Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – E.G. White Az imádság 3. fejezet 2106. nap
3. fejezet (4. rész) – ISTEN MEGHALLGATJA AZ IMÁT
Isten meghallgatja az őszinte imát. – A Biblia magas és
szent helyén mutatja be Istent, nem a tétlenség állapotában, nem csöndben, magányosan,
hanem mint akit ezerszer ezren, szent értelmes lények ezrei és ezrei vesznek
körül, mind arra várva, hogy teljesítsék akaratát. Számunkra láthatatlan
csatornákon tevékenyen érintkezésben áll az összes uralma alatti területtel. Ám
éppen ez a mi kis földünk az a hely, amelyen emberek élnek, akikért Isten az Ő
egyszülött Fiát adta; ide irányul az egész menny érdeklődése. Isten lehajol
trónjáról, hogy meghallja az elnyomottak kiáltását. Minden őszinte imádkozónak
így felel: „Itt vagyok!” Felemeli a nyomorgókat, eltiportakat. Ő is szenved
minden szenvedésükben. Minden kísértésben, próbában közel van a jelenlétét
jelző angyal, hogy megszabadítson. – Jézus élete, 356. o.
Amikor a tanítványok mégsem ismerték meg az Üdvözítő
határtalan erőforrásait és hatalmát, akkor azt mondotta nekik: „Mostanáig semmit
sem kértetek az Atyától az én nevemben.” (Jn 16:24) Krisztus megmagyarázta
ezzel tanítványainak, hogy ismeretük titka abban van, hogy az Ő nevében mindig
és minden körülmények között erőt és kegyelmet kérhetnek az Atyától. Ő azért lesz
ott az Atyánál, hogy könyörögjön érettünk, és kérje az Atyától azokat a
dolgokat, amelyekre szükségük van, amelyeket ők is kérnek az Atyától az Ő
nevében. Az alázatos esdeklők imádságait saját kívánságaként mondja el az
Atyának az imádkozó lelkek érdekében. A mennyben minden őszinte imádság
meghallgatásra talál. Lehet, hogy ezt az imádságot nem mondják el
gördülékenyen, folyékonyan, de ha ebben az imádságban benne van az imádkozó
szíve, akkor ez az imádság felszáll abba a szentélybe, ahol Jézus szolgál, és Ő
jelenti ezt az imádságot az Atyának egyetlen ügyetlen, dadogó szó nélkül,
szépen, és az teljes lesz tökéletessége tömjénének jó illatával.
Az őszinteség és a becsületesség ösvénye nem olyan ösvény,
amely mentes lenne az akadályoktól, de minden nehézségünk közepette fel kell
ismernünk, meg kell hallanunk Krisztus imádságra felhívó szavát. Nincs senki a
földön élő emberek között, akinek valamiféle olyan hatalma, ereje lenne, amit
nem az Istentől kapott. Ennek a hatalomnak, erőnek a forrása pedig a leggyengébb
emberi lények előtt is nyitva van. „Akármit kértek majd az én nevemben, én
megcselekszem azt – mondotta Jézus –, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. Ha valamit
kértek az én nevemben, én megcselekszem azt.” (Jn 14:13–14)
„Az én nevemben” (Jn 14:14) – Krisztus megparancsolta
tanítványainak, hogy így imádkozzanak. Krisztus követőinek Krisztus nevében kell
megállniuk Isten előtt. Az érettük hozott áldozat által válnak értékessé Isten
előtt. A Megváltó nekik tulajdonított igazsága teszi őket becsesekké Isten
előtt. Krisztusért az Úr megbocsát mindazoknak, akik félik Őt. Az Úr nem látja
meg bennük a bűn rosszaságát. Ellenkezőleg, felismeri bennük a Fiúhoz való
hasonlatosságukat, akiben hisznek. – Jézus élete, 667. o..
Mai Bibliai szakasz: Zakariás 11
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s%2011&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zakari%C3%A1s%2011&version=NT-HU
A cédrus, a fenyőfa és a tölgy a befolyásos vezetőket jelképezi. Az előző fejezet folytatásaként továbbra is a hűtlen vezetők bírálatát olvashatjuk. Saját gazdagságukat gyarapítva pénzért árulják Isten juhait, és nem is sajnálják őket. Adják-veszik a nyájat és még csak nem is érzik bűnösnek magukat, ami a 6-14. versekből is kiviláglik.
Az Úr vett két botot, és az egyiket jóakaratnak, vagy az Ő kegyelmét kifejező szavakkal szépségnek, kellemetességnek, illetve gyönyörűségesnek nevezte, a másikat pedig egyetértésnek, szövetségnek. Az Úr azonban eltörte a főembereket, akiknek Őt kellett volna képviselniük a nyáj vezetésében. A 10. vers szerint azért verte meg a vezetőket, hogy bemutassa, népének vele való szövetsége megtört. A 14. versben az Úr az általa kiválasztott újabb megbízottak csoportját is eltörte, amivel arra utalt, hogy Júda és Izrael szövetsége is fölbomlott.
Ha a kegyelem megtörik, Istennel való függőleges kapcsolatunk is sérül. Ha ez a szövetség megtörik, az emberekkel való horizontális kapcsolatunk is tönkremegy. Ha elhagyjuk az Urat, ha nem követjük teljesen Őt, emberi kapcsolataink az élet minden területén szintén kárt szenvednek.
Az evangéliumok a 11. fejezet 12-13. verseinek beteljesedéseként írják le, amikor Júdás 30 ezüstért elárulta Jézust (Mt 26:15; 27:3-10). Isten arra kérte Zakariás által a népet, hogy adják meg az Ő bérét, és ők 30 ezüstben határozták meg azt. Ezért mondja Isten Zakariásnak, hogy „nagy jutalom, amelyre becsültek engem.” Az Urat, Istenüket 30 ezüst sékelre taksálták (alig több mint 12 dollár, kb. 3000.- Ft!). Ahogy Máté evangéliumában olvashatjuk, ennyire tartották Jézus életét Júdás és a főpapok is. Ez akkoriban egy rabszolga átlagos ára volt.
Te mennyire becsülöd az Urat? Szerinted is 30 ezüstöt ér vajon az Úr és az örök élet? Jézus említi Márk evangéliumának 10. fejezetében, hogy akik elhagyják házukat, földjüket, testvéreiket, szüleiket, házastársukat vagy gyermekeiket az Ő kedvéért, azok öröklik az örök életet az eljövendő világban.
A fejezet végén a vezetők, hűtlen pásztorként súlyos megrovásban részesülnek. Nem keresik meg az elveszetteket, és nem gyógyítják meg sebeiket. Nem táplálják azokat, akik erősnek hiszik magukat, hogy megálljanak, és megeszik a kövérek húsát és zsírját. Ezek a „haszontalan” pásztorok, akiknek Isten nagyon nem örül. „Jaj a mihaszna pásztornak, aki elhagyja a nyájat!” (17. vers).
Értékeljük az Urat teljes valónkból, mindennel, amink van, ahogyan Ő értékelt minket! Mindenekfelett szeressük Őt, ahogyan Ő szeretett minket! Vezetőnek tartod magad, bármilyen szempontból is? Akkor tudd, hogy Isten őszinte megújulást és teljes reformációt vár el tőled a mai időkben!
Sook-Young Kim
298. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 3. fejezetéhez (április 18-24.).
„Láthatatlannak érzem magamat.”
„Szeretném, ha meghallanának.”
„Tudni akarom, hogy számítok valakinek.”
Éhség van a világunkban, és nem csak az ételre
éhezünk. Az emberek kiéheztek arra, hogy megtalálják életük értelmét és
valahova tartozzanak. Szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy valakivel
megoszthatjuk a boldogságunkat, hogy valaki gondoskodik rólunk, amikor szomorúak
vagyunk és valaki azt akarja, ami legjobb a számunka.
Sajnos ebben a világban, ahol élünk, az emberek
mindig csalódást fognak nekünk okozni. Ez egy olyan szükséglet, amit csak Isten
tud betölteni, és micsoda Istenünk van! Adott nekünk egy ima forróvonalat, hogy
bárhonnan és bármikor elérhessük. Nemcsak hogy minden egyes imával foglalkozik,
de itt is élt korábban, és elsőkézből tudja, milyen küzdelmeken megyünk
keresztül. Ezen felül még a véget is ismeri, kezdettől fogva, és választ tud
adni az imáinkra, tudván, mi a legjobb az örökkévalóság szemszögéből.
Miért sóvárog tehát annyi ember Isten után,
amikor mindannyiunk számára elérhető? Azért, mert Isten arra vár, hogy
bemutassuk őt az embereknek! És ennek most van itt az ideje!
„És monda
nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden
teremtésnek.” Márk 16:15
Lisa Ward
Vidéki Élet hetednapi adventista gyülekezet
jegyzője, Cleburne, Texas, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlésÁmen✝🛐🙏🕊
VálaszTörlés