Higgyetek az Ő prófétáinak - április 25 - VASÁRNAP - Malakiás 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 4. fejezet 2110. nap

4. fejezet (1. rész) – IMA ÉS LÉLEKMENTÉS

Az ima jelentős mértékben hozzájárul a lélekmentés sikeréhez. – Ha munkába állítanák elméjük képességeit, hogy bölcs terveket fektessenek le, és erőfeszítéseket tegyenek Isten ügyének érdekében, a gyülekezetek tagjai százszor többet tehetnének Krisztusért, mint amit a jelenben tesznek. Ha kitartóan imádkoznának, és szelíd, alázatos szívvel haladnának előre, arra törekedvén, hogy másoknak is hirdessék az üdvösséget, az üzenet a világ minden részére eljutna. – Review and Herald, 1893. április 11.

Hittel kell Isten elé járulnunk, és lábaihoz hoznunk kéréseinket, bízván, hogy cselekedni fog érettünk és mindazokért, akiknek megmentésére törekszünk. Többet és kitartóbban kell imádkoznunk. – Adventista Bibliakommentár 3. kötet, 1146–1147. o.

Válasszatok valakit, majd még valakit, minden nap kérvén Isten vezetését, bemutatván neki kitartó imákban terveiteket, mivel vágytok a mennyei bölcsességgel együttműködve dolgozni. Ha ekképpen tesztek, meglátjátok, hogy Isten kiárasztja rátok a Szentlelket, hogy meggyőzhessétek az embereket, és megadja nektek az igazság erejét, hogy lelkeket térítsetek meg. – Egészségügyi missziómunka, 245. o.

Ne feledd, hogy a feddés sikere nagy mértékben annak függvénye, hogy milyen lelkületben történik. A komoly imának nagy súlya van: segít alázatos magatartást tanúsítani, és lehetővé teszi, hogy Isten angyalai megnyissák előtted az utat az emberek szívéhez, és erőfeszítéseid eredményesek legyenek. – Bizonyságtételek 2. kötet, 53. o.

Ha több hívő egy akarattal összegyűlne, és a veszendők miatt kesergő szívvel forrón és kitartóan imádkoznának, erőfeszítéseik eredményesek lennének. – Review and Herald, 1892. augusztus 23.

Amikor arra törekszünk, hogy lelkeket nyerjünk meg Krisztusnak, felelősséget érzünk felebarátaink üdvösségéért, és imádkozunk értük, szívünket áthatja Isten kegyelmének életadó ereje, az arcunkon mennyei világosság fog ragyogni, és ima által áthatott, egész hitéletünk valóságosabb és kitartóbb lesz. – Krisztus példázatai, 354. o.

Amikor az én meghal, erős vágy ébred a szívben mások megmentésére, vágy, mely kitartó erőfeszítésekhez vezet a jó érdekében.

A magvakat mindenütt elvetik a vizek mentén, a veszendő lelkekért mondott következetes kérések és kitartó imák pedig feljutnak a mennybe. – Az evangélium szolgái, 470. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Malakiás 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Malaki%C3%A1s%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Malaki%C3%A1s%201&version=NT-HU

„… a rablottat hozzátok, meg a sántát és betegest; ételáldozatot is hoztok, [de] hát kedves-é az a ti kezetekbõl? azt mondja az Úr” (Mal 1:13).

Egyszer arra kértek, hogy adjak tanácsot egy 18 éves diákokból álló csoportnak. Elmondtam a fiataloknak, hogy 18 évesen valószínűleg sok ilyen és hasonló tanácsot kapnak: „Kövesd a szívedet! Áldozz fel mindent álmaidért! Soha, soha, soha ne add fel!” És akkor nem a szokásos módon folytattam: „Az én tanácsom viszont” – néztem a szemükbe – „az, hogy adjátok fel az álmaitokat!” Csak néztek rám kerek szemekkel.

Elismertem, hogy a tanácsom kissé szokatlan. Ám amikor azt mondom, hogy adjátok fel álmaitokat – magyaráztam a diákoknak – nem arra gondolok, hogy ne legyenek álmok és vágyak a szívetekben. Kell, hogy legyenek, és meg is kell dolgozni keményen értük.

Mindazonáltal, óvatosnak kell lennünk, nehogy túl szorosan kapaszkodjunk saját terveinkbe és álmainkba, mert akkor azok kezdenek majd uralkodni rajtunk, és bálványunkká lehetnek.

Arra kértem a diákokat, hogy amikor hazamennek, olvassák el Malakiás 1. fejezetét. Ez az egész rész arról szól, hogy adjuk fel, amihez a leginkább ragaszkodunk. A zsidók Jeruzsálemben a legszebb és legegészségesebb állataikat kellett volna, hogy áldozatul vigyék, ehelyett a leghitványabbat vitték.

Isten azt mondta nekik: „Hogyha vakot hoztok áldozatul: Nem bűn-é az? vagy ha sántát hoztok és bénát: nem bűn-é az? Vidd csak azt a te fejedelmednek: vajon kedvvel fogad-é, avagy reád tekint-é? azt mondja a Seregeknek Ura” (Mal 1:8).

Miért számított az Istennek, hogy milyen állatot visznek az emberek áldozatul? Azért, mert azzal, hogy a legjobbat vitték, kifejezték, hogy a leginkább Benne bíznak. Az áldozat – meghatározás szerint – azt jelenti, hogy valamit elveszítünk. Isten arra kér, hogy attól szabaduljunk meg, amihez a legerősebben ragaszkodunk – ez a hibátlan áldozat. Itt jön a dolog érdekes része: Amikor az állatáldozatot megfőzték a tűz fölött, annak egy része általában a papot illette, hogy ő fogyassza el. De az áldozatot vivő személy is részesült belőle, ő is evett belőle. Lelki értelemben tehát, ha áldozatod tiszta, akkor a hasznod belőle szintén tiszta. Ha áldozatod hibás, selejtes, akkor a te részed is hitvány lesz.

Istenbe vetni bizalmunkat, és feladni bizonyos dolgokat, legtöbbször áldozatnak tűnik. Azt jelenti, hogy elengedjük azt, ami a legtöbbet jelenti nekünk, és az oltárra tesszük, hogy Isten tüze megtisztítsa azt.   

Andy Nash 

299. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 4. fejezetéhez (április 25 – május 1.).

Gyakran úgy hallunk a léleknyerésről és a bizonyságtevésről, mintha egy olyan fontos feladat lenne, ahol eladási kvótát kell elérnünk. Más szavakkal, az elért emberek száma a cél, ahelyett, hogy az életet megváltoztató találkozás Jézussal lenne az, amely átalakítja a szívet.

A bizonyságtétel szükséges dolog és életeket változtat meg. Az emberek sóvárognak a fényre és az erőre ezekben a sötét időkben. Ugyanakkor csak akkor mutathatjuk be Jézust megfelelően, ha már ismerjük Őt mint személyes Megváltónkat. A Jézus iránti szeretetből és hálából fakad, hogy megpróbálunk a szívünkkel elérni másokat, akik éppolyan elveszettnek és zavartnak tűnnek, mint egykoron mi voltunk. Amikor azért imádkozunk, hogy hogyan kapcsolódjunk ezekhez az emberekhez, az közelebb von minket Jézushoz és egyesít minket a Mennyel. Ezáltal több kegyelemmel és élettel rendelkezünk, amit felajánlhatunk nekik. Ez többnyire nem olyan munka, amit pár perc alatt el lehet végezni egy küszöbön állva (bár Isten határozottan működik ezeknél a találkozásoknál!) Azon múlik, hogy kialakítsunk kapcsolatot az idők során, türelemmel és kitartó erőfeszítéssel.

Épp úgy ahogy Jézus továbbra is igyekszik megnyerni, tanácsolni és irányítani minket valamennyiünket az életünk során, árasszuk el imáinkkal ezeket a kapcsolatokat, hogy a barátaink megláthassák Jézusban azt a kedves és szerető Istent, amilyen Ő. És hasonlóképpen, te is, kedves Olvasó, továbbra is végtelen szerelembe eshess vele. 

Jane Cvancara Wendt

Egészségügyi Szolgálatok, Glendale, Arizona, USA

Fordította Gősi Csaba