Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Korinthusi első levél 13. fejezete bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Korintusi%2013&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Korinthus%2013&version=NT-HU
A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Ilyen az Isten. A szeretet himnusza Istent mutatja be. Pál ilyen képet rajzol meg Istenről, amilyet itt találunk. Tégy egy próbát! Olvasd úgy a 4-7 verseket, hogy a szeretet helyére mond a te nevedet. Igaznak találod így a mondatokat? Aztán olvasd el ezt a szakaszt úgy, hogy a szeretet helyére Istent olvasod. Megnyugtatóbb így olvasni? Igen, mert Isten a szeretet.
2. Szeretet nélkül Isten sem lenne Isten. Isten tud angyalok nyelvén szólni, tud jövendőt mondani, ismer minden titkot és tudományt és hegyeket is tud mozdítani. De nem ettől Isten. Szeretet nélkül nem lenne az, még akkor sem, ha szépen tud beszélni, ismeri a jövőt, mindent tud és mindenre képes. Istent nem ez teszi Istenné, hanem a szeretet.
3. Isten szeretete kimeríthetetlen. Pál úgy fogalmazza ezt meg, hogy a „szeretet soha el nem fogy.” Isten és jelleme, a szeretet soha nem változik meg. Nem fogy el, nem merül ki. Nem tehetünk semmit, amiért Isten jobban szeretne, mint eddig, mert maximálisan szeret. És nem tehetünk semmit, amiért Isten kevésbé szeretne, mert szeretete változatlan. Az Istennel való kapcsolatunkban nem az Isten változik meg, hanem mi. Nem az Ő szeretete hűl ki, hanem a mienk.
4. A szereteten kívül minden más csak eszköz egy cél elérése érdekében. Ilyen a prófétálás, a nyelvek ismerete vagy az ismeret. Ezek mind hozzásegítenek bennünket valamihez, ami fontos: az Isten megismeréséhez, a megváltási terv megértéséhez és ahhoz, hogy jó döntéseket hozzunk az üdvösségünk érdekében. Amikor elértük az üdvösséget, már nincsen szükségünk rájuk. Ez olyan, mint az állványzat egy építkezésen. Amikor az épület elkészült, az állványt lebontják és megmarad az épület.
5. Három dologra szükségünk van az Istennel való kapcsolatunk megéléséhez még a mennyben is. A hitre, mert a hit bizalmat jelent. Az Istenben való bizalom jellemzi most is és az örök életben is a Vele való kapcsolatunkat. A másik dolog a remény. Remény abban, hogy amit Isten az üdvösségben adott, sosem romlik el. Nem kell attól tartanunk, hogy a tökéletes világ valamikor elromolhat és a rossz ismét felütheti fejét Isten világában. A szeretet pedig a leghatalmasabb és a legértékesebb dolog, mert ez teszi széppé és vonzóvá az Istennel és egymással való közös életünket az örökkévalóságon át.
6. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. aki türelmes, jóságos és nem irigykedik
b. aki nem kérkedik és nem fuvalkodik fel
c. aki nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát
d. aki nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat
e. aki nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal
f. aki mindent elfedez és mindet eltűr
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy a hit, a remény és a szeretet jellemezze az életét, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 81-82. fejezet
81. fejezet – „FELTÁMADOTT AZ ÚR” (2. rész)
Az angyalok és a megdicsőült Üdvözítő látványára a római őrség tagjai összeestek és olyanok lettek, mint a holtak. Mikor a mennyei kíséret eltűrt szemeik elől, akkor álltak lábukra és olyan gyorsan, amilyen gyorsan remegő végtagjaik csak vinni tudták őket, a kert kapujához siettek. A részeghez hasonlóan, ingadozva siettek a város felé vezető úton, és elmondták mindazoknak, akikkel csak találkoztak a csodálatos eseményt. Útban voltak Pilátushoz, de a hírt már a zsidó hatóságokhoz is elvitték, a főpapok és a főemberek elküldtek érettük, mert először ők kívántak velük találkozni. Különleges látványt nyújtottak ezek a katonák. A félelemtől remegve, falfehér arccal tettek tanúbizonyságot Krisztus feltámadásáról. Ezek a katonák mindent úgy mondtak el, amint látták. Nem volt idejük arra, hogy a puszta igazság helyet valami mást gondoljanak ki, mást mondjanak. Fájdalmas arckifejezéssel ezt mondták: Isten fia volt az, akit keresztre feszítettek. Hallottuk, mikor egy angyal mennyei fenségként, a dicsőség királyaként nevezte Őt.
A papok arca olyan lett, mint a halottaké. Kajafás megpróbált szólni. Az ajkai mozogtak, de nem bocsátottak ki semmi hangot. A katonák éppen készültek elhagyni a tanácstermet, mikor egy hang megállította őket. Kajafás végre megszólalt: "Várjatok, várjatok" - mondotta. "Ne mondjátok el senkinek azt, amit láttatok."
Azután egy hazug jelentést adtak a katonák szájába. "Mondjátok, - kérték őket a papok - hogy az ő tanítványai odajövén éjjel, ellopák őt, mikor mi aluvánk" (Mt 28:13). Itt a papok abba a verembe estek bele, amelyet másnak ástak. Miként mondhatták a katonák azt, hogy a tanítványok lopták el Jézus holttestét, mikor elaludtak? Ha aludtak, akkor hogyan tudhatták? Ha pedig a katonák vétkeseknek bizonyultak Krisztus holttestének az ellopásában, akkor vajon nem a papok lettek volna-e az elsők, hogy elítéljék őket? Vagy, ha az őrszemek elaludtak a sírnál, akkor elsőként nem a papok vádolták volna-e be őket Pilátusnál?
A katonák megrémültek arra a gondolatra, hogy az őrhelyen való elalvás vádját vonják magukra. Olyan fegyelemsértés volt ez, amelyért halálbüntetés járt. Tegyenek-e hamis tanúvallomást, csapják be az embereket, és sodorják-e saját életüket veszélybe? Nem harcolták-é meg fárasztó őrködésüket álmatlan virrasztással? Miként állhatnának meg az elkövetkező kihallgatáson éppen még a felkínált pénz ismeretében is, ha hamis tanúvallomást tesznek?
Azért, hogy elhallgattassák a katonák bizonyságtételét arról, amitől féltek, a papok megígérték, hogy szavatolják az őrség biztonságát, mivel szerintük Pilátus sem kívánja, hogy olyan beszámoló terjedjen el az eseményről, mint amilyent ők adtak. Végül is a római katonák pénzért eladták megvesztegethetetlenségüket a zsidóknak. Az igazság legmegdöbbentőbb hírével megterhelve mentek be a papok elé; és pénzzel megterhelve mentek el tőlük. Nyelvükön ott volt már egy hazug jelentés, beszámoló, amit a papok szerkesztettek és eszeltek ki számukra.
Közben a Krisztus feltámadásáról szóló hír eljutott Pilátushoz. Ámbár Pilátus volt a felelős Krisztus halálra adásáért, viszonylag nem nagyon érzett nyugtalanságot azért, amit tett. Ha kelletlenül és a szánalom érzésével a szívében ítélte is el az Üdvözítőt, mind ez ideig nem érzett igazi lelkiismeret-furdalást. Most megrettenve bezárkózott a házába és úgy döntött, hogy nem akar senkit sem látni. A papok azonban mégis megjelentek színe előtt, és elmondták neki azt a történetet, amelyet kieszeltek, és arra ösztönözték, hogy ne vegyen tudomást az őrszemek kötelességmulasztásáról. Mielőtt hozzájárult volna ehhez, bizalmasan maga is kikérdezte az őrséget. Ezek, saját biztonságukat féltve, nem mertek eltitkolni semmit sem, és Pilátus kiszedett belőlük egy hiteles beszámolót mindarról, ami a sírboltnál történt. Nem vitte bíróság elé az ügyet, de ettől az időtől kezdve nem érzett békességet a szívében.
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlés