Higgyetek az Ő prófétáinak - május 28 - KEDD - Hóseás könyve 4

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Hóseás könyve 4 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%204&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%204&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten ismeretének hiánya minden rossz gyökere.  A fejezet első verse elmondja, hogy nem ismerik Istent az országban, ezért nincs igazság, nincs szeretet és hűség. A fejezet további része még tovább megy ezzel és elmondja, hogy a további következmények a bálványimádás és paráznaság, sőt a Tízparancsolat minden parancsának áthágása. A Biblia többi része is kiemeli Isten ismeretének fontosságát, amelynek hiánya minden gonoszság gyökere és az üdvösség elvesztésének oka. Jézus példázatban mondja el, hogy akik kint maradnak Isten országából, azért maradnak ki mert nem ismerik Istent és Isten sem ismeri őket.  

2.    Isten többet vár el attól, akire többet bízott. Ez a fejezet kiemeli a papok és a próféták szerepét a nép romlásának folyamatában és a számonkérés is ennek összefüggésében történik

3.    Isten ajándéka a tudomány és az ismeret. Az ismeret hiánya a romlás oka, és mivel a próféták és a papok feladata az ismeret továbbadása, ezért nekik nagy szerepük van a nép erkölcsi tisztaságának megőrzésében.  

4.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki perbe száll népével az igazság, a szeretet és az istenismeret hiánya miatt

b.    aki számon kéri a felelősöket

c.    aki nem szereti azt, ha valaki hasznot húz mások bűneiből

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy ismerjen Téged és életében ne történjék semmi olyan rossz dolog, ami a Te ismereted hiányából fakad, és adjad, hogy amikor eljössz ő ismerjen Téged és Te is ismerd őt, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 32-33. fejezet

32. fejezet – A százados (3. rész)

Kapernaumtól több mint harminc kilométernyire, a Jezréel gyönyörű, tágas lapályra néző fennsíkon van Nain falu, ahová Jézus ezután lépteit irányította. Sok tanítványa, és mások is elkísérték, útja során is gyülekezett Hozzá a nép, akik sóvárogták szeretetteljes, nyájas szavait, elhozták gyógyulásra váró betegeiket, és remélték, hogy Ő aki oly csodás erőt tart a kezében, majd megismerteti Magát, mint Izrael királya. Sokaság ment utána, boldog, várakozó tömeg követte a sziklás ösvényen a hegyi falu kapuja felé.

Amint közelebb jutottak, látták, hogy temetési menet jön kifelé a faluból. Lassú, szomorú léptekkel haladtak a temetőhely felé. A halottat nyitott ravatalon vitték az élen, körülötte a gyászolók jajveszékelése betöltötte a környéket. A falu egész népe összegyűlt, hogy kifejezze együttérzését a gyászolókkal, és tisztességet tegyen.

A látvány megindító volt. Az anyának, egy özvegynek egyetlen fia hunyt el. A magányos gyászoló a sírhoz kísérte földi támaszát és vigaszát. "És látván őt az Úr, megkönyörüle rajta" (Lk 7:13). Az asszony vakon, sírva haladt tovább, észre sem vette Jézust, aki odalépett hozzá, és szelíden így szólt: "Ne sírj" (Lk 7:13). Jézus kész volt bánatát örömre változtatni, mégsem állhatta meg, hogy ki ne fejezze bensőséges részvétét.

"Odamenvén, illeté a koporsót" (Lk 7:14). Őt még a halál érintése sem tette tisztátalanná. A hozzátartozók csöndben álltak, a gyászolók sírása abbamaradt. A két csoport a ravatal köré gyűlt, remélve a remélhetetlent. Az volt jelen, aki száműzte a betegséget és legyőzte az ördögöket, de vajon van hatalma a halálon is?

Tisztán, hatalommal hangzottak a szavak: "Ifjú, néked mondom, kelj föl!" (Lk 7:14) A hang áttör a halott fülén. Az ifjú kinyitja szemét. Jézus kézen fogja, fölemeli. Pillantása a mellette sírdogáló özvegyre esik, anya és fia hosszan, boldogan, szorosan átölelik egymást. A sokaság némán, elbűvölten néz. "Elfogá mindazokat a félelem" (Lk 7:16). Elcsöndesedve, tisztelettel álltak egy darabig, mintha Isten színe előtt volnának. Azután "dicsőíték az Istent, mondván: Nagy próféta támadt miköztünk; és: Az Isten megtekintette az ő népét" (Lk 7:16). A temetési menet győzelmi felvonulásként tért vissza Nainba. "És kiméne őfelőle e hír az egész Júdeába, és a körül való minden tartományba" (Lk 7:17).