Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 79. fejezet 1225. nap
Isten szándéka az volt, hogy mindent a biztonság örökkévaló
alapjára helyez. A mennyei tanácsok határozata alapján Sátán időt kapott arra,
hogy kifejthesse uralma alapjait és uralkodásának elveit. Sátán azt állította,
hogy ezek az alapelvek különbek voltak, mint az Isten elvei. Ennek
bizonyítására Sátán időt kapott, hogy megláthassa azokat a világmindenség.
Sátán bűnbe vezette az embereket, és Isten működésbe hozta
a megváltás tervét. Krisztus négyezer évig munkálkodott az emberek
felemeléséért; míg Sátán a romlásukért és lealjasodásukért. Az egész
világegyetem figyelemmel kísérte a nagy küzdelmet.
Mikor Jézus eljött erre a világra, Sátán ellen fordította
hatalmát. Attól fogva, hogy Jézus kisdedként megjelent Betlehemben, a bitorló
szüntelenül azon munkálkodott, hogy elpusztítsa. Minden lehetséges módon
igyekezett megakadályozni Jézus gyermekkorának, makulátlan férfikorának, szent
szolgálatának és folt nélküli áldozatának a kibontakozását. Sátán azonban
vereséget szenvedett. Nem tudta Jézust bűnbe vezetni. Nem tudta elcsüggeszteni,
vagy eltántorítani attól a munkától, amelynek az elvégzésére jött el a földre.
A pusztától a Golgotáig Sátán haragjának a vihara csapott le ismételten
Jézusra, de minél könyörtelenebbül tépte-zúzta ez a vihar, Isten Fia annál
erősebben kapaszkodott bele Atyja kezébe, és haladt előre a kijelölt úton.
Sátán minden erőfeszítése, hogy elnyomja és legyőzze a
Megváltót, csak tisztábban hozta napfényre Jézus hibátlan jellemét.
Az ég és az el nem bukott világok tanúi voltak ennek a
küzdelemnek. Feszült érdeklődéssel várták a befejező eseményeket. Látták
belépni az Üdvözítőt a Gecsemáné-kertbe. Látták, mikor elszomorodott a lelke.
Hallották fájdalmas kiáltását: "Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e
pohár" (Mt 26:39). Mikor az Atya elfordult Tőle, sajnálattal látták, hogy
az Úr lelki kínja és szomorúsága felülmúlta még a halállal való utolsó nagy
küzdelmének a kínját és szomorúságát is. Véres verítéke cseppekben hullott a
talajra. Háromszor szakadt fel ajkairól a szabadításért való könyörgés. A menny
nem tudta többé elviselni a látványt, és a vigasztalás hírnökét küldte el Isten
Fiához.
A mennyből látták, hogy az Áldozatot aljas módon gyilkos
csőcselék kezébe adták, gúnnyal és bántalmazással egyik törvényszékről a
másikra hurcolták. A menny hallotta az üldözők gúnyos nevetését, amelyet
Krisztus alacsony származása váltott ki belőlük. Hallotta az egyik legjobban
szeretett tanítványa esküdözéssel elmondott tagadását. Látta Sátán őrjöngő
munkáját, és hatalmát az emberek szíve fölött. Óh, milyen félelmetes jelenet!
Az Üdvözítőt éjfélkor megragadták a Gecsemáné-kertben és ide-oda vonszolták a
palotából a törvényházba, kétszer a papok elé állították, kétszer a szanhedrin,
a főtanács elé, kétszer Pilátus elé és egyszer Heródes elé, kigúnyolták,
megkorbácsolták, elítélték és kivezették, hogy keresztre feszítsék. Azután
hordoztatták vele a kereszt súlyos terhét Jeruzsálem síró leányai és a
csúfolódó, gyülevész nép között.
Mai Bibliai szakasz: 1
Mózes 38
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ez a fejezet Júda
családjának a történetéről szól, annak a nemzetségnek a története, amelyből
Jézus is származott. Ezért van olyan sok információnk erről a családi
történetről.
A Messiás nem egy szent
és tisztelt nép vérvonalán keresztül érkezik. Júda és fiai úgy viselkedtek,
ahogy az nem tetszett Istennek. Jézus emberi ősei bűnösök voltak. Júda még egy
pogány feleséget is vett, ami ellentétes volt Isten akaratával (1Móz 38:1-2).
És ez a hölgy elöl járt abban, hogy rossz befolyást gyakoroljon gyermekeire.
Júda gonosznak látszik
ebben a fejezetben, aki becsapja Támárt, akit viszont Támár csap be azzal, hogy
prostituáltnak adja ki magát. Ha Ő az engedelmes életet választotta volna,
mennyire egyszerűbb lett volna az élete az áldásokkal, mint így az
átkokkal.
Júda végül is
megvallotta, hogy Támár „igazabb nálamnál” (1Móz 38:26). Néha hajlunk
arra, hogy gyorsan ítéletet mondjunk az emberek felett, anélkül, hogy
tudatosulna bennünk az a tény, hogy mi éppoly, vagy még nagyobb bűnösök
vagyunk, mint ők.
A Biblia nem rejti el
azt a tényt, hogy Jézus egy ilyen szennyes vérvonalon érkezik, mint ez. De
mindennek ellenére, az Atyában való bizalma eredményeképpen sosem vétkezett.
Jézus a mi tökéletes
példaképünk, nem pedig Júda, aki önmagában bízott.
Wai Fong Chan
172. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
79. fejezetéhez
(november 18–24.).
Elvégeztetett!
Ez a szócska
meghatározta a föld valamennyi lakosának sorsát, múltját és jövőjét. Ez a
szócska örökre leleplezte sátán jellemének valódi természetét. Egy szócska,
amitől az öröm harangjai kongani kezdtek a mennyben.
Elvégeztetett. Krisztus
munkája, amit értünk tett, elérte dicsőséges csúcspontját. Elérte azt, amiért
otthagyta a menny dicsőségét. A kegyelem és az igazság tökéletes harmóniában
csókolták meg egymást.
Elvégeztetett. Sátán
arcáról lehullt az álarc az angyalok és az el nem bukott világok előtt, akik
korábban nem voltak képesek felismerni az ő gyilkos tervét. Krisztus halálakor
Sátán jelleme tisztábban feltárult. A fondorkodásai most korlátozva lettek.
Miután távozott a mennyei udvarokból, már nem csúfolhatta a mennyei angyalokat.
A hozzáférés megtagadva!
Elvégeztetett. Soha nem
kell az emberi teremtményeknek kiérdemelni Isten elfogadását. Krisztus halála
„elegendő” az egész világ számára, ha ezt választja. Krisztus helyettesítő
halálos áldozata lehetővé tette a hitben és kegyelemben való életet, amely
átváltoztatja a szíveket, nem az emberiség saját gyenge erőfeszítései által,
hanem Krisztus áldozatának tökéletessége által, amelyet értünk tett.
Elvégeztetett. Krisztus
végső áldozatával befejeződött a hiábavaló szenvedések végtelen ciklusa.
Krisztus rendkívüli módon szenvedett mi értünk, hogy egy napon majd mi mind
kihirdethessük: „Fájdalom. Szenvedés. Halál: elvégeztetett!”
Krisztus halálküzdelme
során felnyögött: „Elvégeztetett.”, és ez nem más mint az előrevetülése annak a
dicsőséges „Elvégeztetett.”-nek, amit mi mindannyian az angyalokkal és az el
nem bukott világokkal elragadtatva fogunk kiáltani.
Nem most, de hamarosan!
Lori Engel
lelkész
Eugene, Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlés