Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 106 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+106&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+106&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten jellemének rövid összegzése. Ez a zsoltár azzal indít, amivel több helyen is találkozunk a zsoltárokban és az egész Bibliában, hogy „jó az Isten és örökké tart kegyelme.” Mi tükrözhetné ezt jobban, mint a hálátlan és lázadó Izrael története, és Istennek ehhez való viszonyulása? Ha áttekintjük Izrael történetét, akár ezen zsoltár segítségével is, láthatjuk, hogy milyen sok türelemre és kegyelemre volt szükségük. A te történeted, hogy nézne ki? Milyen sok kegyelemre van szükséged?
2. Isten viszonya hullámvasúton tevő népéhez. Ezt a zsoltár a váltások sora jellemzi. Leírja, hogy mit tett Isten a népéért és azt, hogy a nép hogyan válaszolt Isten jóságára. Ez a két dolog váltogatja egymást végig a zsoltáron és az egyik fő szava a „de.” Olvasd el ezt a zsoltárt és figyeld ezeket a váltásokat és ebből szűrd le, hogy milyen az Isten és milyen a népe. Azt hiszem, mi is ugyanúgy reagálunk erre, mint a zsoltáros: Áldjuk Istent, mert jó, mert örökké tart kegyelme.
3. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. akinek hatalmát és dicső tetteit nem lehet szavakba önteni és megszámlálni
b. aki választottai jólétének örül
c. aki természetfeletti csodákat tesz gyermekeiért (lásd: Vörös-tenger)
d. akinek jó hinni ígéreteiben
e. aki nem tűri el a vezetői ellenni féltékenységet
f. aki alkuképes (lásd: Mózes)
g. akinek lelkét el lehet keseríteni
h. aki kegyelmében fegyelmez
i. akinek fáj az ember hálátlansága
j. aki segít, de határokat szab, amelyek védik szeretteit
k. aki ki szeretné nevelni gyermekeit a zsörtölődésből
Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 24. fejezet
24. fejezet – A SZENTEK SZENTJÉBEN (1. rész)
A szentély tana volt az a kulcs, amely megadta az 1844-es csalódás nyitját. Egy kerek, összefüggő és harmonikus igazságrendszerre derített fényt. Ennek ismeretében világossá vált, hogy Isten irányította a nagy adventmozgalmat. Egyértelmű lett, hogy Isten népének mi volt a szerepe, és az is, mi lesz a további feladata. Jézus tanítványai gyötrelmük és csalódásuk szörnyű éjszakája után "örvendezének..., hogy látják vala az Urat". Így örültek azok is, akik hittel várták Jézus második eljövetelét. Hitték, hogy Uruk megjelenik dicsőségben, és megjutalmazza szolgáit. De amikor reményeik meghiúsultak, szem elől veszítették Jézust, és mint Mária a sírnál, ezt zokogták: "Elvitték az én Uramat, és nem tudom, hová tették. " És most a szentek szentjében újra "meglátták" Jézust, könyörülő Főpapjukat, aki nemsokára királyként és szabadítóként jelenik meg. A szenthelyről sugárzó fény megvilágította a múltat, a jelent és a jövőt. Tudták, hogy a gondviselő Isten tévedhetetlenül vezette őket. Habár az első tanítványokhoz hasonlóan ők sem értették azt az üzenetet, amit tolmácsoltak, de az üzenet minden vonatkozásban helyes volt. Hirdetésével betöltötték Isten szándékát, és amit az Úrért tettek, nem volt hiábavaló. Újjászületve "élő reménységre", "kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek".
Mind Dániel próféciája: "Kétezer és háromszáz estvéig és reggelig, azután kiderül a szenthely igazsága" (8:14), mind pedig az első angyali üzenet: "Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget; mert eljött az Ő ítéletének órája", a vizsgálati ítéletre és a szentek szentjében szolgáló Krisztusra, nem pedig a népe megváltására és a gonoszok elpusztítására megjelenő Krisztusra hívta fel a figyelmet.
A krisztusvárók nem a prófétikus időszakok kiszámításában tévedtek, hanem abban, hogy milyen esemény lesz a 2300 nap végén. E tévedés miatt csalódtak. De mindaz, amit a próféta megjövendölt, és mindaz, amit a Szentírás bizonysága alapján várhattak volna, megvalósult. Pontosan akkor, amikor reményeik meghiúsulása miatt siránkoztak, történt meg az üzenetben megjövendölt esemény, amelynek be kellett teljesednie, mielőtt az Úr eljön, hogy szolgáit megjutalmazza.
Krisztus megjelent, de nem a földön, ahogy várták, hanem Isten templomában, a mennyei szentek szentjében, ahogy azt az árnyékszolgálat jelezte. Dániel próféta azt mondja, hogy Krisztus ekkor az Öregkorúhoz lép: "Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jöve" - nem a földre, hanem - "az Öregkorúhoz, és eleibe vivék Őt" (Dán 7:13).
Ezt Malakiás próféta is megjövendölte: "Mindjárt eljön az Ő templomába az Úr, akit ti kerestek, és a szövetségnek követe, akit ti kívántok; ímé eljön, azt mondja a Seregeknek Ura" (Mal 3:1). Az Úr váratlanul lépett be templomába. Erre népe nem számított. Ott nem keresték. Azt hitték, hogy a földre jön, és "tűznek lángjában" "bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent, és akik nem engedelmeskednek... evangéliumának" (2Thessz 1:8).
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlés