FIGYELEM: Ezen a héten új Ellen White könyvet
kezdtünk el olvasni
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - KRISZTUS PÉLDÁZATAI 1. fejezet 43.
nap
"Példázatokban
mondottam néktek"
Krisztus
példázataiban ugyanaz az elv látható, mint ami földi küldetésében
megmutatkozott. Magára vette természetünket, és közöttünk élt, hogy
megismerhessük isteni jellemét és életét. Az Istenség az emberben tárulkozott
fel, a láthatatlan dicsőség látható emberi alakban jelent meg. Az ember
megismerkedhetett az ismeretlennel azáltal, amit már ismert. A mennyei dolgok
földiek útján tárultak fel. Isten emberi alakban nyilatkoztatta ki önmagát. Így
volt ez Krisztus tanításaiban is: az ismeretlent ismert jelenségekkel, a
mennyei igazságokat az élet jól ismert dolgaival szemléltette.
Ezt mondja a
Szentírás: "Mindezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, . . hogy
beteljék, amit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra;
és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának" (Mt 13:34-35).
Krisztus közérthető dolgok által vezette el hallgatóit a lelkiekhez. Az írott
Ige igazságait összekapcsolta a természet dolgaival és hallgatói élményeivel.
Így vezetnek el Krisztus példázatai a természet világából a lélek birodalmába.
Ezek az igazság láncszemei, amelyek egybefűzik az embert Istennel és a földet a
mennyel.
A természetből
merített tanításaival Krisztus saját keze alkotásairól beszélt, amelyek tőle
kapták tulajdonságaikat és képességeiket. Eredeti tökéletességében minden
teremtett dolog Isten gondolatát fejezte ki. Ádámnak és Évának édeni
otthonukban az egész természet Istenről beszélt, és telve volt mennyei
tanítással. Szemükkel érzékelték a bölcsességet, szívükkel pedig felfogták,
mert Istennel társalogtak teremtett művei által. Mihelyt azonban a szent pár
áthágta a magasságos Isten törvényét, az Isten színétől sugárzó fény eltávozott
a földről. A bűn megrontotta és beszennyezte a földet, de a föld megátkozott
állapotában is sok szépséget őriz. Isten szemléltető oktatásai nem olvashatatlanok.
Ha megértjük őket, akkor a természet Teremtőjéről tanúskodnak.
Mai bibliai szakasz: 1 Mózes 43. fejezete
A család drámája
folytatódik. Jákób nem szeretné, hogy Benjámin Egyiptomba menjen. Ezen kívül a
testvérekben végbemenő változásra is látunk bizonyítékot. Egyetértenek
Jákóbbal, és most úgy tűnik, Benjámin esetében támogatják a kiváltságos fiú
szerepét. Talán csak a bűntudatát enyhítendő, Rúben felajánlja, hogy
felelősséget vállal Benjámin biztonságáért, amennyiben azt mondja Jákóbnak,
hogy az ő két fiát ölje meg, ha nem hozza vissza Benjámint épségben (1Móz
42:37). Valószínűleg Rúben is még mindig apja kegyeinek visszaszerzésén
munkálkodott.
A túlélésért
folytatott küzdelem azonban végül megköti Jákób kezét. Miután Jákób megfeddi a
fiúkat, amiért elárulták, hogy van még egy öccsük otthon, Júda közbelép. Az
ellenség Júda lassan átváltozik a társ-hős Júdává. Magát teszi meg Jákóbnál
biztosítékként Benjámin biztonságáért. Ez már nem ugyanaz a Júda, akit 1Móz
37-ben láttunk, hisz’ a történetnek abban a szakaszában még a családbeli
hatalom elnyerésére szőtt terveket.
A dráma tovább
fokozódik, amikor Benjámin testvéreivel együtt Egyiptomba érkezik. József most
testvérei Benjámin iránti féltékenységét teszi próbára azzal, hogy neki több
ajándékot, nagyobb ételadagot ad. Nem tapasztalja jelét a féltékenységnek.
Testvérei együtt vígadnak Józseffel, nem ismervén fel, hogy ki ő.
Stephen Bauer
6. heti
olvasmány a KRISZTUS
PÉLDÁZATAI 1. fejezetéhez (augusztus
23 - 29.
Nem tudok Jézus egyetlen példázatára sem
gondolni, amelyen ha elmélkedünk, nem nyitja meg elménket új, szép és mély igazságokra
Isten jellemével kapcsolatosan. A példázatokban Jézus általános dolgokat használ,
amelyeket gyakran maguktól értetődőknek tartunk és figyelmen kívül hagyunk -
vagy éppen imádunk - és olyan összefüggésekre hívja fel a figyelmünket, amelyek
a gondolatainkat visszavezetik Istenre, mindenik alkalommal, amikor az a
példázatban szereplő tárgy a szemük elé kerül.
Ma ugyanerre van szükségem. Majdnem minden,
amivel találkozok és kapcsolatba kerülök - a házamtól és a számítóképemtől kezdve
a vízig, amely a csapból folyik és a mesterséges fényig, amelyet egy kapcsoló
megnyomásával hozok működésbe - az emberre mutatnak és a világ dolgaira, és nem
Istenre. Olyan emlékművekkel vagyunk körülvéve, amelyek az emberre és az ember kreativitására
mutatnak.
Nem vagyok juhpásztor. Nem vagyok magvető, de
naponta találkozok fizikai, látható eszközökkel, amelyek Krisztusra
mutathatnak, ha megállok, figyelek és hallgatok.
Azok a dolgok, amelyek gyakran elterelik a
figyelmünket Istenről, olyan eszközökké válhatnak, amelyek gondolataimat
Istenre terelhetik. Ez volt Jézus célja a kétezer évvel ezelőtti példázataival.
Ma ugyanolyan hatékonyak és szükségesek, mint amilyenek akkor voltak.
Brandon
Schroeder
Fejlesztési
társigazgató
Light Bearers
(Fényhordozók), www.lightbearers.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése