Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 11, KEDD - 1 Mózes 31

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - Jézushoz vezető út 10. fejezet 31. nap

Semmi sem képes értelmünket jobban erősíteni, mint a Szentírás beható tanulmányozása. Nincs könyv, melynek tartalma olyan hathatósan emelné gondolatainkat, fejlesztené szellemi erőinket, mint a Biblia, mély és nemesítő igazságaival. Ha Isten szavát úgy tanulmányoznánk, mint kellene, akkor magas fokú értelmet, lelki nemességet és jellemszilárdságot láthatnánk az emberek között, amilyet ma nagyon ritkán látunk.

A Szentírás felületes olvasásából azonban kevés hasznunk lesz. Lehet, hogy valaki elejétől végéig elolvassa a Bibliát anélkül, hogy észrevenné rejtett szépségeit és megértené mélységes lelki kincseit. Egy-egy íráshely alapos tanulmányozása, míg azt teljesen megérthetjük, amíg Isten üdv- és váltságterve tisztán áll előttünk, többet ér, mint sok fejezet gyors átolvasása, ha ezzel meghatározott célunk nincs, és belőlük nem vonunk le tanulságokat. Legyen a Biblia állandóan velünk! Olvassuk, valahányszor alkalom van rá, véssük szövegeit emlékezetünkbe! Ha az utcán járunk-kelünk, olvashatjuk egy-egy fejezetét, elmélkedhetünk azon és emlékezetünkbe véshetjük.

Komoly kutatás és imával párosult tanulmányozás nélkül nem tehetünk szert igaz bölcsességre. A Szentírás számos része olyan világos, hogy lehetetlen félreérteni; vannak azonban egyes helyek, melyeket már nem oly könnyű megérteni, hogy az első pillanatban tisztában lehetnénk jelentésével. Egyik íráshelyet a másikkal kell egybevetnünk. A gondos kutatás és imával teljes elmélkedés a legfőbb feltételek. Az ilyen tanulmányozás gazdagon megjutalmaz. Amint a bányász a földrétegek alatt elrejtett nemes fém-ereket fedez fel, hasonlóképpen talál a fáradhatatlan kutató is oly mélyebb igazságokat Isten szavában, melyek a felületes olvasó előtt rejtve maradnak. Az Isten Lelkétől ihletett szavak, ha szívünkbe véssük, az élet forrásának árjaivá válnak.

Sohase tanulmányozzuk a Bibliát ima nélkül! Mielőtt kinyitnánk, kérjük a Szentlélek világosságát és megkapjuk. Amikor Nátánáel Jézushoz jött, az Üdvözítő így szólt: "Ímé, egy igazán izraelita, akiben hamisság nincsen." Nátánáel kérdezi: "Honnan ismersz engem?" A felelet így hangzott: "Mielőtt hítt téged Filep, láttalak téged, amint a fügefa alatt voltál"(Jn 1:48-49). Jézus ma is hasonlóképpen lát bennünket, amikor kis kamránkban leborulunk, és világosságot kérünk tőle, hogy az igazságot megérthessük. A világosság honából jött angyalok fogják azokat vezetni, akik alázatos szívvel kérik Isten segítségét.

A Szentlélek magasztalja és dicsőíti a Megváltót. Feladata: Krisztust, az általa hozott megváltást tisztaságában és igazságában szemünk elé tárni. Jézus így szólt: "Mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek"(Jn 16:14). Az igazság Lelke az isteni igazságok leghathatósabb tanítója. Mily sokra becsüli Isten az emberiséget, hogy megváltásáért egyszülött Fiát a halálra adta, és Lelkét ajándékozta, hogy állandó tanítónk és vezetőnk legyen.

Mai bibliai szakasz: 1 Mózes 31. fejezete

Jákób története, amint elhagyja Lábánt, és 20 év száműzetés után hazafelé tart, egy sokszintes visszatérési történet. Jákób hazatér Kánaánba. Visszatér, hogy szembenézzen Ézsauval, és az ellene elkövetett csalás emlékével. Visszatér Béthelbe, arra a helyre, ahol – száműzetése kezdetén – először találkozott Istennel. Visszatér arra a földre, amelyre vonatkozóan oly sok mindent ígért neki és családjának a mindenható Isten. És ami mindennél több, Jákób Istenhez is visszatér, és mélyebb kapcsolatot alakít ki vele, mint bármikor.  

Ezt a történetet még mindig a félelem, csalás, lopás, átverés, harag és vádaskodás, családi  viszály és a nehézségek elleni menekülés fémjelezi. Ez a család még mindig egy nehézségekkel küzdő család. Egy nehézségekkel küzdő, de új irányba haladó család. Jákób már nem annyira közömbös családja szükségletei iránt. Úgy cselekszik, ahogyan Isten mondja. Rákhelt és Leát is bevonja a döntésbe, hogy elinduljanak Kánaánba. Amikor Lábán fenyegeti, Jákób nyílt, de tisztelettudó apósával szemben. A két ember megbékél egymással, de útjaik elválnak. Jákób végül megszabadul Lábán gonosz befolyásától, és nemsokára megszabadul a belsejében levő gonosztól is, amely annyira beszennyezte életét.

Jákób elhagyja Lábánt, hogy találkozzon Ézsauval. Vajmi kevés sejtése van arról, hogy mielőtt szembenézne elképzelhető legnagyobb félémével (a haragvó Ézsauval), egy elképzelhetetlen rettenettel fog találkozni a Jabbok patakjánál (magával Istennel fog megküzdeni). Élete meghatározó találkozása lesz ez; egy olyan találkozás, amelynek során új nevet kap, amely meghatározza Izrael nemzetét, átformáló erővel hat személyes életére, és mindazokéra, akik az idők során majd hitben követik őt.

Douglas Tilstra

4. HETI OLVASMÁNY a Jézushoz vezető út 10. és 11. fejezetéhez (augusztus  9 - 15.

Nagyon szeretem a 10-11-es fejezeteket! Minden sora értékes és méltó arra, hogy mélységes elmélkedésünk tárgya legyen. Az alábbi részlet viszont a kedvencem! Meg is tanultam kívülről, így amikor nem tudok aludni,  megnyugtat. "Hozzátok gondotokat, örömötöket, szükségleteiteket és aggodalmaitokat s mindazt, ami nyom és kínoz Isten elé! Terheiteket sohasem találja nehezeknek, soha ki nem fáraszthatjátok Őt. Ő, aki hajatok szálát is számon tartja, nem közömbös gyermekei szükségletei iránt. "Igen irgalmas az Úr és könyörületes" (Jak 5:11). Nyomorunk és jajkiáltásunk szívéig hat. 

Vigyétek őhozzá mindazt, ami szíveteket nyomja. Senki sem oly nehéz, hogy ne bírná el, mert hisz Ő tart fenn világokat, kormányozza a világmindenség ügyeit. Békességünk feltételei közül egyik sem oly jelentéktelen, hogy ne részesítené figyelemben. Élettapasztalataink egyetlen fejezete sem oly homályos, hogy el ne olvashatná; nem lehet olyan nehéz helyzetünk, hogy meg ne oldhatná.

Legkisebb tanítványát sem érheti kár, nem kínozhatja gond szívünket, nem érhet öröm, és őszinte ima nem hagyhatja el ajkunkat, amely iránt ne viseltetne közvetlen érdeklődéssel. "Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket"(Zsolt 147:3). Isten és minden egyes lélek között oly gyengéd és bensőséges a viszony, mintha kívüle más lélek nem volna, akiért szeretett Fiának életét áldozta."

Buzdítalak titeket, hogy ti is tanuljátok meg! Segíteni fog nektek rábízni mindent, kicsiny és nagy dolgot azokra a kezekre, amelyeket ti érettetek szögeztek a keresztre.

                         Cindy Tutsch, DMin

az Ellen G. White hagyaték

nyugdíjas társigazgatója

Egyesült Államok