Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Az apostolok története 56. fejezet 1508. nap
Akik az Úrnak szolgáltak a nehéz kezdet idején, akik
szegénységet szenvedtek, de hűségesen kitartottak akkor, amikor még csak
kevesen álltak helyt az igazságért, azokat tisztelni és becsülni kell. Az Úr
szándéka, hogy az ifjabb munkások növekedjenek e bölcsességben, érettségben;
erősítést nyerjenek e hűséges férfiakkal való érintkezésük által. Vajha
felismernék az ifjabb munkások azt a nagy előnyt, hogy ilyen tapasztalt
munkások környezetében dolgozhatnak. Tartsák tiszteletben őket tanácskozásaik
alkalmával.
Mialatt földi pályájuk befejezéséhez közelednek azok, akik
életüket Krisztus szolgálatában töltötték, a Szentlélek készteti őket
tapasztalataik felsorolására, melyeket Isten művével kapcsolatban tettek. Az
újonnan megtértek előtt el kell ismételniük Isten csodálatos vezetését,
szabadítását és jótéteményeit. Isten szándéka, hogy az öreg, bevált munkások
helyükön maradjanak, segítsenek férfiakat és nőket megmenteni, nehogy a
gonoszság áradata elsodorja őket. Akarja, hogy mindaddig hordozzák
fegyverzetüket, míg Ő jónak látja.
János apostolnak az üldözések ideje alatt szerzett
tapasztalataiból a hívő csodálatosan erősítő és felemelő tanítást meríthet.
Isten nem gátolja meg istentelen emberek cselvetéseit és támadásait; ellenben
terveiket azok javára fordítja, akik hűek és állhatatosan kitartanak a
küzdelemben. Az evangéliumi munkás gyakran üldözés, heves ellenállás és
jogtalan rágalmak között végzi munkáját. Ilyenkor azonban ne feledje, hogy a
próbák és szenvedések tüzes kemencéjében szerzett tapasztalatai felérnek minden
gyötrelemmel. Isten így vonja magához gyermekeit, hogy felfedje gyengeségeiket,
és kinyilatkoztassa saját erejét. Emellett megtanítja őket, hogy egyedül Reá
támaszkodjanak. Így tanulják meg, hogy a viszontagságokkal szembeszálljanak,
hogy bizalmi állásokat tölthessenek be, és teljesíthessék magasztos
feladatukat, melynek érdekében nyerték képességeiket.
Mai Bibliai szakasz: 2 Királyok
8
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Isten ismeri a múltat és a jövőt.
Ebben a fejezetben két történet is bizonyítja ezt az igazságot. A sunemita
asszony otthagyta otthonát és földjét, hogy máshol vészelje át az éhínség
idejét, ám amikor hét év múlva visszaérkezett, azt találta, hogy már sem a ház,
sem a föld nem az övé. Elizeus próféta segítségével azonban mindent
visszakapott.
Hazáel története nagyon
megdöbbentő; olyan az egész, mintha éppen annak a folyamatnak lennénk tanúi,
vajon képes-e az önvizsgálatra és a változásra. Amikor Elizeus könnyek között
mondja el neki, hogy mivé válik majd, ő nem hisz a próféta szavainak. Amikor azonban
hazamegy, meggyilkolja a királyt, és ezzel kezdetét is veszi Elizeus
próféciájának teljesedése.
Isten nem manipulálja a
történelmet, de végtelen bölcsességében kezdettől fogva ismeri a véget.
Mindnyájunknak megadja a szabad választás jogát, de mindig reménykedik abban,
hogy bölcs döntéseket fogunk hozni. Amikor lehetőséget kapunk arra, hogy
bepillantsunk a jövőbe, mindig dönthetünk, hogy az Urat követjük, vagy
engedetlenek leszünk. Bárhogy döntünk is, ha készek vagyunk az Ő vezetésére
figyelni, a végeredmény jó lesz, és Isten biztosít arról, hogy olyan elbánásban
részesülünk majd, mint a sunemita asszony. Másrészről, ha saját kezünkbe
vesszük az irányítást, és vágyainkat követjük, akkor el kell szenvednünk a
következményeket.
Istenem, segíts, hogy Rád tudjak
figyelni, és a Te utasításaidat kövessem, bármily’ nehezek is azok!
Daniel Jiao
212. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE 56. fejezetéhez (augusztus 25-31.).
János, a fiatalember, aki engedélyt kért arra,
hogy tűz szállhasson alá az égből egy őket elutasító falura (Lukács 9:54), a
Szentlélek hatalma által a szeretett tanítvánnyá vált, és egyúttal a tizenkettő
közül az utolsó túlélővé. Mostanra már öregemberként túl sokat látott a
megpróbáltatásokból, a testvére kivégzésétől kezdve a templom elpusztításáig.
Azonban semmi sem tarthatta vissza őt attól, hogy a Jézustól hallott üzenetet
terjessze.
A zsidó vezetők és még a római császár is minden
tőlük telhetőt megtettek, hogy elhallgattassák, azonban végül a legtöbb, amit
tehettek, az volt, hogy száműzik egy kopár, földközi-tengeri szigetre, egy
Patmosz nevű helyre. János számára ez a terméketlen sziklás vidék is az élet és
a béke helye volt, mert az Ura vele volt. Manapság a világ minden tájáról
érkezett embereket a kompok szállítják ide, hogy lássák ezt a sivár vidéket,
hiszen Isten idős szolgálója itt kapta látomásait. Isten az egyik legidősebb
követőjét választotta ki a világmegváltoztató üzenetének hordozójává.
Isten sosem ígér kényelemben eltöltött életet,
azonban az Ő szolgálatában eltöltött élet az egyetlen út, hogy arra a
változásra és békére találjunk, amit János és a hozzá hasonló emberek
megtapasztaltak. Az ellenség gyűlöli, ha Istent szolgáló, hűséges életű
embereket lát, és gyakran próbákat és nehézségeket küld rájuk, azonban nincs
hatalma az Istennek alázatosan odaszentelt életet elpusztítani.
Michael White
Bibliaoktató és fordító
Perui Unió Egyeteme
Fordította Gősi Csaba
ÁMEN ,ÉS BIZONY IGAZ ISTEN NEM GÁTOLJA MEG AKIK ROSSZ DÖNTÉST HOZNAK .
VálaszTörlésÁmen✝🛐 🙏
VálaszTörlésÁmen Ő a kezdett és a Vég ,nálavan az életünk elrejtve Ámen.
VálaszTörlésA sunémi asszony ismét hűségéről és engedelmességéről tesz tanúbizonyságot. Nem kérdez Elizeustól semmit, bízik abban, amit Isten kijelent számára, választott emberén keresztül. Hét évre indul el hazulról, hogy jövevény lehessen a pogányok között. Igen erős próba ez, mégha háza népével együtt is indulhatott el. Mégsem kételkedett, elfogadta útját úgy, ahogyan Isten vezeti őt. Nem tervezett, nem aggályoskodott, mert tudta, ha követi, és az Ő nevét hívja segítségül mindenkor, akkor megtartja őt az Úr. Az idő elteltével hazatér, és házát, földjét - amit elveszettnek hitt - visszakapja mind, s így megélhetése biztosítva lett, de nemcsak az lesz övé, hanem a távol töltött hét év termésének értéke is.
VálaszTörlésAz Úr időnként bennünket is olyan utakra hív, melyeket magunktól talán sosem választanánk, és számunkra bizonytalan kimenetelűnek tűnnek. De Isten már az út kezdetén tudja, hogy hová vezet az, s azt, is hogy milyen bőséggel áldja meg mindazokat, akik végigmennek rajta. Ha hűséggel, alázattal, engedelmességgel követjük és cselekedjük Isten akaratát, kipótolja Ő mindazt, amit elveszettnek hittünk, és bővelkedő élet örömébe vezet nemcsak a próba idején, amikor tudjuk, hogy Tőle függ mindennapi megmaradásunk, és érezzük gondoskodását, és így kerülünk vele harmóniába, de eljön a próba vége is, amikor lelkileg megerősödve, lelki értelemben gyarapodva, felépülve, további utakra készen érezzük magunkat, hogy eljussunk a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére, s másokat is hívjunk, hogy térjenek, s térhessünk mi magunk is Urunk örömébe.
Mt 25/21: "Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe."