Higgyetek az Ő prófétáinak - február 3 - VASÁRNAP - 3 Mózes 24

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 7. fejezet 1301. nap

7. Óvás képmutatástól

Midőn a tanítványok Jeruzsálemben hirdették az evangélium igazságait, Isten igazolta szavaikat; sokan hívőkké lettek. Az első hívők nagy többségét a zsidók vakbuzgósága és gyűlölete elszakította családjuktól és régi barátaiktól, miért is szükségessé vált, hogy elhelyezésükről és táplálékukról gondoskodás történjék.

Az Írás azt mondja: "Mert szűkölködő sem vala ő közöttük senki", és azután felsorolja, hogyan segítettek a szűkölködőkön. Azok a hívők, kiknek házuk vagy birtokuk volt, szívesen feláldozták az ínségesek megsegítésére. Házukat vagy földjeiket eladták és a pénzt elhozták "és letevék az apostolok lábainál; aztán elosztatott az egyesek közt, amint kinek-kinek szüksége vala."

A hívőknek ez az adakozókészsége a Szentlélek kitöltésének volt a következménye. Akik elfogadták az evangéliumot, azoknak "szívük-lelkük egy vala". Egyetlen közös érdek uralta őket: a rájuk bízott misszió eredményessége. A haszonlesést nem ismerték. Szeretetük hittestvéreik és az ügy iránt, melynek hívei lettek, nagyobb volt, mint a pénz és a vagyon iránti szeretetük. Eljárásuk bizonyította, hogy az emberi lelkeket többre becsülték a földi jólétnél.

Ez ismétlődik meg mindannyiszor, valahányszor Isten Lelke hatja át az ember életét. Akinek szívét Krisztus szeretete tölti be, híven követi Annak példáját, Aki érettünk szegénnyé lett, hogy mi az Ő szegénysége által gazdagok legyünk. Isten kezéből nyert minden adományt - pénzt, időt, befolyást - az evangélium művének fejlesztésére szolgáló eszköznek tekint. Így volt ez az első keresztény gyülekezetben; így van ma is. Mélységes benyomást gyakorol a hallgatóságra a gyülekezet által hirdetett igazság, ha észrevehető a tagokon, hogy a Lélek ereje által elfordultak a világ dolgaitól és áldozatot hoznak, hogy embertársaik is hallhassák az evangéliumot.

A hívők jótékonykodó és önfeláldozó példaadásával szemben azonban kirívó ellentét volt Anániás és Safira eljárása. Az ihletett író előadása szerint ez az esemény sötét folt az első gyülekezet történetében. Ezek az állítólagos tanítványok a többiekkel együtt abban a kiváltságban részesültek, hogy az evangéliumot az apostolok ajkáról hallhatták. A többi hívővel együtt jelen voltak, amikor az apostolok imája után "megmozdult a hely, ahol egybegyűltek" és "betelének mindnyájan Szentlélekkel." (Apcs. 4, 31.) Meggyőződés hatotta át az összes jelenlevőket, és Anániás és Sahra megfogadták, hogy bizonyos birtok eladásának árát az Úrnak szentelik.

Később azonban Anániás és Safira megszomorították a Szentlelket, amennyiben kapzsiság fogta el őket. Ígéretüket megbánták. Csakhamar eloszlott annak az áldásnak éltető befolyása, mely szívüket hő vággyal töltötte el, hogy

Krisztusért nagy dolgot cselekedjenek. Úgy érezték, hogy elhamarkodták a dolgot és elhatározásukat még meg kell gondolniuk. Az ügyet megbeszélték egymás között és arra az elhatározásra jutottak, hogy fogadalmukat nem teljesítik. De miután látták, hogy a hívők nagy tiszteletben részesítik azokat, kik testvéreik nyomorának enyhítésére megváltak vagyonuktól, ők is elhatározták a birtok eladását. Szégyellték azonban kapzsiságukat a testvérek előtt felfedni; az ünnepélyesen Istennek tett fogadalmat sem akarták visszavonni. Elhatározták, hogy látszólag az egész összeget beadják a közös pénztárba, azonban annak nagy részét mégis megtartják maguknak. Így akarták biztosítani eltartásukat a közös vagyonból és egyszersmind élvezni testvéreik nagy szeretetét.

Isten azonban gyűlöli a képmutatást és a hazugságot. Anániás és Safira Istent csalta meg eljárásával. Hazudtak a Szentléleknek és bűnükre gyorsan borzalmas ítélet zúdult. Amikor Anániás elhozta adományát, Péter így szólt hozzá: "Anániás, miért foglalta el a Sátán a te szívedet, hogy megcsald a Szentlelket, és a mezőnek árából félre tégy? Nemde megmaradva, néked maradt volna meg, és eladva a te hatalmadban volt? Miért, hogy ezt a dolgot cselekedted szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek."

"Hallván pedig Anániás e szavakat, lerogyott és meghala; és mindenekben nagy félelem támada, kik ezeket hallják vala."

"Nemde megmaradva néked maradt volna meg" - mondotta Péter. Anániást senki sem kényszerítette, hogy áldozza fel tulajdonát a közös célra. Szabad elhatározásából cselekedett. De amikor a tanítványokat akarta megcsalni, a Mindenhatónak hazudott.

"Történt aztán mintegy három órai szünet múlva, hogy az ő felesége, nem tudva mit történt, beméne. Monda pedig néki Péter: Mondd meg nékem, vajon ennyiért adtátok-é el a földet? Ő pedig monda: Igen ennyiért. Péter pedig monda néki: Miért, hogy megegyeztetek, hogy az Úrnak Lelkét megkísértsétek? Ímé a küszöbön vannak azoknak lábai, akik eltemették férjedet, és kivisznek téged. És azonnal összerogyott lábainál és meghala; bemenvén pedig az ifjak, halva találók őt és kivivén, eltemeték férje mellé: És támada nagy félelem az egész gyülekezetben és mindazokban, kik ezeket hallják vala."

Mai Bibliai szakasz: 3 Mózes 24

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+24&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=LEV+24&version=NT-HU

Immánuel, velünk az Isten! A fejezet első fele arra emlékeztet, hogy Isten velünk van az Istentisztelet minden aspektusában. Ő a mi Világosságunk és Ő a mi életünk, amelyeket a lámpatartó olaja és a lepények finom lisztje jelképeznek.

Mint olyan asszony, aki szeretek sütni, érdekesnek tartom azt, hogy Isten pontosan meghatározza a tizenkét lepényben a liszt arányát, és azt is, hogy hogyan helyezzék el azokat miután kisültek. Képzeljük el az illatukat, miután megkenték őket tömjénnel! Minden szombaton az édesillatú áldozat arra emlékeztette az izraelitákat, hogy Isten a Teremtőjük és Fenntartójuk.

Modern emberek számára a fejezet második felében leírt, káromlás miatti büntetés, túl szigorúnak tűnhet. Azonban az ilyen szigorú igazságosság megakadályozta a különbségtételt a szociális osztályok között és a bosszúból származó túlkapásokat is. Noha nem teokráciában élünk és nem kövezzük meg szomszédainkat káromlásért, Isten káromlása még mindig sérti Istent.

Cindy Tutsch

    

183. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  7-8. fejezeteihez (február 3-9.).

A korai egyház történetét olyan egyszerű és inspiráló témák szövik keresztül, amelyek a ma embere számára szólnak. Az új követői tanulmányozták Jézus szerető áldozatot jelentő életét, és ezáltal megtanultak szeretni, kedvesnek és nagylelkűnek lenni, megosztani az ételüket, otthonaikat és pénzüket azokkal, akiknek szükségük van rá. Szerettek, mert Ő előbb szerette őket (1János 4:19).

Minél inkább megtapasztaljuk Isten irántunk való szeretetét, annál inkább szeretjük egymást, észrevesszük a szükségleteket magunk körül, és továbbadjuk Isten szeretetét nemeslelkű jócselekedetek által. Ez a nemeslelkű szeretet az Istennel való kapcsolatunkból áramlik a szívünkbe. Minél többet tapasztalunk az Ő szeretetéből, annál jobban bízhatunk benne és szerethetünk másokat, illetve lehetünk velük nagylelkűek, hiszen tudjuk, hogy Ő szeretetteljesen gondoskodik a mi szükségleteinkről is. 

Anániás és Szafira sajnálatos módon nem tudott bízni abban, hogy Isten nagylelkűen gondoskodik róluk, ha ők is nagylelkűen gondoskodnak másokról, és ennek tragikus következményei lettek.

Ezzel szemben Péter és János teljes mértékben bízott Istenben és engedelmeskedtek neki. Azzal töltötték az idejüket, hogy gyógyítottak, prédikáltak, bőkezűen szórták maguk körül Isten szeretetét, annak ellenére, hogy komoly fenyegetéseket kaptak és ellenállásba ütköztek. Még a börtönben is tovább imádkoztak, bíztak Istenben, és dicsőítették Őt. Ő pedig megjutalmazta a szeretetüket, bizalmukat, engedelmességüket, és angyalt küldött, hogy kiszabadítsa őket.

Az Isten szerető védelmével kapcsolatos tapasztalatuk pedig megerősítette a hitüket Ő benne, és engedelmesen visszatértek a szolgálatukhoz. Még bizonyosabbak lettek az Ő szeretetében, és Isten felhatalmazásában, ezt a szeretetet megosszák másokkal.

Karen Holford

Családi Szolgálatok Osztályának vezetője

Transz-Európai Divízió

Fordította: Gősi Csaba