2024. május 8., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - május 8 - SZERDA - Ezékiel könyve 44

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Ezékiel könyve 44 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ez%C3%A9kiel%2044&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ez%C3%A9kiel%2044&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Kelet, Isten érkezésének iránya.  Isten a templom keleti kapuján érkezik vissza templomába. A Jelenések könyvében, kiszárad az Eufrátesz, hogy a napkeletről érkező királynak, azaz a Messiásnak út készíttessen.  Lukács evangéliumában Isten szintén keletről érkezik: „A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a mellyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból.”

2.    Isten lábnyoma szent. Azt a kapuk (a keletre nézőt), amelyen Isten visszatért templomába, be kellett zárni, hogy azon többé ne járjon ember. Isten visszatérése a templomba annyira nagy jelentőséggel bírt, hogy ennek jelzésére be kellett zárni ezt a kaput.

3.    Az Istentől személyesen ránk bízott feladatot nem lehet másra átruházni. Isten megrótta a papokat és a lévitákat azért, mert a rájuk bízott feladatot átruházták másokra, akik nem voltak feljogosítva a templomi és áldozati szolgálatok végzésére.

4.    Nem akárhogyan lehet Isten elé járulni. A papok voltak a legközelebb Istenhez, ezért nem akárki és akárhogyan járulhatott közelébe. Ez a fejezet szabályozza:

a.    hogy kinek van joga bemenni a templomba / 44:7-9/

b.    mely papok járulhatnak Isten elé /44:15-16/

c.    szó van a papok öltözékéről, a hajzatukról /44:18-19;44:20/

d.    a papok házasodásáról /44:22/

e.    a papok peres ügyekben történő döntéséről /44:24/

f.      a papok holt emberekhez való viszonyulásukról /44:25/   

5.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    akinek dicsősége betöltötte a templomot

b.    aki pontos leírást ad arról, hogy hogyan viszonyuljanak az emberek az Ő szentségéhez

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy várja a te érkezésedet. Adjad, hogy tudja, Te meg fogsz érkezni hozzá, mert szereted és értékeled őt, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 28-29. fejezet

28. fejezet – LEVI-MÁTÉ (4. rész)

Jézus rámutatott, micsoda erővel rombolja le a hamis tanítás az igazság utáni vágyat, az igazság értékelését. "Senki - mondotta - aki ó bort iszik, mindjárt újat nem kíván, mert azt mondja: Jobb az ó" (Lk 5:39). A pátriárkák és próféták által a világnak adott összes igazság új szépségben ragyogott Krisztus szavai által. Csakhogy az írástudók és farizeusok nem vágytak az értékes új borra. Míg meg nem üresítik elméjüket, szívüket a régi hagyományoktól, szokásoktól, gyakorlattól, addig nincs helyük Krisztus tanításai számára. Holt formákhoz ragaszkodtak, s elfordultak Isten erejétől és élő igazságától.

Ez volt az, ami a zsidók romlását okozta, és ez okozza sok lélek romlását napjainkban is. Ezrek követik el ugyanazt a hibát, amit a farizeusok, akiket Krisztus megdorgált Máté asztalánál. Sokan inkább elutasítják az igazságot, amely a világosság Atyjától száll alá, semhogy feladják dédelgetett elképzeléseiket, vagy lemondjanak valamiféle bálványozott véleményről. Önmagukban bíznak, saját bölcsességükre alapoznak, nem ismerik fel lelki szegénységüket. Ragaszkodnak ahhoz, hogy olyan úton üdvözüljenek, melyen fontos dolgokat cselekedhetnek. Amikor azt kell látniuk, hogy a munkába lehetetlen az ént is beleszőniük, elutasítják a felkínált üdvösséget.

A jogszerű vallás sohasem vezethet lelkeket Krisztushoz, mert szeretet nélküli, Krisztus nélküli. Az önigazult lelkülettel felajánlott böjt vagy ima utálatosság Isten szemében. Az imádkozók ünnepi gyülekezete, a vallásos ceremóniák körforgása, a külső megalázkodás, az impozáns áldozat mind hirdetik, hogy ezen dolgok cselekvője igaznak tekinti önmagát, aki jogosult a mennyországra - mindez azonban csalás. Saját cselekedeteinkért sohasem vásárolhatunk üdvösséget.

Ahogy Krisztus idejében volt, úgy van ma is: a farizeusok nem ismerik lelki szükségüket. Nekik szól az üzenet: "Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen: Azt tanácsolom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága" (Jel 3:17-18). A hit és a szeretet tűzben megpróbált arany. Sokaknál az arany megfakult, a drága kincs elveszett. Az ilyeneknek Krisztus igazsága egy soha fel nem vett ruha, érintetlen kútforrás. Róluk mondja az Írás: "Az a mondásom ellened, hogy az első szeretetedet elhagytad. Emlékezzél meg azért honnét estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeteket cselekedd; ha pedig nem, hamar eljövök ellened, és a te gyertyatartódat kimozdítom helyéből, ha meg nem térsz" (Jel 2: 4-5).

"Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet óh Isten nem veted te meg!" (Zsolt 51:19) Az embernek meg kell üresítenie magát énjétől, mielőtt a szó igazi értelmében Jézus híve lehetne. Ha az ember megtagadja énjét, az Úr újjáteremti. Az új edényekbe új bor kerülhet. Krisztus szeretete új életre kelti a hívőt. Aki hitünk Fejedelmére és Bevégzőjére tekint, abban meg fog nyilvánulni Krisztus jelleme.

2 megjegyzés: