Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit a Korinthusi első levél 6. fejezete bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Korintusi%206&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Korinthus%206&version=NT-HU
A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten önzetlenségre nevel. Pál a fejezet elején a pereskedésről beszél, ami nem illik a keresztényekhez, mert a keresztény jellemmel ellentétes, együtt jár a türelmetlenséggel, az engedetlenséggel, és a Krisztus által tanított elvek megtagadásával, az olyanokkal, mint: 1) aki arcul út téged… fordítsd oda a másik orcádat is; 2) aki elveszi felsőruhádat, attól alsóruhádat se tagadd meg; 3) ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim; 4) ne fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással
2. Isten azt akarja, hogy a gyülekezeten belül rendezzük nézeteltéréseinket. Amig e földön élünk, lesznek nézeteltéréseink egymással. Viszont Isten megadja a bölcsességet a gyülekezetnek, hogy ezeket segítsen elsimítani, mégpedig keresztény módon, úgy, hogy senki ne károsodjon se fizikailag, se lelkileg. Keresztények között, ahol Isten Szentlelke uralkodik, minden nézeteltérést szépen lehet kezelni.
3. Isten erkölcsi tisztaságra akar nevelni. Korinthusban sokféle bűn volt jelen, de az egyik legveszélyesebb a paráznaság bűne volt, amely által az ember saját teste és embertársa teste ellen vét. Családokat tör szét és gyermekek helyzetét teszi bizonytalanná és kiszolgáltatottá.
4. Isten nem akarja, hogy miután megtisztított, újra beszennyezzük magunkat. A korinthusi hívők nagy része megtérése előtt bűnös életmódot folytatott, de Isten megmosta, megszentelte, és megigazította őket. Ha Istennek ezen munkája után valaki visszatért bűnös életmódjához, Isten szigorúbban ítélte meg, mint a pogányokat, akik még távol voltak Istentől és elkövették ugyanazokat a bűnöket.
5. Isten tiszta templomban akar lakni. Nemcsak az egészségtelen ételekkel lehet beszennyezni testünket, a Szentlélek templomát, hanem a paráznasággal is. Pál főleg erre teszi a hangsúlyt ebben a fejezetben.
6. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. aki önzetlenségre és másokkal szembeni türelemre akar nevelni bennünket
b. aki arra kér, hogy inkább szenvedjük el a kárt, mintsem bántsuk a másikat vagy szégyent hozzunk Nevére és művére
c. aki elegendő bölcsességet ad ahhoz, hogy mindennapi dolgainkban jól döntsünk
d. aki a mások kárára elkövetett bűnöket keménye elítéli, az olyanokat, mint: a tolvajok, nyerészkedők, részegesek, rágalmazók, harácsolók
e. aki óv bennünket azoktól a dolgoktól, amelyek nem használnak nekünk vagy egyenesen károsak számunkra
f. aki testünket saját templomának tekinti
g. aki áron vásárolt meg bennünket
h. aki azt szeretné, ha testünkben is megdicsőítenénk Őt
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd az olvasót, hogy megtanulja, hogyan rendezze nézeteltéréseit keresztény módon, a Te jellemedet tükrözve, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 80. fejezet
80. fejezet – JÓZSEF SÍRBOLTJÁBAN (2. rész)
A zsidók vezetőit azonban nem változtatták meg az események. A Jézussal szembeni gyűlöletük nem csökkent. Az a sötétség, amely a keresztre feszítéskor betakarta a földet, nem volt sűrűbb, mint az a lelki sötétség, amely még mindig elborította a papok és a főemberek elméjét. Jézus születésekor a csillag ismerte Krisztust, és a bölcs férfiakat elvezette a jászol-bölcsőhöz, amelyben a gyermek Jézus feküdt. A mennyei seregek ismerték Krisztust és dicséretet énekeltek a Bethlehem vidékén elterülő mező fölött. A tenger ismerte hangját és engedelmeskedett parancsának. A betegség és a halál felismerték hatalmát, és átengedték Neki áldozataikat. A nap ismerte Őt, és haláltusájának a látványa elől eltakarta arcának világosságát. A sziklák ismerték Őt, és kiáltására darabokra törtek össze. Az élettelen természet ismerte Krisztust, és tanúbizonyságot tett istenségéről. A papok és Izrael főemberei azonban nem ismerték fel Benne Isten Fiát.
A papok és a főemberek mégsem nyugodtak meg. Megvalósították szándékukat Krisztus halálra adásával, de nem érezték meg a győzelemnek azt az érzetét, amelyet elvártak. Még nyilvánvaló diadaluk órájában is kétségek gyötörték őket, mert nem tudták, hogy mi történik legközelebb. Hallották a kiáltást: "Elvégeztetett" (Jn 19:30), "Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet" (Lk 23:46). Látták, hogy a sziklák szétrepedtek, és megérezték a hatalmas földrengést; nyugtalankodtak és szorongtak.
Irigyelték Krisztusnak az emberekre gyakorolt befolyását, mikor még élt. Most pedig még a halott Krisztusra is irigykedtek. Jobban, sokkal jobban rettegtek a halott Krisztustól, mint ahogy valaha is féltek az élő Krisztustól. Rettegtek attól, hogy az emberek figyelmüket továbbra is a keresztre feszítésnél lejátszódó eseményekre irányították. Féltek az azon a napon elkövetett cselekedeteik következményeitől. Semmiképpen nem akarták, hogy Krisztus teste a keresztfán maradjon szombat napján. A szombat kezdete már közel volt, és a kereszten függő testek megsértenék a szombat szentségét. Így ürügyként használva ezt, a zsidó vezetők Pilátus engedélyét kérték arra, hogy siettethessék az áldozatok halálát, és testüket még napnyugta előtt eltávolíthassák a keresztről.
Pilátus éppen úgy húzódozott attól, hogy Jézus teste a kereszten maradjon, mint a zsidó vezetők. Miután elnyerték hozzájárulását, a tolvajok lábait eltörték, hogy siettessék haláluk bekövetkezését. Jézust azonban már halva találták. A durva katonákat megszelídítette az, amit hallottak és láttak Krisztussal kapcsolatban. Ezek az élményeik visszatartották őket attól, hogy Jézus lábait is eltörjék. Így Isten Bárányának a feláldozásával betöltötték a húsvét törvényét. "Ne hagyjanak meg abból semmit reggelig és annak csontját meg ne törjék; a páskhának minden rendtartása szerint készítsék el azt" (4Móz 9:12).
A papok és a főemberek elképedtek, amikor Krisztust halottként találták meg. A kereszthalál hosszadalmas haldoklás volt. Nehéz volt meghatározni, hogy mikor szűnt meg a keresztre feszített áldozat élete. Hallatlan dolog volt, hogy valaki a keresztrefeszítés hatodik órájában meghaljon. A papok meg akartak bizonyosodni Jézus haláláról. Ösztönzésükre a katonák dárdát döftek az Üdvözítő oldalába. A sebből, amely így keletkezett, vér és víz folyt. Ezt a szemlélők mind észrevették. János nagyon pontosan közli ezt az eseményt. Azt mondja: "Hanem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az Ő oldalát, és azonnal vér és víz jöve ki abból. És aki látta, bizonyságot tett és igaz az ő tanúbizonysága; és az tudja, hogy ő igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert azért lettek ezek, hogy beteljesedjék az írás: Az ő csontja meg ne törettessék. Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, akit általszegeztek" (Jn 19:34-37).
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlés