2024. december 21., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - december 21 - SZOMBAT - Korinthusi első levél 11. fejezet

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Korinthusi első levél 11. fejezete bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Korintusi%2011&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Korinthus%2011&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Istennek fontosak a társadalmi normák. Erről beszél az apostol a fejezet első részében. Óvja a korinthusi híveket mindentől, ami eltér az adott kultúrától és normáktól, és ami botránkoztató lehet a társadalom számára. Számunkra ma egy kicsit furcsa lehet, hogy apostolnak miért volt olyan fontos a rövid vagy a hosszú haj, a fedett vagy a fedetlen fő. Ma számunkra az apostol valami mást mondana és mástól óvna. Olyan dolgoktól, amelyek nem elfogadottak a mi társadalmunkban, amik megbotránkoztatnak embereket és ha a hívőkről és a gyülekezetről van szó, Istent hamis színben tüntetné fel az emberek számára és akadályozná az Istenhez való közeledésüket. Pál nem szerette volna, ha bármi is útját állta volna az evangéliumnak.              

2.    Isten azt szeretné, ha jó példával szolgálnánk másoknak. Pál azt mondta, hogy „legyetek az én követőim.” Nem félt attól, hogyha a példáját követik, rossz útra térnek. Mi ma sokan és sokszor az ellenkezőjét tesszük. Azt mondjuk az embereknek, hogy ne ránk nézzenek, hanem Krisztusra. És ez szépen is hangzik, de az igazság az, hogy a felelősség alól akarunk kibújni. Pál nyugodtan mondta, hogy kövessék őt, mert ő Krisztust követte tisztán és őszintén.

3.    Isten védi a közösséget. Az Isten képe a közösségben mutatkozik meg igazán. Istent csak egy közösség tükrözheti, mert Ő egy közösség: Atya, Fiú és Szentlélek. Egy egyén önmagában nem tükrözhet hármat. Egy egyén önmagában nem képezhet közösséget. A Szentháromság egysége minden egység példája és forrása. Pál ebben a fejezetben keményen elítél mindent, ami a közösséget rombolja.

4.    Isten asztala a közösség asztala. Az úrvacsora a közösség ünnepe. Egy vacsora közösségben igazi vacsora. Korinthusban volt úrvacsora, de nem volt közösség. A gazdagok külön ültek vacsorához, a szegények pedig csak akkor részesülhettek, ha a gazdagok már jóllaktak. A gazdagok dőzsöltek az asztalnál, a szegények pedig éhen maradtak. A gazdagok megszégyenítették azokat, akiknek nem volt ennivalójuk, vagy szegényesebb volt. Pál azt mondja, hogy amit ők csináltak, nem is nevezhető úrvacsorának. Azt tanácsolja, hogy várják meg egymást és ne a saját ételüket egyék, hanem osszák meg másokkal, hogy mindenki egyenlőnek érezze magát. Ha nem valósul meg az úrvacsorán az egység, értelmetlenné válik az egész szertartás, sőt károssá. Pál azt mondja, hogy „aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.”    

5.    Az Úrvacsora a Krisztus testével való közösségünk. Jézus a kenyérről azt mondta, hogy ez az Ő teste. Az Ő teste pedig a gyülekezet, az Ő teste az egyház. Pál azt mondja, hogy ha nem tiszteljük Krisztus testét, a gyülekezeti közösséget, az úrvacsorában ítéletet eszünk és iszunk.

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki nem akarja, hogy viselkedésünkkel szégyent hozzunk Rá és művére

b.    aki illendőséget vár el gyermekeitől

c.    aki a gyülekezet javát akarja

d.    aki a szakadások és pártoskodásoktól óvja gyülekezeteit

e.    aki azt akarja, hogy az úrvacsora elérje igazi célját és rendeltetését

f.      aki Fia testét és vérét adta üdvösségünkért és a gyülekezet egységéért

g.    aki nem akarja, hogy fizikailag vagy lelkileg erőtelenek legyünk

h.    aki nem akarja, hogy úrvacsoránk ítélet legyen számunkra

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy számára az úrvacsora igazi áldást jelentsen, igazi közösséget Veled és hittestvéreivel, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 80. fejezet

80. fejezet – JÓZSEF SÍRBOLTJÁBAN (7. rész)

A papok és főemberek nem sokat tudtak pihenni ezen a szombatnapon. Bár nem lépték át egy nem-zsidó, egy pogány házának a küszöbét, mert féltek, hogy bepiszkolják, megfertőztetik magukat, mégis összegyülekeztek, hogy tanácskozzanak Krisztus holttestéről. A halálnak és a sírnak kellet fogva tartani azt, akit keresztre feszítettek. "Másnap pedig, amely péntek után következik, egybegyűlének a főpapok és a farizeusok Pilátushoz, ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitető még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok. Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, nehogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt, és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél. Pilátus pedig monda nékik: Van őrségetek: menjetek, őriztessétek, amint tudjátok" (Mt 27:62-65).

A papok utasításokat adtak a sír biztonságba helyezésére. Egy nagy követ helyeztek a sírbolt nyílása elé. Ezt a követ átkötözték kötelekkel, végeit egy szilárd sziklához erősítették, és a római pecséttel lepecsételték. A követ nem lehetett elmozdítani a pecsét letörése nélkül. Katonákból álló őrség állta azután körül a sírhelyet, hogy megakadályozzák felnyitását: A papok mindent elkövettek annak érdekében, hogy Krisztus holttestét ott tartsák, ahová azt tették. A sírboltot olyan biztonságosan pecsételték be, mintha Krisztusnak az örökkévalóságig ott kellett volna nyugodnia.

A gyenge emberek tanácskoztak és terveztek. Ezek a gyilkosok nemigen fogták fel erőfeszítéseik hiábavalóságát. Cselekményükkel azonban Istent dicsőítették. `Azok az erőfeszítések, amelyeket azért tettek, hogy megakadályozzák Krisztus feltámadását, a legmeggyőzőbb érveket szolgáltatták annak bizonyítására. Minél nagyobb számú katonát helyeztek el Krisztus sírboltja körül, annál erősebb lett a tanúbizonyság amellett, hogy Krisztus feltámadott. Krisztus halála előtt évszázadokkal a Szentlélek ezt jelentette ki a zsoltáríró által: "Miért dühösködnek a pogányok és gondolnak hiábavalóságot a népek? A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen: [...] Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket" (Zsolt 2:1-4). Római őrségek és római fegyverek erőtelenek voltak ahhoz, hogy az élet Urát bezárják és fogságban tartsák egy sírboltban. Kiszabadulásának órája közel volt.

1 megjegyzés: