Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Az apostolok története 11. fejezet 1317. nap
Ez az etiópiai férfi képviseli az emberiség nagy
csoportját. Embereket, kiket olyan misszionáriusoknak kell tanítaniuk, mint
amilyen Fülöp is volt, aki hallgat Isten szavára és odamegy, ahová küldi. Sokan
olvassák a Szentírást, de nem fogják fel igazi értelmét. Férfiak és nők
mindenfelé vágyakozva tekintenek az ég felé; imák, könnyek és kérdések fakadnak
fel azon emberek lelkéből, kik világosság, kegyelem és Szentlélek után
áhítoznak. Sokan állnak Isten országának küszöbén és csak arra várnak, hogy oda
begyűjtessenek.
Miként Fülöpöt angyal vezette a világosság után áhítozó
lélekhez, aki kész volt azonnal elfogadni az evangéliumot, úgy ma is angyalok
vezetik ama munkások lépteit, kiknek ajkát a Szentlélek megszenteli, szívét
megtisztítja és megnemesíti. A Fülöphöz küldött angyal maga is elvégezhette
volna a felvilágosítás munkáját a komornyikkal. Isten azonban nem így
munkálkodik. Azt akarja, hogy emberek tevékenykedjenek embertársaikért.
Az első tanítványokra bízott kötelesség teljesítésében a
hívők mindenkor osztoztak. Aki elfogadta az evangéliumot, arra Isten szent
igazságát bízta, melyet közölnie kell a világgal. Isten hű gyermekei mindenkor
tettre kész misszionáriusok voltak, akik feláldozták javaikat Neve dicsőítésére
és kapott képességeiket bölcsen használták fel szolgálatában.
A keresztények önzetlen munkálkodása a múltban, legyen
példakép és serkentés számunkra. Isten gyülekezetének tagjai legyenek
szorgalmasak jó cselekedetekben és mentesüljenek minden világi hiúságtól.
Járjanak Jézus lábnyomán, aki "széjjeljárt és jót cselekedett."
Részvétteljes és irgalmas szívvel szolgálják a segítségre szorulókat és
ismertessék meg a bűnösökkel az Üdvözítő nagy szeretetét. Az ilyen munka
fáradságos, de gazdag jutalmat arat. Aki őszintén foglalkozik vele, tapasztalni
fogja, hogy lelkeket nyerhet meg az Úr számára. Ugyanis az isteni parancs
gyakorlati megvalósításának hatása: ellenállhatatlan.
Nemcsak a felszentelt prédikátor kötelessége e megbízatás
teljesítése, hanem minden egyes léleké is, aki elfogadta Krisztust, mint
Megváltóját. Hivatott tehát arra, hogy felebarátai érdekében munkálkodjék.
"A Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel. És aki hallja, ezt mondja:
Jövel!" (Jel. 22, 17.) Ez a felhívás szól az egész gyülekezetnek. Aki
meghallotta az Úr üzenetét, hangoztassa hegyen-völgyön át és mondja: Jövel!
Végzetes tévedés azt hinni, hogy a lélekmentés munkája
egyedül csak a hivatásos prédikátorokra hárul. Az Istennek szentelt egyszerű
hívőt - aki aggódva, lelkén viseli veszendő embertársai üdvösségét - bátorítsák
azok, akikre az Úr nagyobb felelősség terhét rakta. Isten egyházának vezetői
legyenek azzal tisztában, hogy az Üdvözítő megbízása mindenkinek szól, aki
Benne hisz. Isten mindenkit elküld szőlőjébe, noha mindenkit nem avattak fel a
prédikátori tisztségre.
Azok közül, kik hallották az evangéliumot, százak, sőt
ezrek állnak még mindig tétlenül a piacokon, holott bármely formában tevékeny
részt vehetnének a szolgálatban. Ezekhez szól Krisztus: "Miért álltok itt
egész napon át hivalkodván?" és felszólítja őket: "Menjetek el ti is
a szőlőbe." (Máté 20, 6. 7.) Miért nem követi több keresztény ezt a
felhívást? Mert azzal mentegetőznek, hogy nincsenek hithirdetői tisztségre
felavatva. Vajha meg tudnák érteni, hogy a prédikátori munkakörön kívül még
mily nagy munkát kell elvégezni, melyet csak a megszentelt életű önkéntes tagok
ezrei vállalhatnak és végezhetnek el.
Isten már régóta várja, hogy minden egyes tag, tehetségéhez
képest munkálkodjék, hogy az egész gyülekezetet a szolgálat lelkülete hassa át.
Ha Isten gyülekezetének tagjai teljesítenék küldetésüket az ínséget szenvedő
bel- és külföldi területeken és így elvégeznék evangéliumi megbízatásukat,
akkor csakhamar az egész világ meghallaná az intő figyelmeztetést és az Úr
Jézus mielőbb visszajöhetne e földre - hatalommal és nagy dicsőséggel. "És
az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon,
bizonyságul minden népnek; és ekkor jő el a vég." (Máté 24, 14.)
Mai Bibliai szakasz: 4
Mózes 13
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
A Kánaán földjének kikémlelésére
elküldött tizenkét ember ugyanazt tapasztalta, de kettejük beszámolója teljesen
különbözött a többitől. Beszámolóik inkább azt tükrözték, hogy kik ők – és
kiben bíznak –, semmint azt, amit láttak.
Józsué és Káleb sosem veszítették
szem elől küldetésüket, és sosem feledkeztek meg a múltról: arról, milyen
elképesztő módon vezette ki őket Isten az egyiptomi szánalmas rabságból,
egészen az Ígéret Földjének határáig.
Bátorságra volt szükségük, hogy
szembeszálljanak a tíz egységes beszámolóval. A csapatszellem kísértése mindig
erős volt az emberi szívben – végül is nem jó dolog az egység? Az egység jó, de
sosem a tévedésben, és sosem az igazság feladása árán.
A tíz kém szenzációs, ugyanakkor
ijesztő beszámolót tartott a kikémlelt földről, és az ott lakó óriásokról. A
hallgatókat lenyűgözték és megrémítették. Amikor Józsué és Káleb elmondták
bátorságról és hitről tanúskodó beszámolójukat, a tíz kém úgy érezte, hogy
saját beszámolójuk megkérdőjeleződött, és azonnal azzal válaszoltak, hogy még
sötétebb képet festettek, mint korábban: „Olyannak
láttuk magunkat, mint a sáskák, és ők is úgy néztek ránk”. Túlhangsúlyozták
a nehézségeket csak azért, hogy az ő beszámolójukat inkább elhiggyék, mint a
két hű kémét. Miután a nép a negatív beszámolót fogadta el, rossz irányba
indultak el: makacsul szembeszegültek Józsuéval és Kálebbel, de Mózessel és
Istennel is.
Nancy Costa
185. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE 11-12. fejezeteihez (február 17-23.).
Tennivalók listája,
találkozó, időpontok és határidők. Ezek hajtanak minket, eredményessé tesznek,
és sikeressé – legyen szó akár munkáról, tanulásról, szolgálatról vagy
bármiről, amire az időnket szánjuk. Az irónia azonban ott rejlik, hogy ezek az
eszközök, amelyek segítenek mintegy alagútba nézve fókuszáltnak maradni,
lehetnek éppen azok, amelyek a legfontosabb találkozásoktól eltérítenek minket.
Ahelyett, hogy életünk teljesített listák gyűjteményének elbeszélése lenne,
Isten arra vágyik, hogy a mi menetrend szerint betervezett napjaink ellenére
megjelenhessen és ott lehessen.
Filep találkozása a
szerecsen férfival és Ananiás mennyben rendelt találkozója Saullal, a
keresztények első számú üldözőjével bemutatja, hogy milyen hatalmas átalakító
munkát is végez a Szentlélek az emberek életében. Ezek a csodák a múltban
történtek, azonban Isten újra meg újra létre akarja hozni ezeket a
tapasztalatokat!
Miután „az egész
világon férfiak és nők vágyakozva tekintenek a menny felé … világosság után
vágyakozva” és „állnak Isten országának küszöbén, s csak begyűjtésre várnak,”
nem kellene több mennyben rendelt találkozónak meglepetésszerűen megszakítania
menetrend szerint betervezett napjainkat? Isten folyamatosan vonzza magához a
szíveket és arra vágyik, hogy az egyházához kapcsolja az embereket. Nem kellene
különleges percekre számítanunk, ahol Isten minket használ arra, hogy valakit
hozzá vezessünk?
Ezen az új héten
imádkozz egy mennyben rendelt találkozásért, és számíts rá, hogy eljön. Ez fel
fogja forgatni tennivalóid listáját.
Tiffany A. Brown
lelkész
igazgató, REACH Városi
Evangelizációs Központ
Tacoma Park, Maryland
USA
Fordította: Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen
VálaszTörlés