Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Korinthusi első levél 2. fejezete bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Korintusi%202&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Korinthus%202&version=NT-HU
A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten módszerei különböznek a világ módszereitől. Abban az időben nemcsak Pál járta a világot vándortanítóként, hanem nagyon sok vándorfilozófus és szónok. Ezek tudásukat, szónoki képességeit fitogtatták, vagyont és hírnevet akartak szerezni maguknak. Nem így Pál, aki nem ékesszólással, kiváló szónoki képességekkel próbálta elkápráztatni az embereket és meggazdagodni sem akart. Ő a saját egyszerűségében, de Isten erejével szólította meg az embereket. Ő nem a kora sikeres módszereit vetette be, mint ahogy akkor és ma is sokan próbálkoznak, hanem együl Istenre és az Ő hatalmára támaszkodott. Sőt azt mondja, hogy „erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelent meg közöttük.”
2. Istennek egy fő célja van. Tudatni a világgal, hogy Fia halála által van szabadulás a bűn rabságából és annak következményeitől. Ezt tudta Pál is. Ezért mondja: „Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről.”
3. Isten bölcsessége különbözik a világ bölcsességétől. A világ saját önző céljaira és önmaga dicsőítésére használja bölcsességét, Isten pedig a mi megmentésünkre. Isten nem önmagát akarja dicsőíteni bölcsességével, hanem az embert. Lehet, hogy furcsán hangzik, de Pál ezt írja: „nem e világ mulandó fejedelmeinek bölcsességét, hanem Isten titkos bölcsességét szóljuk, azt az elrejtett bölcsességet, amelyet az Isten öröktől fogva elrendelt a mi dicsőségünkre.
4. Isten más síkon mozog, mint az ember. Lelki síkon. Ezért nem értjük az Isten dolgait. Viszont Isten Szetlelkének az a feladata, hogy egy síkra hozzon bennünket Istennel, hogy értsük tervét és szándékait és értékrendjével azonosulni tudjunk.
5. Isten nem szorul mások tanácsára. Pál azt kérdezi, hogy ki tudta megközelíteni vagy esetleg túlszárnyalni Isten bölcsességét, hogy Őt kioktathatná? És hozzáteszi, hogy „Bennünk pedig Krisztus értelme van.” Ez azt jelenti, hogy mi sem szorulunk senkitől kioktatásra. Ezt egyedül Isten teheti meg velünk.
6. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. akinek az ereje megnyugszik követőin
b. akinek az ereje és bölcsessége is tökéletes
c. akinek a bölcsességét a világ fejedelmei nem ismerik
d. aki Lelkét ajándékozza nekünk
e. aki Szentlelke által tanít minket
Ima éretted: Istenem, kérlek, add, hogy a Szentlélek ereje és bölcsessége megnyugodjon az olvasón is, és egy síkra hozza őt Veled, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 79. fejezet
79. fejezet – „ELVÉGEZTETETT” (5. rész)
Sátán azonban még nem pusztult el. Az angyalok még ekkor sem értették meg mindazt, amit a nagy küzdelem magába foglalt. Először szándékának kellett teljesen nyilvánvalóvá válni. Az emberek miatt Sátán létének folytatódnia kellett, mert nekik éppen úgy, mint az angyaloknak, meg kellett látniuk a Világosság Fejedelme és a sötétség fejedelme között lévő ellentétet. Az embereknek választaniuk kellett, hogy a kettő közül melyiket akarják szolgálni.
A nagy küzdelem nyitányában Sátán kijelentette, hogy Isten törvényét nem lehet megtartani, annak nem lehet engedelmeskedni, hogy az igazság összeegyeztethetetlen az irgalommal, és hogy ha a törvényt megszegnék, akkor a bűnös semmiféleképpen nem kaphatna bocsánatot. Minden bűnnek meg kell kapnia a büntetését, mondta Sátán. Ha Isten elengedné a bűn büntetését, akkor nem lehetne az igazság és igazságosság Istene. Mikor az emberek megszegik Isten törvényét és ellenkeznek Isten akaratával, akkor Sátán ujjong. Bebizonyosodott, jelentette ki Sátán, hogy a törvénynek nem lehet engedelmeskedni, és hogy a bűnt elkövető embereknek nem lehet megbocsátani. Mivel Sátánt lázadása után száműzték a mennyből, azért azt követelte, hogy az emberi nemzetséget is örökre zárják ki Isten kegyéből. Isten nem lehet egyszerre igazságos és ugyanakkor irgalmas a bűnösökhöz - mondta.
Az emberek azonban - éppen, mint bűnösök - más helyzetben voltak, mint amilyen helyzetben Sátán volt. Lucifer a mennyben követte el a bűnt, Isten dicsőségének a világosságában. Neki Isten úgy nyilvánította ki szeretetét, mint senki másnak a teremtett lények között. Sátán, bár ismerte Isten jellemét és tudott jóságáról, mégis úgy választott, hogy saját önző és független akaratát követi. Választása végleges volt. Isten semmi többet nem tudott tenni megmentése érdekében. Sátán álokoskodó bölcselete azonban elámította az embereket, és elhomályosította elméjüket. Nem ismerték meg Isten szeretetének a magasságát és mélységét; pedig csak Isten szeretetének ismeretében lett volna reményük Isten jellemének a szemlélése útján visszatérni Istenhez.
Jézus által Isten irgalma lett nyilvánvalóvá az emberek számára. Ez az irgalom azonban nem teszi félre az igazságosságot. A törvény feltárja Isten jellemének jellegzetes tulajdonságait. A törvényből egy jótát és egy szikrányit sem lehet megváltoztatni annak érdekében, hogy az emberek eleget tudjanak annak tenni elesett állapotukban. Isten nem változtatta meg törvényét, hanem feláldozta önmagát Krisztusban az emberek megváltásáért. "Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot" (2Kor 5:19).
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlés