Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 79. fejezet 1227. nap
Sátán azonban még nem pusztult el. Az angyalok még ekkor
sem értették meg mindazt, amit a nagy küzdelem magába foglalt. Először
szándékának kellett teljesen nyilvánvalóvá válni. Az emberek miatt Sátán
létének folytatódnia kellett, mert nekik éppen úgy, mint az angyaloknak, meg
kellett látniuk a Világosság Fejedelme és a sötétség fejedelme között lévő
ellentétet. Az embereknek választaniuk kellett, hogy a kettő közül melyiket
akarják szolgálni.
A nagy küzdelem nyitányában Sátán kijelentette, hogy Isten
törvényét nem lehet megtartani, annak nem lehet engedelmeskedni, hogy az
igazság összeegyeztethetetlen az irgalommal, és hogy ha a törvényt megszegnék,
akkor a bűnös semmiféleképpen nem kaphatna bocsánatot. Minden bűnnek meg kell
kapnia a büntetését, mondta Sátán. Ha Isten elengedné a bűn büntetését, akkor
nem lehetne az igazság és igazságosság Istene. Mikor az emberek megszegik Isten
törvényét és ellenkeznek Isten akaratával, akkor Sátán ujjong. Bebizonyosodott,
jelentette ki Sátán, hogy a törvénynek nem lehet engedelmeskedni, és hogy a
bűnt elkövető embereknek nem lehet megbocsátani. Mivel Sátánt lázadása után
száműzték a mennyből, azért azt követelte, hogy az emberi nemzetséget is örökre
zárják ki Isten kegyéből. Isten nem lehet egyszerre igazságos és ugyanakkor
irgalmas a bűnösökhöz - mondta.
Az emberek azonban - éppen, mint bűnösök - más helyzetben
voltak, mint amilyen helyzetben Sátán volt. Lucifer a mennyben követte el a
bűnt, Isten dicsőségének a világosságában. Neki Isten úgy nyilvánította ki
szeretetét, mint senki másnak a teremtett lények között. Sátán, bár ismerte
Isten jellemét és tudott jóságáról, mégis úgy választott, hogy saját önző és
független akaratát követi. Választása végleges volt. Isten semmi többet nem
tudott tenni megmentése érdekében. Sátán álokoskodó bölcselete azonban
elámította az embereket, és elhomályosította elméjüket. Nem ismerték meg Isten
szeretetének a magasságát és mélységét; pedig csak Isten szeretetének
ismeretében lett volna reményük Isten jellemének a szemlélése útján visszatérni
Istenhez.
Jézus által Isten irgalma lett nyilvánvalóvá az emberek
számára. Ez az irgalom azonban nem teszi félre az igazságosságot. A törvény
feltárja Isten jellemének jellegzetes tulajdonságait. A törvényből egy jótát és
egy szikrányit sem lehet megváltoztatni annak érdekében, hogy az emberek eleget
tudjanak annak tenni elesett állapotukban. Isten nem változtatta meg törvényét,
hanem feláldozta önmagát Krisztusban az emberek megváltásáért. "Isten volt
az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot" (2Kor 5:19).
Mai Bibliai szakasz: 1
Mózes 40
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
József, Isten
jelenlétének áldásai közepette, hűséges volt a kis dolgokban is. Azonban hitét,
amely a jó mellett való döntésében nyilvánult meg, látszólag egy gonosz nő
hamis vádja jutalmazta. Salamon hasonló mintát fedezett fel saját életében: „Az
igazságszerető irtózik a gonosztól, az istentelen gonosz pedig gyűlöli azt, aki
becsületesen él” (Péld 29:27).
József hite nem nyert
azonnal jutalmat. Hűsége ellenére még több próba érte őt, még a börtönben is.
Egy hasonló tapasztalat azt válthatja ki belőlünk, hogy haragudjunk Istenre,
vagy éppenséggel, hogy elhagyjuk Őt. József története talán megóvhat bennünket
ettől.
Másokhoz hasonlóan én
is hajlok arra, hogy emberekben bízzak és ne Istenben, akinek a kezében van a
jövőm. Emberek elhagyhatnak bennünket, de Isten soha. Tetszik nekem ez a
gondolat: „Isten jobban ismeri gyermekei szívét és szükségleteit, mint mi a
magunkét. Saját terveink gyakran kudarcot vallanak azért, hogy Isten tervei
sikeresek legyenek” (Segítség a mindennapokhoz, 12. oldal)
Deanna Bolodin
172. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
79. fejezetéhez
(november 18–24.).
Elvégeztetett!
Ez a szócska
meghatározta a föld valamennyi lakosának sorsát, múltját és jövőjét. Ez a
szócska örökre leleplezte sátán jellemének valódi természetét. Egy szócska,
amitől az öröm harangjai kongani kezdtek a mennyben.
Elvégeztetett. Krisztus
munkája, amit értünk tett, elérte dicsőséges csúcspontját. Elérte azt, amiért
otthagyta a menny dicsőségét. A kegyelem és az igazság tökéletes harmóniában
csókolták meg egymást.
Elvégeztetett. Sátán
arcáról lehullt az álarc az angyalok és az el nem bukott világok előtt, akik
korábban nem voltak képesek felismerni az ő gyilkos tervét. Krisztus halálakor
Sátán jelleme tisztábban feltárult. A fondorkodásai most korlátozva lettek.
Miután távozott a mennyei udvarokból, már nem csúfolhatta a mennyei angyalokat.
A hozzáférés megtagadva!
Elvégeztetett. Soha nem
kell az emberi teremtményeknek kiérdemelni Isten elfogadását. Krisztus halála
„elegendő” az egész világ számára, ha ezt választja. Krisztus helyettesítő
halálos áldozata lehetővé tette a hitben és kegyelemben való életet, amely
átváltoztatja a szíveket, nem az emberiség saját gyenge erőfeszítései által,
hanem Krisztus áldozatának tökéletessége által, amelyet értünk tett.
Elvégeztetett. Krisztus
végső áldozatával befejeződött a hiábavaló szenvedések végtelen ciklusa.
Krisztus rendkívüli módon szenvedett mi értünk, hogy egy napon majd mi mind
kihirdethessük: „Fájdalom. Szenvedés. Halál: elvégeztetett!”
Krisztus halálküzdelme
során felnyögött: „Elvégeztetett.”, és ez nem más mint az előrevetülése annak a
dicsőséges „Elvégeztetett.”-nek, amit mi mindannyian az angyalokkal és az el
nem bukott világokkal elragadtatva fogunk kiáltani.
Nem most, de hamarosan!
Lori Engel
lelkész
Eugene, Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen
VálaszTörlés