Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 105 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+105&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+105&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten mindig az ember érdekében hozza döntéseit, a csodákat értünk adja. Abból ismerjük fel Isten szeretetét és rólunk való gondoskodását, hogy mi mindent kész megtenni érettünk. Ez a zsoltár hosszan felsorolja Isten csodatetteit, amelyeket Izrael szabadításáért tett. Mivel már ismerjük a történetet, nem lep meg bennünket annyira az, amit itt olvasunk, de próbáljuk egyszer úgy átolvasni, mintha először olvasnánk, mintha nem ismernénk a történetet. Meg fogunk lepődni azon, hogy Isten milyen kreatív a megváltásunkban, milyen sok csodát és eszközt alkalmazott népe megmentésére. Közben gondoljunk arra, hogy Isten ilyen kreatív a mi javunkra és szabadításunkra is. Nincs olyan dolog, amit Isten ne tenne meg értünk
2. Isten a legkilátástalanabb helyzetből is ki tud menteni. Ez a zsoltár említi József esetét, aki kiszabadult a börtönből, és Izrael esetét, aki megszabadult az egyiptomi rabszolgaságból. Emberileg mindkét eset kilátástalannak tűnik, de Isten mindent megtesz az övéiért, azt is, amit el tudunk képzelni és azt is, amit nem.
3. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. aki szövetségét még akkor sem bontja fel, ha az ember nem teljesíti a szövetség előírásait
b. aki előtt nincs olyan földi hatalom, amelyet nem tudna megfenyíteni a népét ért bántalmakért
c. aki a rosszat jóra tudja fordítani. Izrael és József esete is ezt bizonyítja
d. akinek szívből örülnek azok, akik megtalálják Őt
e. aki hosszútávú szövetségben gondolkodik. Ez a zsoltár ezer generációt említ
f. akinek nem számított, hogy az izraeliták milyen kevesen voltak
g. akinek elég a kevés is a győzelemhez
h. akinek a felügyelete alatt Izrael nagyon gyorsan gyarapodott számban és vagyonban is
Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 23. fejezet
23. fejezet – MI A SZENTÉLY? (7. rész)
Ez a szolgálat tizennyolc évszázadon át folyt a templom első helyiségében. Krisztus a bűnbánó hívők érdekében vérére hivatkozott. Kieszközölte számukra az Atya bocsánatát és pártfogását, de bűneik még bent maradtak a mennyei könyvekben. A jelképes szolgálat év végi engesztelési munkájához hasonlóan Krisztus is, megváltási munkájának befejezése előtt, engesztelési szolgálatot végez a mennyben, hogy a bűnöket eltávolítsa. Ez a szolgálat kezdődött el a 2300 nap végén. Ekkor, miként Dániel próféta megjövendölte, Főpapunk belépett a szentek szentjébe, hogy ennek az ünnepélyes munkának az utolsó szakaszát - a templom megtisztítását - elvégezze.
Ahogy hajdan a nép hitben ráhelyezte bűneit a bűnért való áldozatra, és az áldozat vére által jelképesen áthárította őket a földi szentélyre, az újszövetség idején a bűnbánók éppígy helyezik hitben Krisztusra bűneiket, és valóságosan áthárítják őket a mennyei szentélyre. S miként a földi szentély a bűnök eltávolításával jelképesen megtisztult a bűnök szennyétől, a mennyei szentély az ott nyilvántartott bűnök eltávolításával, azaz eltörlésével ténylegesen megtisztul. A mennyei templom megtisztítása előtt azonban a feljegyzések könyvét megvizsgálva meg kell állapítani, hogy ki részesülhet - bűnbánata és Krisztusba vetett hite nyomán - az engesztelés áldásaiban. A szentély megtisztítása tehát egyben vizsgálat is - azaz ítélkezés. Ennek a munkának le kell zárulnia, mielőtt Krisztus eljön, hogy népét megváltsa, mert amikor eljön, a jutalmat is hozza, hogy mindenkinek cselekedetei szerint fizessen (Jel 22:12).
Mindazok tehát, akik a prófétai ige fényét követték, felismerték, hogy a 2300 év végén - 1844-ben - Krisztus nem a földre jött el, hanem belépett a mennyei szentek szentjébe, hogy befejezze az engesztelési munkát, amely előkészíti eljövetelét.
Az is kiderült, hogy míg a bűnáldozat Krisztus áldozatára mutatott, és a főpap a közbenjáró Krisztust ábrázolta, Azázel bakja Sátánnak, a bűn szerzőjének jelképe volt, akire végül Krisztus ráhelyezi az őszinte bűnbánók bűneit. A főpap a bűnöket a bűnért való áldozat vérével távolította el a templomból, és ráhelyezte Azázel bakjára. Amikor Krisztus - szolgálatának befejeztével - saját vére által eltávolítja a mennyei templomból népének bűneit, e bűnöket ráhelyezi Sátánra, aki az ítélet végrehajtásakor megkapja végső büntetését. Azázel bakját lakatlan helyre küldték, és soha többé nem térhetett vissza Izrael közösségébe. Így fogja Isten Sátánt is a maga népe közeléből örökre elűzni. A bűn és a bűnösök végleges megsemmisítésekor Sátán megszűnik létezni.
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés