Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 46. fejezet 405. nap
A
törvény felolvasását nemcsak a férfiak, hanem a nők és gyermekek is hallgatták;
mert fontos volt, hogy ők is ismerjék és cselekedjék. A törvénnyel szembeni
kötelességüket Isten megparancsolta: "Vegyétek azért szívetekre és
lelketekre e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre, és
homlokkötőkül legyenek a ti szemeitek között, és tanítsátok meg azokra a ti
fiaitokat [...] hogy megsokasodjanak a ti napjaitok és fiaitoknak napjai azon a
földön, amely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik adja
mindaddig, amíg az ég a föld felett lészen" (5Móz 11:18-19.21).
Minden
hetedik évben az egész törvényt fel kellett olvasni Izrael egész
gyülekezetében, amint Mózes megparancsolta: "A hetedik esztendő végén, az
elengedés esztendejének idejében, a sátorok innepén; Mikor eljön az egész
Izráel, hogy megjelenjék az Úr előtt, a te Istened előtt azon a helyen, amelyet
kiválaszt: olvasd fel e törvényt az egész Izráel előtt fülök hallására. Gyűjtsd
egybe a népet, a férfiakat, az asszonyokat, a kicsinyeket [...] és tanuljanak,
és féljék az Urat, a ti Isteneteket, és tartsák meg és teljesítsék e törvénynek
minden igéjét. És az ő fiaik is, akik nem tudják még, hallják és tanulják meg,
hogy az Urat, a ti Isteneteket kell félni mindaddig, amíg éltek azon a földön,
amelyre általkeltek a Jordánon, hogy bírjátok azt" (5Móz 31:10-13).
Sátán
mindig munkában van és igyekszik elfordítani azt, amit Isten mondott;
elvakítani az elmét és elhomályosítani az értelmet, hogy ezáltal az embert
bűnre vigye. Az Úr nyílt követelményei oly nagyon egyszerűek, hogy senkinek sem
kell tévelyegnie. Isten állandóan keresi, hogy az embert védelme alá vonja,
hogy Sátán ne gyakorolhassa gonosz, megtévesztő hatalmát. Az Úr leereszkedett,
hogy saját szavaival beszéljen hozzájuk és saját kezével írja az élő igéket. És
ez áldott igéket élettel áthatva és igazságtól ragyogva tökéletes vezetőként
adta át az embernek.
Mivel
Sátán arra törekszik, hogy a figyelmet elvonja és a hajlandóságot elfordítsa az
Úr ígéreteitől és követelményeitől, ezért annál nagyobb szorgalomra van
szükség, hogy azokat az emlékezetben megerősítsék és a szívbe bevéssék.
A
vallásoktatóknak a nép oktatásában nagyobb figyelmet kellene szentelniük a
bibliai történetek tényeire és tanításaira, valamint az Úr figyelmeztetéseire
és követelményeire. Egyszerűen, a gyermekek értelméhez alkalmazva gyakran el
kell mondaniuk ezeket. Ez a lelkészek és a szülők munkája, arra ügyelve, hogy
az ifjúságot az Írásban oktassák.
A
szülőknek fel kell kelteni a gyermekek érdeklődését Isten szava iránt. De ezt
csak úgy érhetik el, ha ők is és a tanítók maguk is érdeklődnek iránta.
Tanításaiban jártasaknak kell lenniük, amint Isten megparancsolta Izraelnek.
Beszélni kell arról: "[...] mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor
fekszel és mikor felkelsz" (5Móz 11:19). Akik óhajtják, hogy gyermekeik
szeressék és tiszteljék Istent, azok beszéljenek jóságáról, fenségéről és
hatalmáról, amint az szavában és a teremtés műveiben ki van nyilatkoztatva.
A Biblia
minden fejezete, minden verse és minden szava Isten üzenete az emberhez. Kössük
szabályait jegyül kezeinkre és homlokunkra! Ha tanulmányozzuk és követjük e
szabályokat, akkor Isten úgy vezeti mai népét, mint hajdan Izraelt - nappal
felhő-, éjjel tűzoszlop által.
Mai Bibliai szakasz: Ezsdrás 3
Az első dolog, amit a Jeruzsálembe
visszaérkezők tettek mielőtt nekifogtak újjáépíteni Isten házát, egy oltár
építése volt, amin égőáldozatokat mutathattak be Istennek. Miután kész lett az
oltár, reggel és este áldoztak Istennek (3. vers). Az első dolog, ami kiemelkedően
fontos Isten gyermekei számára, bárhol is legyenek, hogy rendszeres imaéletet
alakítsanak ki. Az ima az az eszköz, amin keresztül Isten gyermekei
kapcsolatban maradnak Vele.
Amikor az alapokat lerakták, és az emberek
összegyűltek, hogy hálát adjanak ezért Istennek, vegyesek voltak a reakcióik.
Akik látták Salamon templomát, sírtak, míg akik nem voltak ott korábban,
kiáltoztak az alapok lerakása felett érzett örömükben. Különböző generációk
talán másképp látják a dolgokat különböző tapasztalataik és hátterük miatt.
Isten ott találkozik velünk, ahol vagyunk. Láttam, hogy más-más korosztályok
milyen eltérően reagálnak ugyanazokra a dolgokra ma is.
Jó megállni, és hálát adni, dicsőíteni Istent
mindenért, amit az Ő segítségével érünk el. Az alapozás befejeztével
dicsőítették Istent. Nem kell megvárnunk, hogy minden kész legyen, ahhoz, hogy
dicsőíthessük Őt.
Mennyei
Atyánk, segíts hogy találkozhassunk Veled az ima oltáránál minden reggel,
minden este, és minden időben!
Pardon
Mwansa
55. heti
olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS
PRÓFÉTÁK 45. és 46. fejezeteihez
(aug. 14-20).
Miután Isten
dicsőséges módon az izrealiták kezére adta Jerikót, megdöbbentő volt a
vereségük Ainál. A modern olvasó számára ennek az oka különös és durva lehet:
egyetlen férfi, Ákán nem engedelmeskedett Isten egyértelmű utasításainak
Jerikóban, és Izráel egész nemzete elszenvedte a büntetést.
Néha úgy gondoljuk, a tízedik parancsolat:
„Ne kívánd” a legkevésbé fontos a tízből. Mindazonáltal, Ákán bűne – melynek
gyökere a kívánság volt –, és annak szörnyű következményei arra emlékeztetnek
minket, hogy milyen széles körű hatásai vannak annak, ha olyasmire vágyunk, ami
sosem volt nekünk szánva. Nem tudunk légüres térben bűnözni. Mindig vannak nem
szándékolt következmények, akármennyire ügyesen is próbáljuk rejtegetni a
törvényszegésünket.
Ákán története arra is erőteljesen rámutat,
hogy ha a bűnt valaki csak az után vallja meg, hogy az igazság nyilvánosságra
került, az nem mutat igazi megbánást, csak annak reményét, hogy a bűn összes
következményétől megvédje saját magát.
Manapság látjuk olyan emberek példáit, akik
magas pozícióban vannak, és nem ismerik be bűnüket, amíg a körülmények arra nem
kényszerítik őket, néha ezzel ártatlan embereknek és teljes szervezeteknek is
kárt okozva, és a saját hitelességüket is lerombolva. Mennyivel jobb nekünk
olyannak lenni, mint Dávid, aki Isten szerinti ember volt, és aki, bár
vétkezett, mindig megvallotta bűneit, és szívből jövő fájdalommal és alázattal
megbánta azokat.
Carla Baker
presbiter
Spencerville
Hetednapi Adventista gyülekezet
Maryland, USA
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése