2018. november 20., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 20 - KEDD - 1 Mózes 39


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 79. fejezet 1226. nap

A menny fájdalommal és megdöbbenéssel szemlélte a kereszten függő Krisztust, a sebzett halántékából folyó vért, és a vérrel kevert izzadtságcseppekkel borított homlokát. Kezeiből és lábaiból cseppekben hullott vére a sziklára, amelyen a kereszt állt. A szegek által hasított sebek egyre tágabbakká lettek kereszten függő testének súlyától. Nehéz lélegzése egyre szaporább és mélyebb lett, amint lelke zihált a világ bűneinek a terhe alatt. Az egész menny megtelt csodálkozással, amikor Krisztus iszonyatos szenvedései közepette ezt az imádságot ajánlotta fel: "Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekszenek" (Lk 23:34). Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett emberek mégis körülállták a keresztet, és szövetkeztek Isten egyszülött Fia életének a kioltására. Micsoda látvány a menny számára!

A hatalmasságok és a sötétség erői összegyűltek a kereszt körül, és a hitetlenség pokoli árnyékát vetették az emberek szívébe. Az Úr, amikor ezeket a lényeket teremtette, hogy királyi széke előtt álljanak, akkor ezek szépek és dicsőségesek voltak. Kedvességük és szentségük megfelelt magasrangú állásuknak. Isten meggazdagította őket bölcsességével, és körülövezte őket a menny teljes vértezetével. Az Úr szolgái voltak. Ki tudná azonban felismerni a bukott angyalokban a dicsőséges szeráfokat, akik egykor a mennyei udvarokban szolgáltak?

A sátáni erők összeesküdtek a gonosz emberekkel és arra igyekeztek rávenni a népeket, hogy Krisztust tartsák a bűnösök vezérének, a legnagyobb bűnösnek és tegyék Őt a megvetés tárgyává. Azokat, akik kigúnyolták Krisztust, mikor a kereszten függött, az első nagy lázadó lelkülete befolyásolta és töltötte el. Ez az első nagy lázadó aljas és felháborító beszédekkel árasztotta el őket, és ő ihlette gúnyolódásaikat. Mindezzel azonban Sátán semmit sem ért el.

Ha valaki bűnt találhatott volna Krisztusban, és ha Krisztus csak a legkisebb mértékben is engedett volna Sátánnak, hogy megmeneküljön az irtózatos kínvallatástól, akkor Isten és az emberek ellensége diadalt ült volna. Krisztus lehajtotta a fejét és meghalt, de rendíthetetlenül megtartotta hitét és Isten iránti engedelmességét. "És hallék nagy szózatot az égben, amely ezt mondja vala: Most lett meg az idvesség és az erő és a mi Istenünk országa és az ő Krisztusának hatalma; mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt" (Jel 12:10).

Sátán látta, hogy álruhája szétszakadt. Mesterkedése feltárult az el nem bukott angyalok előtt és a mennyei világegyetem előtt. Gyilkosként mutatta meg magát. Isten Fia vérének a kiontásával kiszakította magát a mennyei lények rokonszenvéből. Ettől kezdve korlátozták működését. Bármilyen magatartást vehetett is fel, nem várhatott tovább az angyalokra. Nem, mert amikor az angyalok megérkeztek a mennyei udvarokból, többé már nem vádolhatta előttük Krisztus testvéreit azzal, hogy a sötétség tisztátalan és a bűnnel bemocskolt ruhadarabjait öltötték magukra. Sátán és a mennyei világ között meglevő kapcsolat utolsó láncszeme is elszakadt.

Mai Bibliai szakasz: 1 Mózes 39

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

József – Potifár feleségének adott – válasza véleményem szerint Mózes öt könyvének, és valószínűleg az egész Szentírás szexuál-teológiájának csúcspontja. A 8. versben azt olvassuk, hogy az asszony naponta gyötörte csábító szavaival és gesztusaival Józsefet. Bizonyára ez az egyik legkorábbi feljegyzett szexuális zaklatás a történelemben.

A 9. versben József úgy érvel, hogy Potifár és ő egyenlők az udvarban, kivéve EGY dolgot: Potifár lefekszik feleségével, de József nem. Ez az egy dolog különbözteti meg Potifárt Józseftől. József elismeri, hogy ez Isten igazi ideálja a szexualitással kapcsolatosan. Az élvezet és a gyermek nem az elsődleges céljai a szexualitásnak. Ezek örömteli ráadások. A szexualitás célja, hogy kifejezze és megőrizze a férj és feleség közötti kizárólagos intimitást. Ha József engedne Potifárné nyomulásának, az nemcsak Potifárnak József (és felesége) iránti bizalmával való visszaélés lenne, hanem aláaknázná a szexualitás Isten által elrendelt, férj és feleség közötti kizárólagos jellegét. Így József erkölcsileg magasabb rendűnek bizonyul Júdánál, amikor mindketten ugyanazzal a kísértéssel néznek szembe, a házasságon kívüli szexualitás kísértésével.

Stephen Bauer

172. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  79. fejezetéhez (november 18–24.).

Elvégeztetett!

Ez a szócska meghatározta a föld valamennyi lakosának sorsát, múltját és jövőjét. Ez a szócska örökre leleplezte sátán jellemének valódi természetét. Egy szócska, amitől az öröm harangjai kongani kezdtek a mennyben.

Elvégeztetett. Krisztus munkája, amit értünk tett, elérte dicsőséges csúcspontját. Elérte azt, amiért otthagyta a menny dicsőségét. A kegyelem és az igazság tökéletes harmóniában csókolták meg egymást.

Elvégeztetett. Sátán arcáról lehullt az álarc az angyalok és az el nem bukott világok előtt, akik korábban nem voltak képesek felismerni az ő gyilkos tervét. Krisztus halálakor Sátán jelleme tisztábban feltárult. A fondorkodásai most korlátozva lettek. Miután távozott a mennyei udvarokból, már nem csúfolhatta a mennyei angyalokat. A hozzáférés megtagadva!

Elvégeztetett. Soha nem kell az emberi teremtményeknek kiérdemelni Isten elfogadását. Krisztus halála „elegendő” az egész világ számára, ha ezt választja. Krisztus helyettesítő halálos áldozata lehetővé tette a hitben és kegyelemben való életet, amely átváltoztatja a szíveket, nem az emberiség saját gyenge erőfeszítései által, hanem Krisztus áldozatának tökéletessége által, amelyet értünk tett.

Elvégeztetett. Krisztus végső áldozatával befejeződött a hiábavaló szenvedések végtelen ciklusa. Krisztus rendkívüli módon szenvedett mi értünk, hogy egy napon majd mi mind kihirdethessük: „Fájdalom. Szenvedés. Halál: elvégeztetett!”

Krisztus halálküzdelme során felnyögött: „Elvégeztetett.”, és ez nem más mint az előrevetülése annak a dicsőséges „Elvégeztetett.”-nek, amit mi mindannyian az angyalokkal és az el nem bukott világokkal elragadtatva fogunk kiáltani.

Nem most, de hamarosan!

Lori Engel
lelkész
Eugene, Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba

1 megjegyzés: