Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 23 - SZERDA - Zsoltárok 109

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 109 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+109&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=ps+109&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten az elnyomottak, a megalázottak, a szenvedők oldalán áll. Dávid ezt nagyon jól tudta, ezért fordult Hozzá segítségért. Bár nagyon esendő, emberi módon tette, Isten nem ítélte el ezért, hanem megértette és segítette őt növekedni a jó irányba. Botránkoztató, ahogy ellenségei kárát és szenvedését óhajtja, átkozza őket, de a zsoltár vége felé enyhül ellenséges magatartása, és átok helyett már csak Isten áldása hagyja el ajkait. Ez történik az emberrel Isten közelében. Jön a bűnös indulataival és Isten dicsőítésével távozik. Ez Isten hatalma, amellyel nem vádol, hanem meghallgat, de közben szeretete erőteljesen dolgozik lelkünk és jellemünk megjobbulásán.

2.    Az ellenség igazságtalanságával szembeni fegyver az Úr igazságtételéhez való folyamodás. Miután felsorolja ellenségei gyalázkodásait, már nem veszi fel ugyanazt a kesztyűt, nem gyalázkodik, hanem így imádkozik: „De te, URam, Uram, tégy jót velem nevedért! Jóságos szereteteddel ments meg engem!” „Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!” 

3.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki megérti azokat, akiknek szeretetére vádaskodással felelnek, akiknek rosszal fizetnek a jóért

b.    aki jót tesz velünk és szeretetével megment

c.    aki megáldja azokat, akiket gonoszul átkoznak

d.    aki odaáll a szegény pártjára

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 24. fejezet

24. fejezet – A SZENTEK SZENTJÉBEN (4. rész)

Az "Imhol jő a vőlegény!" kiáltás hallatán 1844 nyarán ezrek várták azonnalra az Úr adventjét. A megjelölt időben a Vőlegény jött is, de nem a földre, miként népe várta, hanem az Öregkorúhoz a mennyben, a menyegzőre, hogy átvegye országát. "Akik készen valának, bemenének vele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó. " Nem lehettek személyesen jelen a menyegzőn, mert a menyegző a mennyben van, ők pedig a földön. Krisztus követői várják, hogy Uruk megjöjjön a menyegzőről (Lk 12:36). De tudniuk kell, mit csinál, hogy hitben elkísérjék Isten elé lépő Urukat. Ebben az értelemben mondja Jézus, hogy bemennek a menyegzőbe.

A példázat szerint azok mentek be a menyegzőbe, akiknek a lámpásukkal vitt edényben volt olaj. Akik nemcsak megismerték a Szentírásból az igazságot, hanem Isten Lelkét és erejét is megkapták, és keserves próbájuk éjszakáján türelmesen vártak, nagyobb világosság után kutatva - azok megértették a mennyei templomról szóló igazságot, a Megváltó szolgálatváltásával együtt, és hittel kísérték a mennyei templomban végzett munkáját. Azokról, akik a Szentírás bizonyságtevése alapján elfogadják ezeket az igazságokat, hitben követve az isten elé, közbenjárói munkájának utolsó szakaszába lépő, és e munka lezárulása után országát átvevő Krisztust - azt mondja a példázat, hogy bemennek a menyegzőbe.

A Mt 22. fejezetében feljegyzett példázatból - amelyben szintén a menyegző a szimbólum - világosan kitűnik, hogy a vizsgálati ítélet megelőzi a menyegzőt. A menyegző megtartása előtt a király megtekinti a vendégeket, hogy lássa, felöltötte-e mindenki a menyegzői ruhát, a Bárány vérében megmosott és megfehérített hótiszta jellemet (Mt 22:11; Jel 7:14). Akin nem látja ezt a ruhát, annak semmi helye nincs a menyegzőn (Mt 22:13). Azokat pedig, akiknek van menyegzői ruhájuk, Isten elfogadja, és méltónak tartja arra, hogy részt kapjanak országából és helyet a trónján. A jellem megvizsgálása, és annak eldöntése, hogy ki készült fel Isten országára: a vizsgálati ítélet, a mennyei templomszolgálat záró munkája.

Amikor a vizsgálat véget ér, amikor Krisztus megvizsgálta és eldöntötte azoknak az ügyét, akik a korszakok során követőinek vallották magukat, akkor - és nem előbb - a kegyelemidő lejár, és a kegyelem ajtaja bezárul. Ez az egyetlen rövid mondat tehát: "Akik készek valának, bemenének Ővele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtón - elvezet bennünket a Megváltó végső szolgálatán át ennek a nagy munkának, az ember megváltásának a befejezéséig.