Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 52. fejezet 423. nap
52.
Az évenkénti ünnepek
A
szentélynél évenként háromszor gyűlt össze imádkozásra az egész Izrael. (2Móz
23:14-16). Eme gyülekezések helye eleinte Siló volt, később azonban Jeruzsálem
lett a nemzet istentiszteletének központja és itt gyűltek össze a törzsek a
nagy ünnepekre.
A nép
körül volt véve vad, hadakozó törzsekkel, melyek mohón vágytak Izrael
országának birtokbavételére, mégis a parancs szerint évenként háromszor a
katonai szolgálatra alkalmas férfiaknak és mindenkinek, aki csak megtehette az
utat, el kellett hagynia otthonát, hogy a gyülekezés helyén megjelenjen. Mi
akadályozta meg ilyenkor az ellenséget, hogy ne törjön rá a védtelen otthonokra
és tűzzel, karddal ne pusztítsa el azokat? Mi őrizte meg az országot a betöréstől,
mely Izraelt idegen ellenség rabságába vinné? Az Úr megígérte, hogy oltalmazója
lesz népének. "Az Úr angyala pedig tábort jár az őt félők körül és
kiszabadítja őket" (Zsolt 34:8). Míg az izraeliták felmentek imádkozni,
isteni hatalom tartotta féken az ellenséget. "Mert kiűzöm a népeket
előled, és kiszélesítem határodat, és senki nem kívánja meg a te földedet,
mikor felmégy, hogy a te Urad Istened előtt megjelenjél, esztendőnként
háromszor" (2Móz 34:24).
Az első
ünnepet, a páskát, vagyis a kovásztalan kenyerek ünnepét a zsidó esztendő első
hónapjában, Abib hónapban tartották meg. Ez az időpont a mai március végének és
április elejének felel meg. A téli hideg elmúlt, a kései eső véget ért, s az
egész természet frissességében és szépségében tündökölt. A dombokon és a
völgyeken már zöldült a fű és vadvirágok ékesítették a réteket. A hold, amely a
holdtöltéhez közeledett, beezüstözte az estéket. Ezt az évszakot énekelte meg
oly szépen a költő:
"Mert
ímé a tél elmúlt,
az eső
elmúlt, elment.,
Virágok
láttatnak a földön,
az
éneklésnek ideje eljött,
és a
gerlicének szava hallatik a mi földünkön.
A fügefa
érleli első gyümölcsét,
és a
szőlők virágzásban vannak, jó illatot adnak"
(Énekek
2:11-13).
Az egész
ország tele volt Jeruzsálembe vonuló zarándok csoportokkal. A pásztorok
nyájaiktól, a gulyások a hegyekről, a halászok a galileai tengerről, a
földművesek a földjeikről és a prófétaifjak a szent iskolákból valamennyien ama
hely felé tartottak, ahol Isten jelenléte nyilatkozott meg. A menet állandóan
növekedett és a szent város elérése előtt nagyon naggyá lett.
A
természet szépsége örömet ébresztett Izrael szívében és hálát a minden jót adó
iránt. Jahve dicsőségét és fenségét magasztalva zsoltárokat énekeltek. A jelt
adó trombita hangjára a cimbalmok kíséretével sok száz torokból csendült fel a
hálaadó ének:
"Örvendezek,
mikor mondják nékem:
Menjünk
el az Úr házába!
Ott
álltak a mi lábaink
a te
kapuidban, óh Jeruzsálem! [...]
Ahová
feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, [...]
Izráelnek,
az Úr nevének tiszteletére [...]
Könyörögjetek
Jeruzsálem békességéért;
legyenek
boldogok a téged szeretők! [...]
(Zsolt
122:1-6).
Mai Bibliai szakasz: Nehémiás 11
Talán azt gondolnánk, hogy az emberek csak úgy özönlenek
Jeruzsálembe most, hogy a templom, és a falak elkészültek. Nem így történt. A
vezetők ott laktak (1. vers), de a nép többsége úgy tűnik, hogy vonakodott ott
letelepedni. A második vers említi meg, hogy az emberek áldották azokat, akik
önként vállalkoztak arra, hogy Jeruzsálemben éljenek.
Isten utasította Mózest, hogy építsen neki szentélyt, ahol népe között lakhat. Miért nem választják az emberek ezt a lehetőséget, hogy ott lakjanak ahol a templom van, így Isten jelenlétében lehetnének? Jeruzsálem most sokkal biztonságosabb lakhely volt, mivel körös-körül fal védte. Szóval az emberek miért nem sereglettek oda, hogy ott élhessenek?
Egy kis elmélkedés: (1) Talán azért, mivel ha közelebb laknak Isten jelenlétéhez, szigorúbb, tisztább életet kellett volna élniük, és a többségüknek ez kényelmetlenséget okozott volna? (2) Vagy talán úgy érezték, hogy Jeruzsálemben a cselekedeteiket sokkal jobban megfigyelhették, miközben Istenhez illő életet vártak el tőlük? Például, nem vásárolhattak vagy adhattak el szombat napján (Neh 13:15-17).
Istenünk, éreztesd velünk úgy, mint meg soha, hogy a Te jelenléted mindig biztonságos hely számunkra!
Pardon Mwanza
58. heti
olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS
PRÓFÉTÁK 51. és 52. fejezeteihez
(szept. 4-10).
Olyan korban élünk,
ahol az egyre növekvő szakadék azok közt, akiknek van, és akiknek nincs,
előtérbe van helyezve. Áldás tehát Isten módszeréről olvasni, amellyel féken
tartotta a túlzott jólétet és szegénységet. Bárcsak ma is alkalmazhatnánk ezt!
Minden harmadik, hetedik és ötvenedik évben az emberi tökéletlenség miatt
meglévő egyenlőtlenségek vissza lettek állítva. A szántóföldeket és a
szőlőskerteket teremni hagyták, anélkül, hogy begyűjtötték volna a termést,
azon év előtt, amikor Isten megígérte, hogy annyival több lesz nekik, hogy elég
lesz Izráel gyermekei számára, hogy két évig megéljenek, úgy hogy nem tettek
semmit. Minden 50. évben a szabadságév kezdetét jelölte az engesztelés napja. A
földeket visszaadták azoknak, akik elvesztették őket a nehéz időknek
köszönhetően. Megnyomták a gazdasági visszaállítás gombját, és a szélsőséges
szegénység és szélsőséges jólét el lett törölve. Azt tanította ez Isten
népének, hogy ez a világ nem az övék, és a föld nem a végső otthona Isten
népének. Jószándékúan kell viselkednünk azokkal, akiknek nálunk sokkal
kevesebbe van, és a vagyont, amit felhalmozunk, Isten céljának támogatására
kell szenteljük. A szegények felé való könyörületes törődésen keresztül válunk
igazán gazdaggá.
Míg bizonyos éveket a szegényeknek szentelt
különleges figyelem különböztette meg a többitől, az évenkénti ünnepek minden
évben Istenre és az ő megváltási művére irányították a figyelmet. Az ünnepség
legalább két dolgot tett: 1. Megőrizte Isten népét attól, hogy pogány
ünnepségekbe keveredjenek, és őrizte hűségüket az igaz Istenhez. 2.
Emlékeztetőül szolgált, hogy a megváltás ajándékának társadalmi dimenziója is
van, nem csak egy egyéni élmény.
Kevin James
PARL társigazgató
Southern Union Conference, USA
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése