Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Az apostolok története 23. fejezet 1377. nap
Pál szavai az ismeret gazdag kincseit tárják a gyülekezet
elé. Az adott körülmények között milyen könnyen mondhatott volna olyasvalamit,
ami gőgös hallgatóit felingerli és nehézségeket szerez számára. Ha beszédében
meggondolatlanul isteneiket és városuk nagy embereit támadja, az a veszély
fenyegeti, hogy Szókratész sorsára jut. Azonban isteni szeretetből fakadó
tapintattal igyekezett gondolataikat a pogány istenségektől óvatosan
eltéríteni, amennyiben az igaz Istent nyilatkoztatta ki előttük, akit nem ismertek.
Ma is el kell juttatni a Szentírás igazságait a világ nagy
embereihez, hogy választhassanak: vagy Isten törvényének engedelmeskednek, vagy
a gonoszság fejedelmét szolgálják. Isten örök igazságokat tár eléjük -
igazságokat, melyek bölccsé tesznek az üdvösségre; azonban nem kényszeríti
őket, hogy elfogadják azokat. Ha ezektől elfordulnak, magukra hagyja őket, hogy
saját cselekedeteik gyümölcseivel teljenek meg.
"Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan
azoknak, akik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje; mert meg
van írva: Elvesztem a bölcseknek bölcsességét és az értelmeseknek értelmét
elvetem." "Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten,
hogy megszégyenítse az erőseket, és a világ nemtelenest és megvetettjeit választotta
ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse." (1.
Kor. 1, 18. 19. 27. 28.) A világ legkiválóbb férfiai napjainkban is elfordulnak
ugyan a világosságtól, mert a világ saját bölcsességében nem ismeri el Istent;
mindazáltal szolgái ragadjanak meg minden alkalmat, hogy velük az isteni
igazságot közöljék. Egyesek mégis belátják majd tudatlanságukat az isteni
dolgokban és alázatosan letelepszenek tanítványként a Mester lábaihoz.
Minden fáradozás, mellyel Isten munkatársai a felsőbb
rétegekhez szándékoznak férkőzni, erős hitet igényel. A körülmények talán nem
valami biztatók, de a legsötétebb órákban is hatol át világosság onnan
felülről. Akik Istent szeretik és Néki szolgálnak, erejük napról napra megújul.
A Mindenható értelmet ad nekik, hogy szándéka kivitelében ne tévedjenek. Vajha
mindvégig megőriznék ezek a munkások bizalmukat és arra gondolnának, hogy Isten
igazsága fényének világítania kell a sötétségben, mely világunkat körülveszi.
Isten szolgálatában nincs helye kétségbeesésnek. Az Úrnak szentelt munkás
hitének oly erősnek kell lennie, hogy az minden ránehezedő próbát kiálljon.
Isten képes és készséges arra, hogy szolgáinak mindazt az erőt nyújtsa, amelyre
szükségük van és annyi bölcsességgel ruházza fel őket, amennyit igényelnek. Sőt
azokat, kik bizalmukat Belé helyezik, várakozásukon felül megsegíti.
Mai Bibliai szakasz: Józsué
3
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Isten vágyik arra, hogy csodákat tegyen értünk
úgy személyesen, mint közösségi szinten, de ahhoz, hogy teljességében
megtapasztaljuk hatalmát, együtt kell működnünk Vele. Az első dolog, amit meg
kell tennünk az, hogy elismerjük törvénye szentségét és engedelmeskedünk neki. „Ha ... látjátok, ... akkor ti is
kerekedjetek föl, és menjetek utána” (3. vers - új prot. ford.). Aztán oda
is kell szentelnünk magunkat (5. vers). Meg kell tapasztalnunk lelkünk
megtisztítását és szívünk odaszentelését.
Amikor keressük Isten akaratát, és átéljük a
megújulást és a reformációt, amelyet Isten szándéka, hogy megtapasztaljunk,
látni fogjuk a csodákat, amelyeket nekünk tartogat (5. vers). A maga idejében
és a maga módján Isten szabad hozzáférést biztosít minden áldásához, amelyeket
vágyik nekünk adni.
Willie
Edward Hucks II
193. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE 23. fejezetéhez (április 14-20.).
A béreai zsidók
elismerésben részesültek készségük miatt, hogy megvizsgálták az igazságokat,
amelyeket Pál tanított. Előítélet nem hatott rájuk szemellenzőként, így az
angyalok képesek voltak megvilágítani az elméjüket, és a szívükre hatni a
számukra új igazságokkal. Milyen fontos tanulság ez számunkra!
A béreai és
thesszalonikai evangelizációt követően Pál tovább utazott Athénba, a pogányság
metropoliszába. Pált nem ijesztették meg a fényűzés, az oktatás és kultúra
grandiózus központjai, amelyekkel találkozott, és szenvedélyesen Krisztust
prédikálta az Areopáguson és a piacokon. Noha nem félt attól, hogy leleplezze
az athéniak vallásának tévedéseit, Pál nem hagyta őket remény nélkül. A Szentlélek
vezetésével Pál tapintatosan az „Ismeretlen Istenre” terelte a bálványimádó
hallgatósága figyelmét, napvilágra hozván a menny Istenének természetét és
küldetését.
Az Areopáguson állva
nemrégiben eltűnődtem az előttem fekvő, hatalmas kiterjedésű városon. Ma csak
kevés hetednapi adventista van Athénban, hogy tovább vigye a fáklyát, amelyet
Pál nagy bátorsággal lángra lobbantott sok-sok évvel ezelőtt. Imádkozzunk, hogy
Isten erősítse meg a szívüket! Bár a látszat ijesztőnek tűnhet, Isten igazságának
még mindig ragyognia kell a sötétségben, amely beburkolja világunkat. „Isten
szolgálatában nincs helye a kétségbeesésnek.”
Cindy Tutsch
nyugalmazott
igazgatóhelyettes
Ellen G. White Intézet
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése