Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Ezékiel könyve 44 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ez%C3%A9kiel%2044&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ez%C3%A9kiel%2044&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten gondoskodik arról, hogy népe között ne legyen kizsákmányolás. Isten elrendelte, hogy a templom körül egy bizonyos földterület a király tulajdona legyen, ebből tartsa el magát és a királyi udvart és ne harácsolja össze a földbirtokokat a nép elől. Korábban az volt a királyok szolkása, hogy nagy földbirtokokat harácsoltak össze maguknak, amivel a népet károsították meg. Isten most azt a rendeletet adta, hogy a királynak csak a kijelölt helyen lehet birtoka.
2. Isten rendelkezett afelől, hogy a király a sajátjából mutasson be Istennek áldozatot. Korábban az volt a szokás, hogy a király a nép tulajdonában levő állatokból mutatott be Istennek áldozatot. Isten most azt rendelte el, hogy a király csak a sajátjából áldozhat, és az ünnepi külön áldozatokról is neki kell gondoskodni. Isten ezekkel a rendelkezésekkel elejét vette annak, hogy a király visszaéljen hatalmával és megkárosítsa a népet.
3. Isten gondoskodott a léviták és papok jövedelméről. A királyhoz hasonlóan Isten a papoknak és a lévitáknak is kijelölt egy földterületet a templom körül, amely eltartja a papok és léviták családjait. Korábban a léviták arra kényszerültek, hogy az Isten által rájuk bízott feladataik mellett egyéb munkát is vállaljanak családjuk eltartásáért. Emiatt csorbult az Istennek végzett szolgálatuk. Isten gondoskodott arról, hogy a papok és léviták ne éljenek szegénységben és ne kelljen plusz munkát vállalniuk ahhoz, hogy önmagukat és családjaikat eltartsák.
4. Isten intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a nép se zsákmányolja ki egymást. Pontosan elmondja, hogy milyen mércéket és mértékegységeket használjanak az egymás közötti üzletelésükben. A korábbi fejezetek arról szóltak, hogy Isten a társadalmi igazságtalanságokért hozta rájuk az ítéletet, ezért kerültek a babiloni fogságba, és most, hogy vége lett a fogságnak, Isten gondoskodik arról, hogy a fogság okai ne ismétlődjenek meg.
5. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. aki gondoskodik a fogságból hazatért nép újrakezdéséről, hogy ne ismétlődjenek meg azok a dolgok, amelyek a fogságot előidézték
b. aki az elnyomottak és kizsákmányoltak oldalára áll és védi jogaikat
c. aki gondoskodik arról, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek minél kisebbek legyenek
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy Benned egy igazságos Istent lásson, aki nem tűri el a társadalmi igazságtalanságot, mások megkárosítását és kizsákmányolását, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 28-29. fejezet
29. fejezet – A SZOMBAT (1. rész)
Isten a szombatot a teremtéskor szentelte meg. Az emberért rendeltetett, és abból az időből ered, amikor "együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának" (Jób 38:7). Békesség nyugodott meg a világon, mert a föld összhangban volt a mennyel. "Látá Isten, hogy minden amit teremtett vala, ímé igen jó" (lMóz 1:31), és befejezett műve feletti örömében megnyugodott.
Mivel szombatnapon megnyugodott, "megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt" (lMóz 2:3) - vagyis szent célra különítette el. A nyugalom napjaként adományozta Ádámnak. A teremtés művére emlékeztetett, ezáltal Isten hatalmának és szeretetének jele lett. Az Írás-így szól: "Emlékezetet szerzett az ő csudálatos dolgainak" (Zsolt 111: 4). "Az ő alkotásaiból" megérthető "az ő örökkévaló hatalma és istensége", ami "láthatatlan a világ teremtésétől fogva" (Róm 1:20).
Mindent Isten Fia teremtett. "Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél. [...] Minden őáltala lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett" (Jn 1:1-3). És mivel a szombat a teremtés művének emlékezete, ez Krisztus szeretetének és hatalmának a jegye.
A szombat a természetre tereli gondolatainkat, s összeköttetésbe hoz a Teremtővel. A madarak énekében, a fák susogásában, a tenger zenéjében ma is hallhatjuk az Ő hangját, aki Ádámmal beszélgetett Édenben hűvös alkonyatkor. Miközben hatalmát szemléljük a természetben, vigaszra lelünk, mert ugyanaz az ige, amely mindeneket teremtett, életet szól a léleknek is. Ő, "aki szólt: sötétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása végett" (2Kor 4: 6).
Ez a gondolat ihlette az éneket:
"Megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.
Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!"
(Zsolt 92:5-6)
A Szentlélek pedig Ésaiás próféta által kijelenti: "Kihez hasonlítjátok az Istent, és minő képet készítetek Őróla? [...] Hát nem tudjátok és nem hallottátok-é, hát nem hirdettetett néktek eleitől fogva, hát nem értettétek-é meg a föld fundamentumait? Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra. [...] Kihez hasonlíttok hát engem, hogy hasonló volnék? szól a Szent. Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Ő, aki kihozza seregüket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erőssége miatt egyetlen híjuk sincsen. Miért mondod Jákób és szólsz ekként Izrael: Elrejtetett az én utam az Úrtól, és ügyemmel nem gondol Istenem?! Hát nem tudod-é és nem hallottad-é, hogy örökkévaló Isten az Úr, aki teremté a föld határait? nem fárad és nem lankad el. [...] Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja. " (Ésa 40:18-29). "Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak" (Ésa 41:10). "Térjetek énhozzám, hogy megtartassatok földnek minden határai, mert én vagyok az Isten, és nincsen több!" (Ésa 45:22) Ez a természetbe írott üzenet; erre kell a szombatnak emlékeztetni. Amikor az Úr megparancsolta Izraelnek, hogy szenteljék meg szombatjait, így szólt: "Legyenek jegyül énköztem és tiköztetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok, az Úr, a ti Istenetek" (Ez 20:20).
A szombat benne foglaltatik a Sínai hegyen adott törvényben, de Isten nem ekkor nyilvánította ki először, mint nyugalomnapot. Izrael népe azelőtt is ismerte, mielőtt a Sínai hegyhez jöttek. Az odavezető úton is megtartották a szombatot. Ha valaki megszentségtelenítette, az Úr megdorgálta a népet: "Meddig nem akarjátok megtartani az én parancsolataimat és törvényeimet?" (2Móz 16:28)
A szombat nemcsak Izraelért rendeltetett, hanem a világért is. Az ember Édenben ismerte meg, és az a Tízparancsolat többi előírásához hasonlóan maradandóan kötelező érvényű. A törvényről, melynek a negyedik parancsolat egy része, Krisztus kijelenti: "Míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik" (Mt 5:18). Amíg a menny és a föld fennáll, addig a szombat is megmarad, mint a Teremtő hatalmának jelképe. Amikor pedig az Éden újra felvirágzik a földön, Isten szent pihenőnapját mindenki tisztelni fogja a nap alatt. A dicső újföld lakosai "szombatról szombatra" feljőnek "engem imádni, szól az Úr" (Ésa 66:23).
A zsidókra vonatkozó rendelkezések közül egyik sem különböztette meg őket olyan tökéletesen a környező népektől, mint a szombat. Isten terve szerint a szombat megtartása az Őt imádók megjelölése lesz. Elkülönülésük jele a bálványimádástól, és jele az igaz Istennel való kapcsolatuknak is. A szombat megszenteléséhez azonban az embernek magának is szentnek kell lennie, hogy hit által Krisztus igazságosságának részesévé váljék. Amikor az Úr a parancsot adta Izraelnek: "Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt" (2Móz 20:8), ezt is hozzátette: "Szent emberek legyetek énelőttem" (2Móz 22:31). Csakis így különböztethette meg a szombat Izraelt, mint Isten imádóit.
Ámen 🛐🙏🏻
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés