Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 69. fejezet 1174. nap
Krisztus azonban az embereknek egy másik osztályára is
rámutat: "Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az
én uram a hazajövetelét; és kezdené verni a szolgákat és szolgálólányokat, és
enni és inni és részegeskedni: Megjő annak a szolgának az ura, amely napon nem
várja, és amely órában nem gondolja, és ketté vágatja őt és a hitetlenek
sorsára juttatja" (Lk 12:45-46).
A gonosz szolga azt mondotta szívében: "Halogatja még
az én uram a hazajövetelt" (Mt 24:48). Nem azt mondja, hogy Krisztus nem
jön el. Nem gúnyolódik Krisztus második eljövetelének a tanításán, de szívében,
valamint cselekedeteivel és szavaival kinyilvánítja, hogy az Úr eljövetele
késik. Száműzi mások elméjéből azt a meggyőződést, hogy az Úr gyorsan eljön.
Befolyásával öntelt és meggondolatlan késlekedésre bírja rá az embereket.
Megerősödnek világiasságukban és lelki tompultságukban. Földi szenvedélyek,
romlott gondolatok veszik birtokukba elméjüket. A gonosz szolga együtt eszik és
iszik a részegeskedőkkel; egyesül a világgal az élvezetek, a szórakozások
hajhászásában. Veri szolgatársait, megvádolja és kárhoztatja azokat, akik
hűségesek az Urukhoz. Összevegyül a világgal, és vele együtt süllyed egyre
mélyebbre bűneiben. Félelmetes összekeveredés ez a világgal, amellyel együtt
esik csapdába. "Megjő annak a szolgának az ura, amely napon nem várja, és
amely órában nem gondolja, és ketté vágatja őt, és a hitetlenek sorsára
juttatja" (Lk 12:46).
"Hogyha tehát nem vigyázol, elmegyek hozzád, mint a
tolvaj, és nem tudod, mely órában megyek hozzád" (Jel 3:3). Krisztus
adventje meglepi a hamis tanítókat. Ezek ezt mondják: "Békesség és
biztonság" (lThess 5:3). Miként a papok és a tanítók tettek Jeruzsálem
eleste előtt, ezek is arra törekszenek, hogy az egyház földi jólétet és
dicsőséget élvezzen. Az idők jelei magyarázatuk szerint ennek vetik előre az
árnyékát. Mit mond azonban Isten szava? "Akkor hirtelen veszedelem jő
reájok" (lThess 5:3). Mindazokra, akik az egész föld színén lakoznak;
mindazokra, akik otthonukká teszik ezt a világot, Isten napja csapdaként jön
el. Úgy jön el hozzájuk, mint a lopakodó tolvaj.
A világ, amely tele van lázadással, zavargással, tele van
istentelen élvezetekkel, alszik, és testi biztonságban ringatja magát. Az
emberek messzire eldobják maguktól az Úr eljövetelének a gondolatát. Csak
nevetnek a figyelmeztetéseken. Gőgös felfuvalkodottsággal ilyeneket
mondogatnak; "Minden azonképpen marad a teremtés kezdetétől fogva"
(2Pt 3:4). "Legyen a holnap olyan, mint a ma, nagy és dicső
felettébb" (Ésa 56:12). Adjuk át magunkat még nagyobb mértékben a
szórakozásnak és az örömteli élvezeteknek! Krisztus azonban ezt mondja:
"Ímé eljövök, mint a tolvaj" (Jel 16:15). Pontosan akkor, amikor a világ
gúnyosan azt kérdezgeti: "Hol van az Ő eljövetelének az ígérete?"
(2Pt 3:4) pontosan akkor a jelek beteljesednek. Mialatt ezt kiáltják:
"Békesség és biztonság" (lThess 5:3) hirtelen megérkezik a
megsemmisítés. Mikor a gúnyolódó, az igazság elvetője önteltté lesz; mikor a
mindennapi munkában csak a pénzszerzési lehetőségeket látják, és nincsenek
tekintettel a becsületesség alapelveire; mikor a tudós buzgón igyekszik
megszerezni a Biblián kívül mindennek az ismeretét, akkor Krisztus tolvajként
érkezik meg.
A világon minden mozgásban, háborgásban, nyugtalanságban és
izgalomban van. Az idők jelei vészjóslóak. Az eljövendő események előrevetítik
árnyékukat. Isten Lelke visszavonul a földről. A tengeren és a földön egymást
követik a szerencsétlenségek. A viharok, földrengések, tüzek, áradások,
gyilkosságok egyre gyakoribbak. Ki ismeri a jövendőt? Hol van a biztonság?
Nincs semmiben bizonyosság, ami emberi vagy földi. Az emberek gyorsan
felsorakoznak egy zászló, egy jelvény alá, amelyet kiválasztottak. Nyugtalanul
várakoznak és figyelik vezetőik buzgalmait. Kevesen vannak azok, akik éberen
várakoznak Uruk megjelenésére, és munkálkodnak is azért. Az embereknek egy
másik csoportja az első nagy hitehagyó lábnyomát követi és fővezérsége alatt
menetel. Csak kevesen hiszik szívükkel és lelkükkel azt, hogy van pokol,
amelyet el kell kerülnünk és van menny, amelyet el kell nyernünk.
A válság fokozatosan lopakodik ránk. A nap ragyog az
égboltozaton, miközben bejárja szokásos körútját, és a menny még mindig hirdeti
Isten dicsőségét. Az emberek még mindig esznek és isznak, ültetnek és építenek,
megnősülnek és férjhez mennek. A kereskedők még mindig vásárolnak és eladnak.
Az emberek még mindig küzdenek egymás ellen, mert versengenek a magasabb
helyért. A szórakozások kedvelői még mindig elözönlik a színházakat, a
lóversenyeket, a szerencsejátékok poklait. Az embereken még felülkerekedik a
nagyobb izgalmat nyújtó események utáni vágyakozás. A próbaidő, a kegyelmi idő
azonban már a vége felé közeledik, és mindenkinek a sorsa örökre eldől. Sátán
látja, hogy az ideje rövid. Minden erejét és lehetőségét beveti annak
érdekében, hogy az embereket becsaphassa, megtéveszthesse, megkötözhesse és
megigézhesse, míg a próbaidő, a kegyelmi idő le nem telik, véget nem ér, és az
irgalom ajtaja örökre be nem csukódik.
Évszázadokon át ünnepélyesen hangzanak hozzánk az Olajfák
hegyéről Urunk intő, figyelmeztető szavai: "De vigyázzatok magatokra, hogy
valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és az élet
gondjainak miatta és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap. [...] Vigyázzatok
azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek
mindezeket, amik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!"
(Lk 21:34-36).
Mai Bibliai szakasz: Jelenések
9
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Az ötödik jaj az ötödik trombita idején a
keresztény Római Birodalom keleti része ellen szól, és egy mennyei
hírnök, egy „csillag” száll le a mennyből egy kulccsal, amit Krisztus adott
neki, hogy nyissa meg a „feneketlen mélységet”. Megnyitja a mélység kútját,
mire előjönnek a démonok és maga sátán. Hatalommal ruháznak fel egy népet, hogy
az ítéletet végrehajthassák a hitehagyó keresztények ellen. Ezek a
„jajok”valódi ítéletet jelentenek, akárcsak azok, amelyeket az első négy
trombita jelképezett.
Mikor történtek az ötötdik és a hatodik
trombita által jelképezett események? Luther Márton és más magyarázók az ötödik
trombitát a szaracénokkal azonosították, akik Abu Bakr vezetésével az arábiai
sivatagból jöttek. A Kelet-római Birodalom ellen indítottak támadást, amelynek
központja Konstantinápolyban volt. A hatodik trombita az ottomán törökök
támadását jelezte a hitehagyó kereszténység ellen.
Josiah Litch, William Miller egyik szolgatársa
az advent mozgalomban, az ötödik és a hatodik trombita idejét Kr. u. 1299 – Kr.
u. 1840-re tette. Ez utóbbi év augusztusában a Török Birodalom hatalma megtört,
amikor Mohammed Ali legyőzte a törököket és elfogta hadihajóit. Ezek az
események, amelyek Litch jövendölése szerint történtek, nagy hatással voltak a
millerita hívőkre Amerikában.
A sáskákról szóló leírás ebben a fejezetben
több vonatkozásban emlékeztet a régi arab lovasok öltözékére. Ebben az
időszakban megkímélték a szombatünneplők életét, de a többi keresztényt
üldözték. A birodalom lakói nagyon vágytak arra, hogy megszabaduljanak a
nyomorúságtól, de nem találtak menekvést. A „sáska” harcosok élén ebben az
időben király vagy szultán állt, magának sátánnak a képviselője. Az őt követő
szultánok szintén nagy pusztítók voltak, hiszen lerombolták az ősi Kelet-római
Birodalom még megmaradt egyharmadát.
Amikor Litch megértette, hogy ezek a dátumok
mind véget értek 1840-ben, felfigyelt arra, hogy ez éppen az az időpont, amikor
Törökország elfogadta Európa szövetséges erőinek védelmét, így a keresztény
nemzetek védelme alá került. Az esemény tökéletesen betöltötte a jövendölést.
Amikor ez ismertté vált, tömegek győződtek meg a prófétai magyarázat
alapelveinek hitelességéről, amelyeket Miller és társai tettek magukévá. Ez
nagy lendületet adott az advent mozgalomnak. Tanult és magas pozícióban lévő
emberek csatlakoztak Millerhez, úgy a prédikálásban, mint a könyvkiadásban, így
1840 és 1844 között a munka gyorsan terjedt.
A trombiták által jelzett ítéletek ellenére az
emberek többsége nem volt hajlandó megtérni a démonok imádatából, a saját
kezűleg gyártott bálványok imádatából, és abból, hogy hamis tanításokban
higgyenek. Mit tehetett volna még az Isten? Mi a helyzet veled és velem? Vajon
mi odafigyelünk Isten késztetéseire, vagy ellenállunk Neki, és nem térünk meg
gonosz útjainkról? Ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, amiket ezek a hamis
keresztények elkövettek, és ne utasítsuk vissza Krisztus közbenjárását, hanem
boruljunk le előtte minden nap, és igényeljük a magunk számára az Ő kegyelmét!
Dr Kenneth Mathews Jr.
164. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
68-69. fejezeteihez
(szeptember 23-29.).
A vég felé közeledünk.
A Jézus által említett jelek itt vannak körülöttünk. Látjuk a természeti
katasztrófákat: tüzek, földrengések, betegségek, vulkánkitörések, szökőárak,
hurrikánok, tornádók. Látjuk az ember által okozott katasztrófákat:
olajkitörések és sugárzási katasztrófák. Látjuk, hogyan lökdösődnek és
könyökölnek az emberek az előléptetésért és a jutalmakért. Látjuk azok
gonoszságát, akik azt választják, hogy a saját fejük után mennek. Látjuk azokat
a jeleket, amelyekről Jézus beszélt, hogy a második eljövetelének jelei
lesznek, mégis néha úgy viselkedünk, mintha Ő soha sem jönne el.
Azonban Ő jön
hamarosan! Olyanoknak kell lennünk, mint Noé, aki figyelmeztette az embereket a
próbaidő közeli lejártára. El kell mondanunk a többieknek, hogy Jézus szereti
őket, értük halt meg, és most is készíti mennyei otthonunkat. Meg fog
változtatni minket, hogy megállhassunk majd az Atya előtt.
Az élet nehéz. Sok a
kihívás, és tudjuk, hogy a küzdelem csak egyre erőteljesebb lesz, ahogy az Úr
napja közeleg. Jézus történetébe fogok kapaszkodni, mégpedig abba az epizódba,
amikor azzal a döntésével küzdött, hogy elfogadja az emberek megvetését, és az
Atya Istentől való elválasztását. Látom, amint feladta saját akaratát, és
hallom az Atya Isten hangját mennydörögni: „Meg is dicsőítettem (Jézus életét),
és újra megdicsőítem.”
Lelki szemeimmel látom,
hogy az Atya egy tűzfelhőben jön, és körülöleli Jézust. Bizonyos vagyok felőle,
hogy az élet legnehezebb pillanataiban Isten körülvesz végtelen hatalmával és
szerető karjaival. Végig kísér minket.
Jennifer Howland
zenei koordinátor és
diakónus
North Anderson
Hetednapi Adventista Gyülekezet
Anderson, Dél-Karolina
Fordította Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése