Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Korinthusi első levél 15. fejezete bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Korintusi%2015&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Korinthus%2015&version=NT-HU
A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten legnagyobb ajándéka az evangélium. Pál levele vége felé összefoglalja az evangélium lényegét. Azt, amiről bővebben beszélt levelének eddigi részében, most emlékeztetőként összefoglalja: 1) Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint; 2) Eltemették; 3) feltámadt a harmadik napon – ugyancsak az Írások szerint; 4) Megjelent az apostoloknak; 5) Végül pedig megjelent Pálnak és megbízta az evangélium hirdetésével. Ez egyszerűnek tűnik, de Pál azt mondja, hogy ettől függ az életünk és az üdvösségünk: „Általa üdvözültök is, ha megtartjátok úgy, ahogy én hirdettem is nektek.”
2. Isten a feltámadással egy csomó dolgot megold. Pál felsorolja, hogy mi minden maradt volna megoldatlanul, ha Krisztus nem támadt volna fel: 1) hiábavaló lenne Pál szolgálata és a keresztények hite is; 2) Isten jó híre le lenne rombolva; 3) a bűn problémája rendezetlen maradt volna; 4) a halál leküzdhetetlen ellenség maradt volna; és 5) minden reménység megszűnt volna. Hála Istennek, Jézus feltámadt, és nincs „volna.”
3. Amikor Isten hatalma is szükségtelenné válik. Isten inkább kedveli a szeretetteljes kapcsolatokat, mint a hatalommal való uralkodást. Isten azért gyakorolja még a hatalommal való uralkodást, mert a bűnnek és annak következményeinek a kezeléséhez szükséges. Amikor a bűn végleg megszűnik, már nem lesz szükség a hatalommal való uralkodásra, ezért Isten megszünteti azt. Pál világosan fogalmaz: „Mert addig kell uralkodnia, míg lába alá nem veti valamennyi ellenségét. Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.” Ekkor Isten „eltöröl minden fejedelemséget, minden hatalmat és erőt.” Ezután csak egy valami lesz uralmon, a szeretet, azaz Isten.
4. Isten a halált életre cseréli. Pál apostol hosszan beszél a halottak feltámadásáról. Jézus feltámadása utat nyit mindazok feltámadása előtt, aki Istent választották. A bűn miatt a földön eluralkodott a halál, és emberileg nézve ez így is marad. Pál azonban arról beszél, hogy a halál uralmát át fogja venni az élet uralma. Ez az evangélium üzenete, ez az evangélium győzelme.
5. Isten munkára hív. Mivel Isten győzelme biztos, és már meg is van, mert Jézus megszerezte a Golgotán, Isten arra hív, hogy ezt mondjuk el másoknak is. Hívjuk az embereket, hogy a halált cseréljék le az életre. Isten ezen munkálkodik, és erre hív bennünket is: „Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.”
6. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. aki az evangélium jó hírét el akarja juttatni minden emberhez
b. aki az evangéliumot Hozzá hűséges és buzgó emberekre bízza
c. akinek nem okoz nehézséget feltámasztani a halottakat
d. aki egy ember (Jézus Krisztus) által hozta el a feltámadást
e. akiért érdemes a legnagyobb áldozatot is meghozni
f. aki a halandót halhatatlanná tudja változtatni
g. aki, mint utolsó ellenséget szünteti meg a halált
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy a halált életre cserélje Jézus Krisztus áldozata által, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 81-82. fejezet
81. fejezet – „FELTÁMADOTT AZ ÚR” (4. rész)
Mikor Krisztus feltámadott, a foglyok sokaságát hozta elő a sírjaikból. A halálakor bekövetkezett földrengés megnyitotta sírjaikat, és amikor feltámadt, akkor vele együtt előjöttek ezekben a megnyílt sírokban nyugvó halottak is. Ezek olyan halottak voltak, akik míg éltek, Isten munkatársai voltak, és akik életük árán is bizonyságot tettek az igazságról. Most Krisztus mellett kellett nekik bizonyságot tenniük, aki feltámasztotta őket a halálból.
Földi szolgálata alatt Jézus életre hívott néhány halottat. Feltámasztotta a naini özvegyasszony fiát, és egy főembernek, név szerint Jairusnak a leányát és Lázárt. Ezeket azonban nem ruházta fel halhatatlansággal. Feltámadásuk után is még mindig alá voltak vetve a halálnak. Azok azonban, akik Krisztus feltámadásakor jöttek elő a sírjukból, már az örök életre támadtak fel. Vele együtt emelkedtek fel a halál felett aratott győzelmének bizonyságaiként, diadalemlékeiként. Ezek - mondotta Krisztus -, többé nem foglyai a Sátánnak, mert megváltottam őket. Hatalmam első gyümölcseiként kihoztam őket sírjukból, hogy velem legyenek ott, ahol én vagyok, és hogy soha többé ne lássanak halált, és ne tapasztaljanak szomorúságot.
Ezek a Krisztussal együtt feltámadott halottak mentek be a városba, és jelentek meg sokaknak és mondották el mindenkinek, hogy Krisztus feltámadott a halottak közül, és mi is vele együtt támadtunk fel. Így vált letagadhatatlanná a feltámadás igazsága. A feltámadott szentek tettek tanúbizonyságot a próféta szavainak igazsága mellett. "Megelevenednek halottaid és holttesteim fölkelnek" (Ésa 26:19). Feltámadásuk szemléltette a prófécia beteljesedését: "Serkenjetek föl és énekeljetek, akik a porban lakoztok, mert harmatod az élet harmata és visszaadja a föld az árnyakat!" (Ésa 26:19).
A hívő emberek számára Krisztus a feltámadás és az élet. Üdvözítőnknél Isten helyreállította azt az életet, amely a bűn által elveszett. Mivel az életet önmagában hordozza, azért meg tudja eleveníteni azokat, akiket akar. Isten felruházta őt a halhatatlanság adásának a jogával. Azt az életet, amelyet letett ember voltában, ismét felveszi és az emberiségnek adja. "Én azért jöttem - mondta -, hogy életük legyen és bővölködjenek" (Jn 10:10). "Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne" (Jn 4:14). "Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon" (Jn 6:54).
A hívő emberek számára a halál csak egy röpke pillanat és nincs nagy jelentősége. "Ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké [...] nem kóstol halált örökké" (Jn 8:51-52). A keresztények számára a halál csak elalvás, egy pillanatnyi csendesség és sötétség. A Krisztussal való élet Istenben elrejtett élet. "Mikor a Krisztus, a mi életünk megjelen, akkor majd ti is Ővele együtt, megjelentek dicsőségben" (Kol 3:4).
Azt a hangot, amely a keresztről ezt kiáltotta: "Elvégeztetett!" (Jn 19:30) - a halottak is meghallották. Ez a hang átütötte a sírok falait és megparancsolta az alvóknak, hogy keljenek fel. Így lesz majd, mikor Krisztus hangja felharsan az égből. Ez a hang behatol majd a sírokba, kinyitja a sírboltokat és a Krisztusban meghaltak feltámadnak. Üdvözítőnk feltámadásakor csak néhány sír tárult fel. Második eljövetelekor azonban minden drága halottunk meghallja majd az Ő hangját és előjönnek a dicsőséges és halhatatlan életre. Ugyanaz a hatalom, amely feltámasztotta Krisztust a halottak közül, feltámasztja majd az Ő egyházát is, és megdicsőíti azt Vele, minden fejedelemségek, minden hatalmasságok és minden más név felett, amely adatott, nemcsak ebben a világban, hanem az eljövendőben is.
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlés