Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Római levél 16. fejezete bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3maiakhoz%2016&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=R%C3%B3ma%2016&version=NT-HU
A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten nem fukarkodik az elismeréssel. Pál apostol ebben a fejezetben sok nevet felsorol a római gyülekezetből és mindenkihez van egy elismerő szép szava. És Isten nem rója fel neki bűnként, hogy miért dicsér meg embereket. Mi gyakran fukarkodunk egymás elismerésével, mert attól tartunk, hogy embereknek adjuk a dicsőséget Isten helyett. Pál azonban arra bátorít, hogy legyen egy-két szép szavunk testvéreinkhez, akik áldozatot hoznak Istenért és a gyülekezetért.
2. Isten egymás támogatására bátorít. Pál Fébét ajánlja a gyülekezetnek és azt tanácsolja, hogy álljanak mellé mindenben, amiben szüksége van és támogassák őt. Azok a gyülekezetek virulnak, ahol ezek az elvek megvalósulnak, ahol a gyülekezeti tagok egymást támogatják.
3. Isten gyermekei ismerik egymást. Úgy tűnik, mintha Pál apostol a gyülekezet minden tagját ismerné és mindent tudna róluk. Ez érdekes, mert még nem is járt Rómában. Ez csak azért lehetett, mert Pált érdekelte a gyülekezet és minden egyes tagja. Csak úgy tudunk segíteni egymásnak, ha ismerjük, csak úgy tudunk együttérzést tanúsítani, ham tudjuk, hogy mi történik vele. Csak úgy tudjuk a teherviselésben segíteni, ha ismerjük a terheit. Ezért mondja az apostol azt, hogy egymás terhét hordozzuk és így töltsük be Krisztus törvényét.
4. Isten óv a zavartkeltőktől és szakadást okozóktól. Miközben arra bátorít, hogy fogadjuk el egymást szeretetben és a különbözőségeket fogadjuk el, nagyon határozott azokkal kapcsolatosan, akik hamis tanításokat hirdetnek és szakadásokat okoznak.
5. Isten az evangélium által erősít meg bennünket. Ezt a gondolatot a következő záró himnuszba ötvözi bele: „Akinek van hatalma arra, hogy megerősítsen titeket az én evangéliumom és a Jézus Krisztusról szóló üzenet szerint - ama titok kinyilatkoztatása folytán, amely örök időkön át kimondatlan maradt, de most nyilvánvalóvá lett, és az örök Isten rendelkezése szerint a próféták írásai által tudtul adatott minden népnek, hogy eljussanak a hit engedelmességére. Az egyedül bölcs Istené a dicsőség, a Jézus Krisztus által örökkön-örökké.”
6. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. akinek a művében megvan a helyük a nőknek éppúgy, mint a férfiaknak
b. akinek a gyermekei áldozatot vállalnak egymásért, akár életük kockáztatása által is
c. akit nemcsak egy nagy templomban, hanem akár egy házi gyülekezetben is éppúgy lehet imádni
d. akinek kipróbált emberei vannak
e. aki azt akarja, hogy bölcsek legyünk a jóra és képtelenek a rosszra
f. aki a békesség Istene
g. aki Sátánt a lábunk alatt zúzza össze
h. akinek a kegyelme velünk van és elkísér bennünket
i. akinek van hatalma arra, hogy megerősítsen minket
Ima éretted: Istenem, kérlek, erősítsd meg az olvasót is a Te evangéliumoddal, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 79. fejezet
79. fejezet – „ELVÉGEZTETETT” (3. rész)
Az ég és az el nem bukott világok tanúi voltak ennek a küzdelemnek. Feszült érdeklődéssel várták a befejező eseményeket. Látták belépni az Üdvözítőt a Gecsemáné-kertbe. Látták, mikor elszomorodott a lelke. Hallották fájdalmas kiáltását: "Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár" (Mt 26:39). Mikor az Atya elfordult Tőle, sajnálattal látták, hogy az Úr lelki kínja és szomorúsága felülmúlta még a halállal való utolsó nagy küzdelmének a kínját és szomorúságát is. Véres verítéke cseppekben hullott a talajra. Háromszor szakadt fel ajkairól a szabadításért való könyörgés. A menny nem tudta többé elviselni a látványt, és a vigasztalás hírnökét küldte el Isten Fiához.
A mennyből látták, hogy az Áldozatot aljas módon gyilkos csőcselék kezébe adták, gúnnyal és bántalmazással egyik törvényszékről a másikra hurcolták. A menny hallotta az üldözők gúnyos nevetését, amelyet Krisztus alacsony származása váltott ki belőlük. Hallotta az egyik legjobban szeretett tanítványa esküdözéssel elmondott tagadását. Látta Sátán őrjöngő munkáját és hatalmát az emberek szíve fölött. Óh, milyen félelmetes jelenet! Az Üdvözítőt éjfélkor megragadták a Gecsemáné-kertben és ide-oda vonszolták a palotából a törvényházba, kétszer a papok elé állították, kétszer a szanhedrin, a főtanács elé, kétszer Pilátus elé és egyszer Heródes elé, kigúnyolták, megkorbácsolták, elítélték és kivezették, hogy keresztre feszítsék. Azután hordoztatták vele a kereszt súlyos terhét Jeruzsálem síró leányai és a csúfolódó, gyülevész nép között.
A menny fájdalommal és megdöbbenéssel szemlélte a kereszten függő Krisztust, a sebzett halántékából folyó vért, és a vérrel kevert izzadtságcseppekkel borított homlokát. Kezeiből és lábaiból cseppekben hullott vére a sziklára, amelyen a kereszt állt. A szegek által hasított sebek egyre tágabbakká lettek kereszten függő testének súlyától. Nehéz lélegzése egyre szaporább és mélyebb lett, amint lelke zihált a világ bűneinek a terhe alatt. Az egész menny megtelt csodálkozással, amikor Krisztus iszonyatos szenvedései közepette ezt az imádságot ajánlotta fel: "Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekszenek" (Lk 23:34). Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett emberek mégis körülállták a keresztet, és szövetkeztek Isten egyszülött Fia életének a kioltására. Micsoda látvány a menny számára!
Ámen 🛐🙏🏻
VálaszTörlés