2024. május 16., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - május 16 - CSÜTÖRTÖK - Dániel könyve 4

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Dániel könyve 4 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=D%C3%A1niel%204&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=D%C3%A1niel%204&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Istennel nem lehet trükközni.  A pogányok úgy gondolták, hogy kitrükközhetik isteneiket. Ezt szolgálták a mágusok, és ennek fortélyait tanulták meg. Ha elég ügyesek voltak, túl tudtak járni isteneik eszén. Nabukodonozornak nehéz volt megtanulni, hogy Istennel nem lehet ezt csinálni. A második fejezetben meggyőződött arról, hogy bölcsei és mágusai kudarcot vallanak, most, amikor újabb álmot lát, mégis őket hívja segítségül. Valahogy nem akart szembenézni az igazsággal, az túl kényelmetlen lett volna neki, ezért azokat hívja, akik csak elámítani tudják őt. Dániel azonban hívatlanul is megjelent és szembesítette az igazsággal.  

2.    A nagyság Istentől van, de vissza is lehet élni vele. Ez a fejezet arról szól, hogy Nabukodonozor nagyra növekedett, a második fejezet pedig azt mondja, hogy Isten adta neki ezt a nagyságot és azt, hogy uralkodjon az állatvilág fölött, mint hajdanán Ádám, csak megfeledkezett arról, hogy ezt Isten adta neki. Saját magát Istennek gondolta és semmibe vette Istent,

3.    Van Isten az égben. Ez a kijelentés Dániel könyvének kiemelkedő és többször megismétlődő gondolata. Ez a megoldás mindenre. Baj van? Nem gond, mert van Isten az égben. Amíg ezt Nabukodonozor nem ismerte el, állatként élt, de amikor fejét felemelte és felismerte, hogy van Isten az égben, értelmét visszakapta.

4.    Amikor valaki Istennek képzeli magát. Amikor valaki Istennek képzeli magát, állatként viselkedik, de amikor leszáll a magas lóról, visszanyeri emberi méltóságát.

5.    Isten többet ad, mint amennyit mi elképzelünk, ha azzal élni tudunk. Nabukodonozor magasra akart kapaszkodni, de mélyre zuhant. Isten nem akarta elvenni tőle, amivel rendelkezett, csak meg akarta tanítani arra, hogy még többel is rendelkezhet, ha tudja kezelni. A fejezet végén a király azt mondja, hogy „még nagyobb hatalomra jutottam.” Amikor ő akart nagy lenni, hatalmasat zuhant, de amikor elkezdte Istent magasztalni, nagyobb hatalomra jutott, mint amivel korábban is rendelkezett.   

6.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki mindent megtesz ellenségéért, hogy végül jobb dolga legyen, mint amilyet elképzelt magának

b.    akivel nem tudnak versenyre kelni a világ bölcsei. Elismerik, hogy nem tudják megoldani a problémát

c.    aki nem büntetésből aláz meg, hanem azért, hogy még magasabbra tudjon emelni

d.    az Istennel együtt elért magasság nem szédít meg

e.    akihez fel lehet tekinteni a legnagyobb mélységből is

f.      akiről egy pogány király is dicshimnuszt tud zengeni

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy tudja, „van Isten az égben,” akihez a legnagyobb mélységből is fel lehet kiáltani segítségért, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 30. fejezet

30. fejezet – „Választa tizenkettőt” (5. rész)

Isten úgy fogadja az embert, ahogy van; emberi jellemvonásaival együtt; kiképzi szolgálatára, ha nevelhető és tanul Tőle. Nem azért választja ki, mert tökéletes, hanem fogyatékosságai ellenére is éppen azért, hogy az igazság ismerete és gyakorlása által, Krisztus kegyelmével átalakulhasson az Ő képmására.

Júdás a többi tanítvánnyal egyenlő eséllyel indult. Ugyanazokat a drága tanításokat hallgatta. Ám az igazság gyakorlati kivitelezése - amit Krisztus megkívánt - aszerint változott, hogy az megegyezett-e Júdás vágyaival, céljaival. Nem mondott le saját elképzeléseiről a mennyei bölcsesség javára.

Milyen szelíden bánt későbbi árulójával a Megváltó! Tanításában Jézus hangsúlyozta a jótékonyság elvét, ami a kapzsiság igazi gyökerébe vág. Lefestette Júdás előtt a telhetetlenség förtelmességét, s a tanítvány nemegyszer rádöbbent, hogy az ő jellemét rajzolta meg, az ő bűnére mutat rá, mégsem vallotta meg és hagyta el hamisságát. Önelégült volt, és ahelyett, hogy ellenállt volna a kísértésnek, folytatta tisztességtelen eljárásait. Krisztus élő példaként állt előtte, mivé lehet, ha javára fordítja az isteni közbenjárást és szolgálatot, ám a tanítások süket fülekre találtak Júdásnál.

Jézus nem bírálta élesen kapzsiságáért, hanem isteni türelemmel hordozta ezt a tévelygőt, még akkor is, amikor értésére adta, hogy nyitott könyvként olvas szívében. Bemutatta számára a helyes cselekvés legmagasabb indítóokait - ha elutasítja a mennyei világosságot, Júdásnak nem lesz mentsége.


2 megjegyzés: