Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit az Apostolok cselekedetei 11. fejezete bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Apostolok%2011&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Apostolok%20cselekedetei%2011&version=NT-HU
A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten különleges utakat járat be velünk, hogy felkészítsen jövőbeli feladatainkra. Péter Kornéliusszal kapcsolatos története különleges, de Péternek szüksége volt rá nemcsak Kornéliusz és családja megtérése miatt, hanem azért is, hogy Péter, a többi apostol és a zsidókból lett keresztények is levetközzék a pogányokkal kapcsolatos előítéleteiket és készek legyenek befogadni őket hitközösségükbe.
2. Isten minden nép Istene. Isten belekezd családjának egyesítésébe. Minden ember és minden nép az Övé, de egyesek eltávolodtak Tőle. Isten most azon dolgozik, hogy széttört családját egyesítse. Mennyire örülhetett Isten annak, amikor beindulni látja ezt a folyamatot: Korábban a samaritánusok, most a római Kornéliusz és családja, majd Antiókhiában a zsidók és görögök csatlakoznak Isten családjához. És ez a folyamat azóta is tart, míg a világ minden népe meg nem ismeri Istent és a megváltási tervet.
3. Amikor az emberek elkezdenek Istenre hasonlítani. A megtérőket elkezdik keresztényeknek nevezni, azaz krisztusiaknak vagy krisztusosoknak. Ez azért volt, mert az emberek elkezdtek névadójukra, azaz Krisztusra hasonlítani. Az embereknek róluk Krisztus jutott az eszükbe. Rólad ki jut az emberek eszébe?
4. Isten kegyelme a pogányok között is munkálkodik. Isten nemcsak a zsidókra gyakorolt befolyást, hanem a pogányokra is. Sőt, időközönként az az érzésünk támad, hogy a pogányok nyitottabban Isten megmentő kegyelmére, mint a zsidók.
5. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. aki többször is elmond valamit azért, hogy nyomatékosítson – Péter háromszor látta ugyanazt a látomást
b. aki Lelke által konkrét tanácsokat és utasításokat ad nekünk
c. aki mindenkit üdvözíteni akar
d. akit senki sem tud megakadályozni tervének kivitelezésében
e. akinek a keze a legnagyobb segítségünk
f. akinek a gyermekei segítik egymást – a pogányokból lett keresztények adományokat küldenek a jeruzsálemi keresztényeknek
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy róla Te jussál az emberek eszébe. Adjad, hogy tökéletesen tudja tükrözni jóságodat, tisztaságodat, kegyelmedet, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 74. fejezet
74. fejezet – GECSEMÁNÉ (5. rész)
Jézus miután döntött, földre esett, mintha meghalt volna. Később ismét felemelkedett. Vajon hol voltak most tanítványai, hogy kezüket gyengéden Mesterük feje alá tegyék és megmossák homlokát, ábrázatát, amely valóban rútabb volt most, mint az emberek fiaié? Az Üdvözítő egyedül taposta a szőlőprést és az emberek közül nem volt senki sem vele (Vö. Ésa 63:3).
Isten együtt szenvedett Fiával. Az angyalok látták az Üdvözítő kínszenvedését. Látták, hogy az Urat a sátáni erők légiói vették körül, és hogy emberi természete összecsuklott az iszonyú szenvedés súlya alatt. A mennyben néma csend volt. Ha a halandók láthatták volna az angyalok seregének a megdöbbenését, mikor néma fájdalommal figyelték, hogy az Atya világossága, szeretete és dicsősége sugarait miként különíti el szeretett Fiától, akkor jobban megértenék, hogy Isten szemében milyen ellenszenves és gyűlölt valami a bűn.
Az el nem bukott világok és a mennyei angyalok nagy érdeklődéssel figyelték, hogy a küzdelem miként közeledett a befejezése felé. A Sátán és gonosz szövetségesei, a hitehagyottak légiói elszántan figyelték ezt a nagy pillanatot a megváltás munkájában. A jó és a gonosz hatalmasságok annak meglátására várakoztak, hogy milyen válasz érkezik majd Krisztus háromszor is megismételt imádságára. Az angyalok segítséget kívántak vinni az isteni szenvedőnek, de ez nem történhetett meg. Isten Fia számára nem volt semmi mód a menekvésre. Ebben a szörnyű válságban, mikor minden kockán forgott, mikor a szenvedés pohara remegett a szenvedő kezében, megnyílt a menny, s világosság ragyogott fel a válság órájának sötétségében; és a hatalmas angyal, aki Isten előtt állott, aki azt a helyet foglalta el, amelyről a Sátán levettetett, Krisztus mellé érkezik. Nem azért jött, hogy kivegye a poharat Krisztus kezéből, hanem azért, hogy megerősítse az Üdvözítőt a pohár kiivására az Atya szeretetének bizonyosságával. Az angyal azért jött, hogy erőt adjon az isteni-emberi könyörgőnek. Figyelmét a megnyílt egekre irányította, és megmutatta a Megváltónak azokat a lelkeket, akik szenvedéseinek az eredményeképpen megmenekültek a kárhozattól. Az angyal arról is biztosította Krisztust, hogy az Atya nagyobb és erősebb mint a Sátán, és hogy az ő halála megsemmisítő vereséget jelent a Sátán számára. Ennek a világnak királyságát Isten a legmagasabbrendű Szentnek adja. Az angyal azt mondotta Krisztusnak, hogy "lelke szenvedése folytán látni fog és megelégszik" (Ésa 53:11), mert meglátja majd a megmentett emberi nemzetség sokaságát.
Krisztus kínszenvedése nem múlt el, de lelki levertsége megszűnt. A vihar nem csillapodott le, de Krisztus, aki célpontja volt a viharnak eléggé megerősödött ahhoz, hogy szembe merjen szállni dühöngésével. Megnyugodva jött ki a viharból. Mennyei békesség nyugodott vérfoltos arcán. Krisztus elhordozta azt, amit ember sohasem tudott volna elhordozni, mert ő a halál szenvedését minden ember helyett és minden emberért ízlelte meg.
Az alvó tanítványok hirtelen felébredtek, mikor világosság vette körül Üdvözítőjüket. Látták, hogy egy angyal hajol a földre esett Mesterük fölé. Látták, hogy ez az angyal keblére ölelte Üdvözítőjük fejét és a menny felé mutatott. Hallották az angyal hangját, amely édes zenéhez volt hasonlatos, és a vigasztalás és a reménység szavait ejtette ki száján. A tanítványok visszaemlékeztek a megdicsőülés hegyén lejátszódott jelenetre. Megemlékeztek arról a dicsőségről, amely a jeruzsálemi templomban vette körül Jézust és Isten hangjára is emlékeztek, amely a felhőből szólalt meg. Most ugyanaz a dicsőség mutatkozott meg. Ettől kezdve nem volt szívükben félelem Mesterükért. Krisztus Isten gondoskodása alatt állott, Aki egy hatalmas angyalt küldött el, hogy oltalmazza őt. A tanítványok fáradságukban engedtek a különleges bódulatnak, amely erőt vett rajtuk. Jézus ismét aludva találta őket.
Ámen 🛐🙏🏻
VálaszTörlés