Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - Jézushoz vezető út 8. fejezet 25.
nap
Krisztus jelenlétének
érzete még mennybemenetele után is megmaradt híveiben; ez fénnyel és
szeretettel teljes személyes jelenlét volt. Az Üdvözítő Jézus, aki velük járt,
velük beszélt, velük imádkozott, aki szívükbe vigaszt és reményt öntött,
mialatt a béke üzenete hangzott el ajkain, vitetett fel a mennybe, s miközben a
mennyei seregek fogadták, fülükben még visszhangzottak szavai: "Ímé én
tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig" (Mt 28:20). Emberi
alakjában szállott fel a mennybe. Tudták, hogy Isten trónusa előtt is Barátjuk
és Üdvözítőjük marad, hogy szeretete meg nem változott, és továbbra is együtt
érez az emberiséggel. Saját vérének érdemét tárja Isten elé, felmutatta
átszegzett kezeit és lábait annak az árnak emlékezetére, melyet megváltottaiért
fizetett. Tudták, hogy azért megy a mennybe, hogy nékik ott hajlékot készítsen,
és hogy újból eljön, s őket magához veszi.
Ha a tanítványok
Mesterük mennybemenetele után összejöttek, kérésüket Jézus nevében intézték az
Atyához. Ünnepélyes áhítattal hajoltak meg imájukban, és megismételték az
ígéretet: "...amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja
néktek. Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és
megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen" (Jn 16:23-24). Áhítatos
imában mind feljebb emelték kezeiket, ama bizonysággal ajkukon: "Krisztus
az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki
esedezik is érettünk" (Róm 8:34). Pünkösd napján nyerték el a Vigasztalót,
akit Jézus nekik eleve megígért (Jn 14:17). Továbbá ezt mondotta: "Jobb
néktek, hogy én elmenjek, mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a
Vigasztaló; ha pedig elmegyek, elküldöm azt tihozzátok" (Jn 16:7). Krisztus
ezentúl Lelke által állandóan gyermekei szívében lakozik. Vele való közösségük
most sokkal szorosabb, bensőségesebb lett, mint amikor személyesen velük volt.
A bennük lakozó Krisztus szeretete, fénye és ereje visszatükröződött arcukról,
olyannyira, hogy akik látták őket, csodálkozva azonnal megismerték, "hogy
ők Jézussal voltak".
Ami Krisztus a
hajdani tanítványoknak volt, ugyanaz kíván ma is lenni gyermekei számára, mert
midőn tanítványainak kis csapatát utoljára gyűjtötte maga köré, így imádkozott:
"De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédökre
hisznek majd én bennem" (Jn 17:20).
Jézus érettünk
könyörgött; azért könyörgött, hogy egyek lehessünk Vele, amint Ő is egy az
Atyával. Milyen csodálatos egység ez! Az Üdvözítő gyakran hangsúlyozta: "A
Fiú semmit sem tehet önmagától" (Jn 5:19), "hanem az Atya, aki
énbennem lakik, ő cselekszi e dolgokat" (Jn 14:10). Ha Krisztus szívünkben
lakozik, akkor munkálni is fogja bennünk "mind az akarást, mind a munkálást,
jó kedvéből" (Fil 2:13). Úgy fogunk dolgozni, mint Ő dolgozott; ugyanazon
lelkület nyilatkozik meg bennünk, amilyen benne volt. Így Őt szeretve és benne
maradva "mindenestől fogva növekedjünk abban, aki a fej, a
Krisztusban!"(Ef 4:15).
Mai bibliai szakasz: 1 Mózes 25. fejezete
Ebben
a fejezetben elköszönünk Ábrahámtól, és megismerkedünk Jákobbal, akinek a fiai
Izrael tizenkét nemzetségének törzsi vezetői lesznek. Isten Izrael nemzetén
keresztül fogja beteljesíteni az Ábrahámnak tett ígéretét, hogy családját nagy
nemzetté teszi, és megáldja általuk az egész világot (1Móz 12:1-3). Végül Jézus
fog megszületni Ábrahám családjából, aki a legnagyobb áldás és Isten ígéretének
végső beteljesülése lesz (Mt 1:1-17; Gal 3:16-17).
Jákob
fiainak, és nemzetté formálódásuknak története előtt azonban még hallanunk kell
Jákob történetét, akinek a nevét Isten Izraelre változtatja. Meg kell tanulnunk
Jákob élettapasztalatát, és végig kell követnünk utazását ahogyan a csalóból és csalárdból (1Móz 25:29-34; 27:36) Isten
hercege lesz (1Móz 32:28). Isten átalakítja Jákob jellemét, és a végbement
változás bizonyítékául végül nevét is megváltoztatja. Jákob története Isten
minden gyermekének története. Minden férfi és nő átalakulásának története, akik
egy napon belépnek az új Jeruzsálembe a tizenkét kapu egyikén, amelyek Izrael
tizenkét fiának nevét viselik (Jelenések 21:12). Minden ember története, aki
hit által Ábrahám, Izsák és Jákob/Izrael családjának tagjává válik (Gal 3:29;
Mt 8:5-13). A következő napokban úgy olvasd Jákob történetét, mint a sajátodat!
Douglas Tilstra
Southern Adventist
University
4. HETI OLVASMÁNY a Jézushoz vezető út 8.
és 9. fejezetéhez (augusztus 2 - 8.
Jellemünk megváltozása az egyik nagy előnye
annak, hogy Isten családjához tartozunk, Krisztus Jézusban élő férfiakká és
nőkké fejlődünk. Újjászületünk, amikor
Jézusnak adjuk szívünket és befogadjuk a tőle kapott életet. Lelki növekedésünket szerencsére nem tudjuk
folyamatos aggódásunkkal siettetni. A
kegyelemben és örömben való növekedésünk és hasznosságunk, mind a Krisztussal
való egységünktől függ.
Legyen imánk a következő minden reggel,
amikor teljesen Istennek ajánljuk magunkat: „Hadd legyek, ó Uram egészen a
tiéd. Minden tervemet a lábad elé helyezem. Használj engem ma a te
szolgálatodra. Élj ma bennem, és add, hogy minden munkámat a Te dicsőségedre
tudjam végezni.”
Gondolatainknak nem szabad önmagunk körül
forogni, sem megváltásunk miatt aggodalmaskodnunk. Ahogy megtanulunk Jézusról
elmélkedni és beszélni, elfeledkezünk magunkról. Ha az Ő kezére bízzuk
magunkat, Jézus által erőt ad a meggyőződéshez, hogy megnyerjük a csatát Sátán
ellen.
Következzék egy próbája annak, hogy valóban
Krisztushoz jöttünk-e, és elfogadtuk-e Őt. Ha így van, mindenkinek el akarjuk
mondani, milyen drága barátra leltünk Jézusban! Ha az Ő lelke csordultig tölt
örömmel, úgy érezzük, muszáj azt mindenkivel megosztanunk. Valami csodálatos
dologról kell beszélnünk, mert megtapasztaltuk, milyen jóságos az Úr.
Jézus legszerényebb és legszegényebb
tanítványai is nagy áldást jelenthetnek mások számára. Talán nem is tudják, hogy segítenek,
életvitelükkel mégis az áldások egyre növekvő hullámait indíthatják el.
Szóval, mi lenne, ha lelki gyakorlatként már
ma önzetlenül szolgálnánk másokat?
Cindy Tutsch, DMin
az Ellen G. White
hagyaték
nyugdíjas
társigazgatója
Egyesült Államok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése