Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 69. fejezet 1170. nap
69.
Az Olajfák hegyén
Krisztusnak a papokhoz és főemberekhez intézett szavai:
"Ímé, pusztán hagyatik néktek a ti házatok" (Mt 23:38), rettegéssel
töltötték el szívüket. Közömbösséget színleltek, de gondolataikban egyre ott
motoszkált a kérdés, mit jelentenek e szavak. Úgy tűnt, láthatatlan veszély
fenyegeti őket. Lehetséges-e, hogy a magasztos templom, a nemzet dicsősége
hamarosan romhalmazzá válik? A baj előérzete ráragadt a tanítványokra is, és
türelmetlenül vártak valami határozottabb kijelentést Jézustól. A templomból
kifelé jövet felhívták figyelmét az épület szilárdságára és szépségére. A
templom köveit a legtisztább és tökéletesen fehér márványból faragták ki. A kövek
némelyike hihetetlenül nagy mérető volt. A falnak egy része ellenállt még
Nabukodonozor hadserege ostromának is. Falazatát olyan tökéletesen készítették
el, hogy az egyetlen szilárd kőből állónak látszott, amelyet egyenesen a
kőbányából fejtettek ki. A tanítványok nem tudták felfogni, hogy miként lehetne
ezeket a hatalmas falakat ledönteni.
Vajon milyen kifejezhetetlen gondolatai kellett, hogy
támadjanak az Elvetettnek, mikor figyelmét lebilincselte a templomépület
nagyszerűsége! A Jézus előtt feltáruló látvány valóban gyönyörű volt, de
szomorúan mégis azt mondotta: Én ezzel kapcsolatban mindent látok. Az épületek
valóban csodálatosak. Úgy mutattok rá ezekre a falakra, mint
lerombolhatatlanokra. Figyeljetek azonban szavaimra: Eljön az a nap, mikor: "Nem
marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik" (Mt 24:2).
Krisztus számos ember füle hallatára mondotta ki szavait.
Mikor azonban Krisztus egyedül ült az Olajfák-hegyén, akkor Péter, János, Jakab
és András odament hozzá és így szóltak: "Mondd meg nékünk, mikor lesznek
meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek és a világ végének?"
(Mt 24:3). Tanítványainak adott válaszában Jézus nem választotta el egymástól
Jeruzsálem pusztulását eljövetelének nagy napjától. E két eseménynek a leírását
összevegyítette. Igen, ha Jézus úgy tárta volna fel tanítványai előtt az
eljövendő eseményeket, ahogy azokat Ő látta, akkor bizony tanítványai nem
tudták volna elhordozni a látványt. Irántuk való irgalmában a két nagy
valóságos időszak leírását egybeolvasztotta, és hagyta, hogy a tanítványok
maguk jöjjenek rá értelmére. Jézus, mikor Jeruzsálem pusztulására utalt, akkor
prófétikus szavai túlmutattak ezen az eseményen, a végső világégésre, ama
napra, amikor az Úr felemelkedik helyéről, hogy megbüntesse a világot bűneiért,
mikor a föld feltárja mindazt a vért, amit kiontott, és nem takargatja többé
azokat, akiket megölt. Jézus ezt az egész magyarázatot nemcsak a tanítványai
számára adta, hanem azok számára is, akiknek majd a Föld történelmének ebben az
utolsó időszakában kell élniük.
Krisztus azután a tanítványokhoz fordult és így szólott:
"Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket. Mert sokan jönnek majd
az én nevemben, akik azt mondják: Én vagyok; és sokakat elhitetnek" (Mk
13:5-6). Sok hamis próféta jelenik meg, akik jogot formálnak a csodatételre és
kijelentik, hogy eljött a zsidó nép felszabadításának az ideje. Ez sokakat
félrevezet majd. Krisztus szavai beteljesedtek. Halála és Jeruzsálem ostroma
között sok hamis Messiás jelent meg. Jézus azonban ezt a figyelmeztetését
azokhoz is intézte, akik napjainkban élnek. Azok a csalások, amelyek Jeruzsálem
elpusztítása előtt történtek, minden korszakban megismétlődtek, és
megismétlődnek napjainkban is. "Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk
híreiről; meglássátok, hogy meg ne rémüljetek, mert mindezeknek meg kell
lenniük. De még ez nem itt a vég" (Mt 24: 6). Jeruzsálem pusztulását
megelőzően az emberek az elsőbbségért dulakodtak. Uralkodókat gyilkoltak meg.
Azokat, akikről feltételezték, hogy legközelebb állottak a trónhoz, megölték.
Voltak háborúk és háborúk hírei. "Mindezeknek meg kell lenniök, - mondta
Krisztus - de még ez nem itt a vég (a zsidó nép, mint nemzet számára). Mert
nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lesznek éhségek és
döghalálok, és földindulások mindenfelé. Mindez pedig a sok nyomorúságnak
kezdete" (Mt 24:6-8). Krisztus azt mondotta, amikor a rabbik majd ezeket a
jeleket látják, akkor Isten ítéleteinek jelentik majd ki azon népek felett,
amelyek szolgaságban tartották az Ő választott népét. Azt is kijelentik majd,
hogy ezek a jelek a Messiás eljövetelének hirdetői. Ne engedjétek azonban
magatokat becsapni! Ezek a jelek ugyanis csak Isten ítéleteinek a kezdetét
jelentik be. Az emberek csak önmagukra tekintettek. Nem bánták meg bűneiket és
nem tértek meg, hogy meggyógyíthassam, megtarthassam őket. Azok a jelek,
amelyeket a szolgaságból való szabadulásuk jelzéseiként tüntetnek fel,
valójában megsemmisítésük jelei.
"Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket és megölnek
titeket és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. És akkor sokan
megbotránkoznak és elárulják egymást, és gyűlölik egymást" (Mt 24:9-10).
Mindezt a keresztények szenvedték el. Apák és anyák
elárulták gyermekeiket. A gyermekek elárulták szüleiket. A barátok átadták
barátaikat a főtanácsnak. Az üldözők megvalósították szándékaikat, megölték
Istvánt, Jakabot és más keresztényeket.
Mai Bibliai szakasz: Jelenések
5
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
János látja az Atyát, amint a
trónon ül, és jobb kezében tartja a tekercset, ami minden ember cselekedeteit
tartalmazza. A tekercs minden népről, nyelvről és ágazatról tartalmaz
szimbolikus nyelven írt információkat, egészen a föld történelmének kezdetétől
fogva a végig. János sír, mert úgy tűnik, hogy senki sincs sem a mennyben sem a
földön, aki ki tudná nyitni a tekercset és meg tudná oldani a föld
bűnproblémáját.
Új személy érkezik a
trónterembe, a Bárány, aki úgy jelenik meg, mint aki éppen megáldoztatott.
Jézus, az áldozati Bárány át tudja venni a tekercset, feltörheti a pecsétet, és
megismerheti annak tartalmát.A nemrégen megáldoztatott és feltámadott Jézus
veszi az emberek életéről és az eseményekről szóló feljegyezéseket tartalmazó
tekercset, és cselekedni készül. Ez a nap pünkösd napja, Kr. e. 31-ben. A négy
lelkes lény és a huszonnégy vén leborul és imádja a Bárányt, mert vére árán
mentette meg őket Isten számára. Mindez arra kell, hogy indítson bennünket is,
hogy arcra boruljunk és dicsérjük a Bárányt!
A hét lámpás vagy lélek,
amelyek a Szentlélek teljességét jelképezik, és a trón körül állnak, most
kiküldetnek az egész világra. A Szentlélek kitöltetése Jeruzsálemben Kr. e.
31-ben annak közlése volt, hogy a Megváltó beiktatása megtörtént a mennyben.
Jézus Krisztus ígérete szerint elküldte a Szentlelket a mennyből követőire
annak jeleként és biztosítékaként, hogy Ő Főpapként és Királyként megkapott
minden hatalmat mennyen és földön, és Ő lett a Felkent népe fölött.
Az angyalok, a négy lelkes
lény és a huszonnégy vén figyeli Jézus beiktatását mint Főpapunk és Királyunk,
ám ők ugyanúgy látták Jézus haláltusáját és győzelmét a földön, valamint
szemlélői lesznek annak is, ahogy az emberek győzelmet aratnak Jézus Krisztus
hatalma által. Ezek a vének leborulnak és így kiáltanak: "Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az
erő, a gazdagság, a bölcsesség, a hatalom, tisztesség, dicsőség és áldás!"
(12.
vers).
Mi is boruljunk le Jézus, az Isten Báránya
előtt, hálából megmentő kegyelme iránt! Egyedül Jézus méltó dicséretünkre és
tiszteletünkre!
Dr Kenneth Mathews Jr.
164. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
68-69. fejezeteihez
(szeptember 23-29.).
A vég felé közeledünk.
A Jézus által említett jelek itt vannak körülöttünk. Látjuk a természeti
katasztrófákat: tüzek, földrengések, betegségek, vulkánkitörések, szökőárak,
hurrikánok, tornádók. Látjuk az ember által okozott katasztrófákat:
olajkitörések és sugárzási katasztrófák. Látjuk, hogyan lökdösődnek és
könyökölnek az emberek az előléptetésért és a jutalmakért. Látjuk azok
gonoszságát, akik azt választják, hogy a saját fejük után mennek. Látjuk azokat
a jeleket, amelyekről Jézus beszélt, hogy a második eljövetelének jelei
lesznek, mégis néha úgy viselkedünk, mintha Ő soha sem jönne el.
Azonban Ő jön
hamarosan! Olyanoknak kell lennünk, mint Noé, aki figyelmeztette az embereket a
próbaidő közeli lejártára. El kell mondanunk a többieknek, hogy Jézus szereti
őket, értük halt meg, és most is készíti mennyei otthonunkat. Meg fog
változtatni minket, hogy megállhassunk majd az Atya előtt.
Az élet nehéz. Sok a
kihívás, és tudjuk, hogy a küzdelem csak egyre erőteljesebb lesz, ahogy az Úr
napja közeleg. Jézus történetébe fogok kapaszkodni, mégpedig abba az epizódba,
amikor azzal a döntésével küzdött, hogy elfogadja az emberek megvetését, és az
Atya Istentől való elválasztását. Látom, amint feladta saját akaratát, és
hallom az Atya Isten hangját mennydörögni: „Meg is dicsőítettem (Jézus életét),
és újra megdicsőítem.”
Lelki szemeimmel látom,
hogy az Atya egy tűzfelhőben jön, és körülöleli Jézust. Bizonyos vagyok felőle,
hogy az élet legnehezebb pillanataiban Isten körülvesz végtelen hatalmával és
szerető karjaival. Végig kísér minket.
Jennifer Howland
zenei koordinátor és
diakónus
North Anderson
Hetednapi Adventista Gyülekezet
Anderson, Dél-Karolina
Fordította Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése