, azok állandóan tetszetős mesék után kutatnak, hogy megnyugtassák
lelkiismeretüket. Minél kevésbé lelkiek a tanítások, minél kevésbé szólítanak
önmegtagadásra és alázatosságra, annál szívesebben fogadják őket.” (A nagy
küzdelem, 465. o.) Noha úgy tűnhet, az ellenség tervei kiválóan megvalósulni
látszanak, azok nem mások, mint puszta kétségbeesett próbálkozások valakitől,
aki tudja, hogy kevés ideje van hátra! (Jelenések könyve 12:12)
Isten népének továbbra is kitartóan kell
imádkoznia és a Szentírást tanulmányozni. Biztosak lehetnek afelől, hogy
„Minden kísértésnek, minden kedvezőtlen befolyásnak – akár nyílt, akár titkos –
ellen lehet állni, de »nem erővel, sem hatalommal, hanem az én Lelkemmel! Azt
mondja a seregeknek Ura.« (Zakariás 4:6)” (A nagy küzdelem, 470-471. o.)
Milyen megnyugtató tudni, hogy minden lélek,
amelyik bízik Istenben és engedelmeskedik az Ő parancsolatainak, biztonságban
tudhatja magát. Legyünk éberek és imádkozzunk!
Rosana Barros
Brazília
Fordította Gősi Csaba
Ámen ✝️🛐🙏
VálaszTörlés