2021. október 26., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - október 26 - KEDD - Kolossé 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 30. fejezet 2287. nap

30. fejezet (3. rész) – A MIATYÁNK

„JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!” (MT 6:10)

Isten az Atyánk, aki úgy szeret minket, mint gyermekeit, és így is gondoskodik rólunk. Ő a mindenség mindenható uralkodója. Országának jóléte nekünk is szívügyünk, ennek az országnak a felépítésén kell fáradoznunk.

Krisztus tanítványai a dicsőség országának közeli eljövetelét várták, azonban, amikor ezt az imát adta nekik, arra tanította őket, hogy Isten országát, az új földet nem abban az időben alapítja meg, hanem imádkozniuk kell eljöveteléért.

A kérés azonban megnyugtatás is volt számukra. Bár a tanítványok nem akkor láthatták meg a dicsőség országa eljövetelét, ez az ima mégis azt bizonyítja, hogy Isten országa a megfelelő időben bizonyosan elérkezik.

Isten kegyelmének országa most épül, amint nap nap után bűnnel és lázadással teli szívek hódolnak be a szeretet uralkodásának. Ám a dicsőség országának teljes megalapítása csak Krisztus második eljövetelével következik be. „Az ország pedig és a hatalom, és az egész ég alatt levő országok nagysága átadatik a magasságos egek szentei népének.” (Dán 7:27) Akkor veszik örökbe a világ megalapítása óta számukra elkészített országot, Krisztus akkor kezdi el uralkodását.

A mennyei kapuk akkor ismét feltárulnak, és Üdvözítőnk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer szenttel mint királyok Királya és uralkodók Ura jön el. Ekkor az „Úr lesz az egész föld királya” (Zak 14:9). Azon a napon egy Úr lesz, és a neve is egy. „Isten sátora az emberekkel lesz… velük lakozik, és ők az Ő népe lesznek, és maga Isten lesz velük és lesz Istenük.” (Jel 21:3)

Jézus azt mondta, hogy eljövetele előtt „Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik az egész világon bizonyságul minden népnek” (Mt 24:14). Isten országa addig nem jön el, amíg kegyelmének örömüzenete el nem jut az egész világra. Ezért amikor átadjuk magunkat Istennek, és másokat is megnyerünk Krisztus számára, siettetjük országának eljövetelét. Csakis azok esedeznek szívből Isten országa eljöveteléért, akik Isten szolgálatának szentelik magukat, és így szólnak: „Itt vagyok én, küldj el engem…” „megnyitni a vakok szemét, hogy a sötétségből világosságra, a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatot és a megszenteltek között osztályrészt nyerjenek.” (Ésa 6:8; Csel 26:18)

„LEGYEN MEG A TE AKARATOD, MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS!” (MT 6:10)

Isten akarata szent törvényében jut kifejezésre. A törvény elvei a mennyország elvei. Az angyalok sem juthatnak el magasabb ismeretre, mint Isten akaratának ismeretére, és az Ő akaratának cselekvése a legmagasztosabb szolgálat, amelyre képességeiket használhatják.

A mennyben azonban a szolgálattevés nem a kényszer szellemében folyik. Amíg Sátán fel nem lázadt az Úr törvénye ellen, a törvény létezése csaknem ismeretlen gondolat volt az angyalok előtt. Az angyalok nem mint szolgák, hanem mint fiak végzik szolgálatukat. Tökéletes közöttük az egység, az engedelmesség nem teher számukra, Isten iránti szeretetük örömtelivé emeli szolgálatukat. Ugyanígy visszhangoznak a szavak abban, akiben Krisztus él a dicsőség reménységeként: „Hogy teljesítsem a Te akaratodat, ezt kedvelem, én Istenem, a Te törvényed keblem közepette van.” (Zsolt 40:9)

Aki azt kéri, hogy „legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is”, azért imádkozik, hogy a földön érjen véget a gonoszság uralma, Isten örökre törölje el a bűnt, és állítsa fel az igazságosság, a szentség országát. Akkor a föld is, mint a menny, beteljesedik „ jóban való teljes gyönyörűséggel” (2Th ess 1:11).

 

Mai Bibliai szakasz: Kolossé 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Koloss%C3%A9iakhoz%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Koloss%C3%A9%203&version=NT-HU

Most is emlékszem, amikor az ötéves fiam egy megtanulandó bibliaverset gyakorolt. Határozott tiszta ritmusú ismételgetése hamar bevéste a szöveget az én elmémbe is. „Az odafelvalókkal törődjetek, ne a földiekkel… Az odafelvalókkal törődjetek, ne a földiekkel…” (Kol 3:2). Azóta Isten gyakran juttatta eszembe ezt a szöveget, amikor erős kísértések földi dolgok felé akartak húzni, amelyek rombolóan hatnak a lélekre.

Kolossé 3-ban, ahol ez az igevers is található, Pál apostol közvetlen összefüggést von aközött, ahol a gondolataink vannak, és mindennapi gyakorlati életünk között. Megmagyarázza, hogy kezdeményezőnek kell lennünk az emberi oldalunkkal való megbirkózást illetően, mert azokat keressük, amik „odafenn vannak” és a mi életünk „el van rejtve Krisztussal együtt az Istenben” (1-3. vers). Azt parancsolja nekünk, hogy „öljük meg” és „vessük el” földi természetünk részeit (5, 8. vers). A Pál által leírt lista nem túl vonzó, és tele van romboló bűnös szokásokkal, mint a szexuális tisztátalanság, az istenkáromlás és hazugság (5-9. vers).

Pál nem áll meg ott, hogy elmondja, mit vessünk el. Arra bátorít, hogy öltsük magunkra a cselekedeteket, amik illenek hozzánk, akik „Isten választottai, szentek és szeretettek” vagyunk (12. vers). Ez a lista számos keresztény erényt tartalmaz, mint a kedvesség, türelmesség, megbocsátás és természetesen a szeretet, amely Pál szavaival élve „tökéletesen összefog mindent” (12-24. vers). Ezzel egy időben Pál arra hív, hogy Isten békéje lakozzék a szívünkben, és bátorítsuk egymást „zsoltárokkal, dicséretekkel és lelki énekekkel” és szívből áldva énekeljünk az Úrnak (15-16. vers).

Végezetül Pál bemutatja, hogyan kell kinéznie egy keresztény otthonnak, ahol a gondolatokat a mennyeiekre irányítják. Feleségek, férjek, gyermekek másképp bánnak egymással, mert bármit „szólnak vagy cselekszenek” az „Úr Jézus nevében” teszik (17-25. vers). Az Ő nevében teszik, mert valójában Ő az, aki él rajtuk keresztül (4. vers). Rajtad keresztül is megteszi ezt ma, ha úgy döntesz, hogy az odafelvalókkal törődsz, nem a földiekkel (2. vers).

Kenneth Norton

326. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 30. fejezetéhez (október 24-30.).

A "Ne égesd a gyertyát mindkét végén" kifejezést használjuk arra, aki oktalanul pazarolja életenergiáját. Ez arra utal, hogy mindannyiunknak véges energiakészlete van, amelyet az életünk során elhasználhatunk. Ez beleillik a humanista szemléletbe, amit megszoktunk; megszületsz, leéled a 70 évedet, vagy annál egy kicsit többet, aztán meghalsz. Valójában azonban az örökkévalóságra lettünk tervezve, ami végtelen.

Ahhoz, hogy mint véges lények az örökkévalóságon át élni tudjunk, egy teljes átalakulásra van szükségünk. Addig viszont szükségünk van egy állandó energiaforrásra és egy feltöltődési lehetőségre. Az étel, a víz és a pihenés kielégíti ezeket a fizikai szükségleteket, de hogyan töltődünk fel lelkileg?

Jézus tudta, hogy a válasz erre az Istennel való közösség. Amikor Jézus „a kimerítő napokat követő, imában eltöltött órák után visszatért, [290] észrevették, hogy arcán béke ül, és érezték, hogy felfrissült. Reggelről reggelre, az Istennel töltött idő után visszatérve magával hozta az emberek számára a menny világosságát.”

Csak az imádság és a közösség által tudunk értelmet adni azoknak a dolgoknak, amelyek a fáradságos napunk során történnek. Szánj időt minden nap arra, hogy leválj a világról, és csatlakozz mennyei töltődhöz, mert Ő „gondol szükségleteinkre, és szeretete, irgalmassága, kegyelme szakadatlanul árad, hogy betöltse ezeket.”

Karen D. Lifshay

Kommunikációs asszisztens, Hermiston HNA gyülekezet, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés: