MEGHALLGATHATOD itt: http://podcastmachine.com/podcasts/19165
Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - KRISZTUS PÉLDÁZATAI 25. fejezet 151. nap
Az erő
Nemcsak
teljes szívünkkel, értelmünkkel és lelkünkkel kell szeretnünk Istent, hanem
minden erőnkkel is. Fizikai képességeink teljes és józan felhasználását kell ezen
értenünk.
Krisztus
lelkiismeretes munkás volt mind mulandó, mind lelki dolgokban, és elhatározta,
hogy minden munkájában Atyja akaratát teljesíti. A menny és a föld dolgai
közelebb állnak egymáshoz, és Krisztus jobban kézben tartja őket, mint sokan gondolnák.
Krisztus tervezte meg az első földi templomot. Tőle származott Salamon építési
terveinek minden részlete. Ő, aki földi életében a Názáret nevű faluban
ácsmesterséget folytatott, volt a mennyei építész is. Ő határozta meg, milyen
legyen a neve tiszteletére emelt épület.
Krisztus
adott a templom építőinek bölcsességet a legszebb és legmesteribb munka
kivitelezéséhez. Ezt mondta: "Ímé, név szerint meghívtam Bésaléelt, a Húr
fiának, Urinak fiát a Júda nemzetségéből. És betöltöttem őt Istennek Lelkével,
bölcsességgel, értelemmel és tudománnyal minden mesterséghez ... És ímé
Aholiábot is, Akhiszamáknak fiát a Dán nemzetségéből, mellé adtam; és adtam
minden értelmesnek szívébe bölcsességet, hogy elkészítsék mindazt, amit néked
parancsoltam" (2 Móz 31:2-6).
Isten
azt akarja, hogy munkásai, bármilyen területen dolgoznak is, Őt figyeljék,
akitől minden értéküket kapták. Minden jó találmánynak és igazi haladásnak Ő a
forrása, aki csodálatos tanácsokat ad, és tökéletes munkát végez. Az a jó
érzék, amellyel az orvos felismeri az idegek és izmok betegségeit, és az a
bölcsesség, amellyel megismeri az érzékeny emberi szervezetet, mind Istentől
van. Azért adja az orvosnak, hogy a szenvedések enyhítésére használja. Istentől
van az a szaktudás is, amellyel az ács a kalapácsot használja, és az az erő is,
amellyel a kovács megkongatja az üllőt.
Isten
képességeket adott az embereknek, és elvárja, hogy hozzá forduljanak tanácsért.
Bármit csinálunk, bármilyen munkaágban dolgozunk, szeretné értelmünket
irányítani, hogy tökéletes munkát végezzünk.
A vallás
és a polgári foglalkozás nem két különálló dolog. A kettő egy. A Biblia
vallásának bele kell szövődnie minden munkánkba. Az isteni és az emberi erőnek
egyesülnie kell mind a földi, mind a lelki célok eléréséért. Mindkettőnek benne
kell lennie minden emberi törekvésben, legyen az ipari tevékenység vagy
mezőgazdasági munka, üzleti vagy tudományos vállalkozás. A keresztény ember
minden tevékenységében szükség van erre az együttműködésre.
Isten
kinyilatkoztatta azokat az elveket, amelyek alapján ez az együttműködés
lehetséges. Isten munkatársainak az Ő dicsőségét kell szem előtt tartaniuk.
Minden munkánkat Isten iránti szeretetből és akaratának megfelelően kell
végeznünk.
A
házépítésnél éppoly fontos Isten akarata szerint eljárni, mint amikor
istentiszteleten veszünk részt. Ha a munkások helyes elvek alapján építették
saját jellemüket, akkor minden egyes épület építésénél növekedni fognak Isten
előtti kedvességben és istenismeretben.
Isten
azonban legragyogóbb képességeinket és legnagyszerűbb szolgálatunkat is csak
akkor fogadja el, ha énünket élő, égő áldozatként oltárára helyezzük. A
gyökérnek szentnek kell lennie, különben Isten nem fogadhatja el a
gyümölcsöket.
Az Úr
tette Dánielt és Józsefet bölcs irányítóvá. Azért tudott általuk munkálkodni,
mert nem a maguk, hanem Isten tetszésére éltek.
Dániel
történetéből megtanulhatjuk, hogy a közéleti embernek nem kell feltétlenül
ravasznak lennie. Minden lépéséhez Istentől kaphatja az eligazítást. Dániel, a
leghatalmasabb földi ország miniszterelnöke Isten prófétája volt, aki mennyei
világosságot kapott. A világot szerető, becsvágyó államférfiakat Isten Igéje a
fűhöz hasonlítja, amely megnő, és a fű virágához, amely elhervad. De az Úr
különböző munkaágakban jártas, értelmes embereket akar szolgálatában
felhasználni. Szüksége van gyakorlati emberekre, akik az igazság nagyszerű
alapelveit beleszövik intézkedéseikbe. Ezeknek az embereknek alapos tanulás és
gyakorlat útján fejleszteniük kell képességeiket. Ha van olyan munka, amely megkívánja,
hogy dolgozói kihasználják lehetőségeiket a bölcsesség és ügyesség
megszerzésére, akkor az azok munkája, akik tehetségüket arra használják, hogy
Isten országát világunkban felépítsék. Dánielről tudjuk, hogy semmilyen
közéleti intézkedésében sem lehetett - a legtüzetesebb vizsgálattal sem -
egyetlen hibát vagy tévedést találni.
Példát
mutatott arra, hogy milyennek kell minden közéleti embernek lennie. Története
tanúsítja, hogy mit érhet el az az ember, aki értelmi és fizikai erejét, szívét
és életét Isten szolgálatára szenteli.
A pénz
Isten
anyagi eszközöket is bíz az emberre. A gazdagság megszerzéséhez is ad
képességet. Az ég harmatával öntözi a földet, és hűs esőt záporoz reá. Adja a
napfényt, amely felmelegíti a földet, és életre kelti a természetet. Előcsalja
a virágokat és a termést, és azt kívánja, hogy adjunk vissza neki valamit
abból, ami az övé.
Isten
nem azért ad pénzt, hogy magunknak szerezzünk vele megbecsülést és dicsőséget,
hanem hogy hűséges sáfárokként Isten felmagasztalására és megdicsőítésére
használjuk fel. Egyesek azt gondolják, hogy anyagi javaiknak csak egy része az
Úré. Miután ezt az egy részt félretették vallási és jótékony célokra, a
maradékot sajátjuknak tartják, amelyet felhasználhatnak úgy, ahogy nekik
tetszik. Nincs igazuk. Minden, amink van, az Úré, és számot kell adnunk neki
arról, hogy miként használtuk fel. Minden egyes fillér felhasználása tanúsítja,
hogy szeretjük-e Istent mindenek felett és felebarátainkat, mint magunkat, vagy
nem.
A
pénznek nagy értéke van, mert sok jót lehet vele tenni. Isten gyermekeinek
kezében a pénz táplálék az éhezőnek, ital a szomjazónak és ruha a mezítelennek;
eszköz az elnyomottak megvédésére és a betegek gyógyítására. De a pénz csak
akkor ér többet a homoknál, ha életszükségletek megteremtésére, mások áldására
és Krisztus ügye előbbrevitelére használjuk fel.
A
felhalmozott vagyon nemcsak haszontalan dolog, de átok is; a lélek számára
állított csapda, amely kiöli az emberből a mennyei kincsekhez való
ragaszkodást. Az ilyen vagyon az, amely felhasználatlan talentumokról és
elmulasztott alkalmakról tanúskodik majd az ítélet napján, és elmarasztalja
tulajdonosát. A Szentírás ezt mondja: "Nosza immár ti gazdagok, sírjatok,
jajgatván a ti nyomorúságaitok miatt, amelyek elkövetkeznek reátok.
Gazdagságotok megrothadt, és a ruháitokat moly ette meg; aranyotokat és
ezüstötöket rozsda fogta meg, és azok rozsdája bizonyság ellenetek, és
megemészti a ti testeteket, mint a tűz. Kincset gyűjtöttetek az utolsó
napokban! Ímé a ti mezőiteket learató munkások bére, amit ti elfogtatok, kiált.
És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez" (Jak 5 :1-4).
Krisztus
nem hagy jóvá semmiféle pazarlást vagy meggondolatlan pénzkiadást.
Tanítványaihoz intézett - "szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy
semmi el ne vesszen" (Jn 6 :12) - szavaival minden követőjét
takarékosságra oktatja. Akik felismerik, hogy a pénz Istentől kapott talentum,
azok beosztással fognak élni vele. Érzik: kötelességük takarékoskodni, hogy
adakozhassanak.
Minél
többet költünk hivalkodásra és vágyaink kielégítésére, annál kevesebb marad az
éhezők táplálására és a mezítelenek felruházására. Minden fillérrel, amelyet
fölöslegesen adunk ki, megfosztjuk magunkat a jó cselekedetek egy-egy drága
lehetőségétől. Ugyanakkor Istent is megraboljuk attól a tisztelettől, amely a
reánk bízott talentumok kamatoztatásával Öt dicsőítené.
Kedvesség
és jóindulat
Kedvesség,
jóindulat, nagylelkűség, lelki érzékenység: értékes talentumok, amelyek súlyos
felelősséget helyeznek tulajdonosukra. Mindegyiket Isten szolgálatában kell
kamatoztatni. De ezt sokan elmulasztják. Örülnek képességeiknek, de ennyivel be
is érik, és nem szolgálnak velük másoknak. Azzal áltatják magukat, hogy valami
nagy szerű és jó dolgot hajtanának végre, ha alkalom kínálkozna rá; ha a
körülmények kedveznének nekik. És várnak az alkalomra. Megvetéssel nézik a
gyarló, kicsinyes zsugorit, aki még egy kis alamizsnát is sajnál a
szűkölködőtől. Látják önzését, és tudják, hogy felelősséggel tartozik hűtlenül
kezelt talentumaiért. Nagy önelégültséggel hasonlítják össze magukat e
szűkkeblű felebarátaikkal, és a saját állapotukat sokkal kedvezőbbnek érzik. De
becsapják magukat. Felhasználatlan képességeik puszta birtoklása növeli
felelősségüket. Akinek meleg szíve van, Isten iránti kötelessége jóindulatot
tanúsítani nemcsak barátai, hanem mindenki iránt, aki segítségére szorul. A
társadalmi előnyök szintén talentumok. Fel kell használni őket mindazok
érdekében, akikért felelősséggel tartozunk. Az a szeretet, amelynek melegét
csak néhány ember élvezheti, nem szeretet, hanem önzés. Az a szeretet nem
szolgálja mások javát, sem Isten dicsőségét. Akik kihasználatlanul hagyják
Mesterük talentumait, még azoknál is bűnösebbek, akiket annyira megvetnek.
Hallaniuk kell majd: ismertétek Mesteretek akaratát, de nem cselekedtétek.
Mai bibliai szakasz: 4 Mózes 35. fejezete
Ahogy sok más fejezetben is, amelyeket áttekintettünk, Isten
utasításai itt is közvetlenül az adott helyzetre vonatkoztak, és részletesek
voltak. Az ígéret földje felosztásra került, és minden egyes törzs kapott egy
részt, kivéve Lévi törzsét. A léviták voltak a papok, akik az egész nemzet
szolgálatára rendeltettek. Éppen ezért Isten terve az volt, hogy a nép között
éljenek. 48 várost jelöltek ki Lévi törzse számára, ezekből hat menedékváros
volt.
„A menedékvárosok úgy voltak elosztva, hogy félnapi
utazással az ország minden részéből elérhették. Az odavezető utakat állandóan
karban kellett tartani, hogy a menekülő egy pillanatra se legyen
akadályoztatva. Végig az úton jelzőtáblákat kellett felállítani, amelyekre
világos és szembetűnő betűkkel írták fel e szót: ’Menedék’.” (Ellen G. White: Pátriárkák és Próféták. Budapest, 1993.
Advent Kiadó. 479. oldal). Mi volt a célja a menedékvárosoknak? Tételezzük fel,
hogy fát vágsz az erdőben a barátoddal, és a fejszéd lerepül a nyeléről pontosan
a barátod fejére, és meghal. Ez az eset gyilkosságnak vagy gondatlanságból
elkövetett emberölésnek minősülne (lásd 5Móz 19:5). Egy ilyen esetben meglehet,
hogy a barátod rokonai bosszúból halálra keresnének, de te elfuthatsz egy
menedékvárosba, hogy mentsd az életedet. Mindaddig, amíg ott vagy, biztonságban
lehetsz.
Nem kell találgatnunk, hogy vajon Isten mit is tekintett
gyilkosságnak. Ez a fejezet egészen pontosan meghatározza a különbséget a
gyilkosság vagy gondatlanságból elkövetett emberölés között. A gyilkosságot
gyűlöletből és haragból követik el. A gondatlanságból elkövetett emberölés egy
emberi élet akaratlanul történő kioltását jelenti. A gyűlöletből és haragból
elkövetett gyilkosságot mindig halállal büntették, legalább két tanúbizonyság
esetében. A gyűlölet a bűn legrosszabb formája, amit az ördög szít, és amivel ő
fertőzi meg az embert. Jézus szerint, aki gyűlöl és haragszik, az előbbiekkel
összhangban, gyilkosságban bűnös. „Hallottátok, hogy megmondatott a
régieknek: Ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre. Én pedig azt
mondom néktek, hogy mindaz, aki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az
ítéletre: aki pedig azt mondja az õ atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre:
aki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére” (Mt 5:21-22).
Amit itt alá kell húznunk, az nem annyira a gyilkosság és a
gondatlanságból elkövetett emberölés közötti különbségtétel, hanem a szeretet
küzdelme a gyűlölet ellen. Ha valakit a gyűlölet és a harag hajt, mi mást
tehetne Isten érte, hogy megmentse? Mi mást tehetett volna Isten Luciferért,
hogy megpróbálja visszanyerni? A gyilkosság elkövetése Isten kegyelmének és a
Szentlélek kérlelésének elutasítását bizonyítja. Isten célja a halálbüntetés
bevezetésével az volt, hogy gátat vessen a gyűlöletnek és a gyilkosságnak
választott népe körében.
„A nemzet biztonsága és tisztasága megkívánta, hogy a
gyilkosság bűnét szigorúan megbüntessék. Az emberi életet, amelyet egyedül
Isten adhat, szentül meg kell őrizni. Isten régi népe számára kijelölt
menedékvárosok a Krisztusban lévő menedék jelképei. Ugyanaz az irgalmas
Megváltó, aki az ideiglenes menedékvárosokat elrendelte, saját vére kiontásával
biztos menedéket szerzett az Isten törvényét megszegő számára, amelyben
oltalmat kereshet a második halál elől. Semmi hatalom nem ragadhatja ki kezéből
azt, aki hozzá járul bocsánatért.” (Ellen G. White: Pátriárkák és Próféták, 480. oldal).
Fred Knopper
19. heti
olvasmány a KRISZTUS
PÉLDÁZATAI 25.
fejezetéhez (november dec 6-12).
Amint Krisztus földi
élete végéhez közeledett, alkalom kínálkozott számára, hogy örök igazságokat
osszon meg a tanítványaival a világ végéről és második eljöveteléről. A
tálentumokról szóló példázat a végidőkről szóló példázatok sorozatának egyike.
Jézus sürgető aggodalma fogalmazódik meg egyházával kapcsolatosan, amelyet itt
hagyott a földön, hogy folytassa országának építését.
Minden attól függ, hogy Krisztus szolgái
hogyan használják kapott tálentumaikat. Akár örökölt vagy szerzett
tálentumaink, magukba foglalják értelmi képességeinket, beszédtehetségünket,
befolyásunkat, időnket, egészségünket, fizikai erőnket, pénzünket stb. Mindenki
közülünk kapott legalább egy tálentumot. A legfontosabb kérdés az, hogy
"mit teszel vele?" Ahogy Jézus erre a kérdésre gondolt, nem azokra a
szolgákra hívta fel a figyelmüket, akik hatalmas összeget kaptak, hanem arra a
szolgára, aki csak egyetlen egyet kapott. Az egy tálentumos szolga az, aki úgy
dönt, hogy elvesztegeti annak a lehetőségét, hogy ura dicsőségére használja
kapott ajándékát.
A lényeges mondanivaló elkerülhetetlen: azok
vannak a legnagyobb veszélyében annak, hogy elpazarolják Istentől kapott
ajándékaikat, akik úgy érzik, hogy nem sok mindennek rendelkeznek, amit fel
tudnának ajánlani. Jézus szerint sok függ tőlünk, akik egy tálentumos szolgák
vagyunk. Mi vagyunk a reflektor fényben. Jézus gazdag lehetőséget lát, látja a
jelentőségét a látszólagos jelentéktelennek. Ne ez legyen a kérdésünk, hogy
"mennyit kaptunk", hanem az, hogy "mit teszünk azzal, amink van:"
Jeffrey Rosario
a Light Bearers
szónoka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése