Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – E.G. White Az imádság 27. fejezet 2269. nap
27. fejezet (6. rész) – AZ IMA ÉS SÁTÁN
Az imádság legyőzi Sátánt. – A hitből fakadó ima a keresztény nagy erőssége, és egész bizonyosan győz Sátán ellen. Ezért sugallja az ördög, hogy semmi szükségünk az imára. Irtózik szószólónk, Jézus nevétől, és amikor hozzá fordulunk segítségért, Sátán serege megriad. Ha elhanyagoljuk a könyörgést, Sátán malmára hajtjuk a vizet, mert könnyebben elhisszük hazug csodáit. – Bizonyságtételek 1. kötet, 296. o.
Az ima főként a Sátánnal vívott küzdelem kritikus pillanataiban szükséges. – Sátán szolgálóival vívott harcunk során olyan meghatározó fontosságú pillanatokkal is szembesülni fogunk, amelyek eldöntik, hogy Isten vagy e világ sötét hercege lesz a győztes. Ha a konfliktusban szereplők komolytalanok, nem őrködnek kellőképpen, és nem kérnek imában bölcsességet az Úrtól, Sátán győzni fog, annak ellenére, hogy Isten angyalai elűzhették volna… Isten hűséges őreinek semmilyen előnyt nem szabad biztosítaniuk a gonosz erőinek! – Adventista Bibliakommentár 6. kötet, 1094. o.
Sátánt felbőszítik a forró imák. – Sátán sokakat arra a hitre vezet, hogy Isten imádása hasztalan és mindössze külsőség csupán. Jól tudja, mennyire elengedhetetlen az elmélyedés és az ima Krisztus követőinek ébrentartásához, hogy ily módon ellenállhassanak ravaszságának és ámításának. Ezzel a csapdával eltereli a figyelmet a fontos lelki gyakorlatokról, hogy az ember ne támaszkodjék segítség végett a hatalmas Istenre, és ne nyerjen erőt tőle a gonosz támadásainak visszaverésére. Felhívták figyelmemet Isten ősi népének buzgó, hathatós imáira. Illés hozzánk hasonló gyarló ember volt. Buzgón könyörgött. Dániel naponta háromszor imádkozott Istenhez. A buzgó könyörgés kihozza Sátánt a sodrából, mert tudja, hogy csatát veszít. – Bizonyságtételek 1. kötet, 295. o.
Sátán örül, amikor az emberek imái érthetetlenek. – Aki imádkozik, aki beszél, szóljon csengő, érthető, nyugodt hangon. A jó hanghordozással felajánlott ima az áldás forrása, az Úr egyik eszköze, hogy közölje népével az igazság becses kincseit. Ámde az imádkozók helytelen hanghordozása miatt nem az, aminek lennie kellene. Az ellenfél ujjong, amikor alig hallhatóan rebegjük el Istennek imáinkat. Isten népe tanulja meg a közérthető beszédet, és imájuk is képviselje helyesen a birtokukban lévő becses igazságokat. Az elmondott bizonyságtétel és felajánlott ima legyen világos, érthető. Ezzel Isten dicsőül meg. – Bizonyságtételek 6. kötet, 382. o.
Mai Bibliai szakasz: Galácia 1
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Galat%C3%A1khoz%201&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Galata%201&version=NT-HU
A Gáláciai levél egy lenyűgöző rövid levél. Mivel ez vélhetően Pál apostol legkorábbi levele, amelyet közvetlen a Kr. u. 50-es Jeruzsálemi zsinat előtt írt, egy érdekes ablakot biztosít számunkra, amelyen betekinthetünk az egyház legkorábbi éveibe, amikor a pogányok nagy számban kezdtek el válaszolni az evangélium megszólítására. Miközben az egyház növekedéséről szóló beszámoló jól hangzik a számunkra, akkoriban nem mindenki örült ennek. A gyülekezetben többen megtért pogányok voltak, akik előbb zsidóvá kellett, hogy váljanak, mielőtt keresztényekké lettek volna – ez azt jelentette, hogy a pogány férfiakat körül kellett metélni (ApCsel 15:1).
Miközben Pál nem volt ellene az engedelmességnek, rájött arra, hogy ez a fajta teológia aláássa az evangélium nagyon jó alapját, a Krisztusban való megváltás mindenre elégséges voltát. Azzal, hogy ragaszkodtak a körülmetélkedéshez, ezek az emberek a gyülekezetben nem szándékosan ugyan, de az emberi viselkedést az üdvösség előfeltételévé tették, ami nem más, mint legalizmus. A Galáciai levél Pál szenvedélyes felhívása az újonnan megtért pogányokhoz, hogy maradjanak hűségesek az evangéliumhoz.
Köszöntésének részeként Pál emlékezteti őket arra, hogy a megváltás azon alapul, amit Jézus már megtett az emberi fajért azzal, hogy életét helyettesítő áldozatként odaadta a mi bűneinkért – egy olyan áldozatot, amely nemcsak bűnbocsánatot szerez, hanem szabadságot is annak rabságban tartó hatalmából (4. vers). Ezt az evangéliumot nem Pál találta ki. Egyenesen a feltámadt Krisztustól kapta, amikor megjelent neki a damaszkuszi úton, és átváltoztatta őt üldözőből Krisztus követőjévé (11-24. vers).
És mi a helyzet velünk? Vajon előfordul, hogy szavainkkal és tetteinkkel nem szándékosan ugyan, de az emberi engedelmességnek valamilyen formájával helyettesítjük Krisztus mindenre elégséges áldozatát? Miközben időt töltünk Pál apostolnak ezen levelével, emlékezzünk arra, hogy az evangélium mindig és örökre arról szól, amit Krisztus tett, nem pedig arról, hogy nekünk mit kell tenni!
Carl P. Cosaert
323. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 27. fejezetéhez (október 3-9.).
Az imádság olyan, akár a lélegzetvétel. Nélküle nem élhetünk. Időnként azonban csupán vitaminként tekintünk rá. Jót tesz nekünk. A 27. fejezet világossá teszi, miért is olyan fontos az imádság. Először is, mi a születésünktől fogva az ellenség rabjai vagyunk, és természetünktől fogva hajlamosak vagyunk, hogy az ő parancsát teljesítsük. Nincs hatalmunk a valóságot megváltoztatni. „Csak ha valakiben Krisztus él hit által”, az tudja megváltoztatni az irányultságunkat.
A 27. fejezet világossá teszi, hogy az ellenség mindent megtesz, hogy távol tartson minket az imától. A szégyenérzetünket és törékeny mivoltunkat célozza meg. Az imádság és a Biblia elhanyagolása meggyengít minket, így legyőzhet minket.
A magvető példázatában a köves talaj azt mutatja meg, hogy hogyan találnak az emberek örömet Jézusban, de mégis elmaradoznak a viharos időkben. Van egy majdhogynem szürreális ábrázolás arról, hogy mi történik a színfalak mögött. Az ellenség megpróbálja megakadályozni, hogy az áldozata elmeneküljön a befolyása alól, és azáltal, hogy sötétséggel veszi körül, az nem látja a világosságot. Ez egy lehangoló jelenet, és túlságosan is valóságos. Láttam már ilyet. Ha valaki állhatatosan imádkozik, angyalok jönnek és megszabadítják. A gyerekeimre emlékeztet. Ha valaki bántalmazza őket a házunk előtt, és ők segítségért kiáltanak, nem tudnám figyelmen kívül hagyni a kiáltásukat.
Vannak döntő pillanatok, amikor egy ima létfontosságú szerepet játszik a sötétség és a világosság közti háborúban. Ez a fejezet tudatosítja, hogy mennyire szükségem van az imára, hogy Jézushoz kapcsolódjak hittel és szándékkal.
Bill Roberts
Lelkészi Osztály vezetője, Washington Hetednapi Adventista Egyházterület, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐✝️🙏🕊
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés