Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Eszter 10 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%201&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b%201&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten csak önzetlen szolgálatot tud elfogadni. Sátán azt állítja, hogy Istent senki sem szolgálja önzetlen szeretetből, hanem csak a büntetéstől való félelemből vagy azért, mert Isten a jutalom ígéretével megvesztegeti őket. Azonban Isten országában senki sem lesz ott, aki e két ok valamelyikéért imádta Istent. A Jelenések könyve azt mondja, hogy akik a mennyben lesznek, azok a nagy nyomorúságból jöttek. Isten nem vesztegetett meg senkit a próbától mentes élet ígéretével.
2. Isten próbába engedi Jóbot, de a legnagyobb próbának önmagát teszi ki. Isten nagy kockázatot vállalt, amikor azt állította, hogy Jób önzetlenül szereti és szolgálja őt. Jób bukása Isten kudarca lett volna a legnagyobb mértékben, mert Ő az egész világegyetem előtt kiállt Jób mellett és megbízott benne, hogy a próbában is hűségesen ki fog állni mellette. Magadról mit gondolsz, hogy Isten éretted is vállalhatja ezt a kockázatot?
3. Isten gyermekeinek meg kell küzdenie a kor hamis elképzeléseivel. Jób idejében mindenki azt hitte, hogy a szenvedés Isten büntetése valamilyen bűn miatt. Jób érezte, hogy ez nem igaz, és szembeszállt ezzel az elképzeléssel, mert ismerte Istent. Jóbnak egy egész világgal kellett szembemennie, hogy az Istenről való helyes képet megőrizze. Jób kész volt erre. Ma is tele van a világunk Isten eltorzított képével, és Isten elhívott bennünket, hogy Jóbhoz hasonlóan mi is helyreigazítsuk ezt a képet társadalmunkban.
Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 3. fejezet
3. fejezet – A HITEHAGYÁS (4. rész)
A negyedik század elején Konstantin császár kiadott egy rendeletet, amelyben a vasárnapot általános ünneppé tette az egész római birodalomban.; A Nap napját a pogány alattvalók ünnepelték, és a keresztények is tisztelték. A császár így akarta a pogányság és a kereszténység szemben álló érdekeit diplomatikusan összehangolni. Erre az egyház püspökei buzdították, akiket fűtött a becsvágy és a hatalomvágy, akik felismerték, hogy a pogányok, ha a keresztények ugyanazt a napot ünneplik, mint ők, könnyebben lesznek névlegesen keresztények, és ezzel előmozdítják az egyház hatalmát és dicsőségét. De számos istenfélő keresztény, amíg lassan-lassan a vasárnapot bizonyos fokig szentnek tartotta, a negyedik parancsolatnak engedelmeskedve a szombatot még mindig az Úr szent napjaként ünnepelte.
Az őscsaló azonban még nem fejezte be munkáját. Elhatározta, hogy a keresztényeket zászlaja alá gyűjti, és helytartója, a büszke főpap által gyakorolja hatalmát, aki Krisztus képviselőjének tartotta magát. Félig megtért pogányok, becsvágyó főpapok és a világot szerető egyházi tisztségviselők által valósította meg szándékát. Időről időre széles körű zsinatokat tartottak, amelyekre az egyházi méltóságok a világ minden tájáról összegyűltek. Az Isten által alapított szombat jelentőségét szinte minden zsinaton csökkentették egy kicsit, a vasárnapot pedig egyre inkább felmagasztalták. Így ezt a pogány ünnepet végül isteni intézményként tisztelték, míg a Biblia szombatját a zsidó vallás maradványának nyilvánították, és ünneplőjét átkozottnak mondták.
A nagy hitehagyónak sikerült fölébe emelni "magát mindannak, ami Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik" (2Thessz 2:4). Volt bátorsága megváltoztatni Isten törvényének azt az egyetlen olyan előírását, amely az egész emberiség előtt félreérthetetlenül mutat az igaz és élő Istenre. A negyedik parancsolatban Isten a menny és föld Teremtőjének nevezi magát. Ez különbözteti meg minden hamis istentől. A teremtés munkájának emlékeként szentelte Isten a hetedik napot az ember számára nyugalomnappá. A szombatnak az a rendeltetése, hogy az embert mindig az elő Istenre, létének forrására, tiszteletének és imádatának tárgyára emlékeztesse. Sátán igyekszik az embert rávenni Isten elleni hűtlenségre és törvényével szembeni engedetlenségre, ezért különösen a negyedik parancsolat ellen folytat harcot, amely Istenre mint Teremtőre mutat.
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlés