Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 13. fejezet 1608. nap
13.
Hollandia és Skandinávia
Hollandiában a pápai zsarnokság már nagyon korán élénk
tiltakozást váltott ki. Hétszáz évvel Luther kora előtt két püspök bátran
megbélyegezte a római pápát. E két püspök követként járt Rómában, és alkalmuk
volt megismerni a "Szentszék" valódi arcát. Isten az "egyházat,
királynőjét és hitvesét örökbecsű támaszul adta családjának olyan hozománnyal,
amely elmúlhatatlan és romolhatatlan. Örök koronát és királyi pálcát adott
neki..., és te mindezektől az ajándékoktól tolvajként megfosztottad. Te ültél
be Isten templomába. A nyáj pásztora helyett farkasává lettél... El akarod
hitetni velünk, hogy a legfőbb püspök vagy, pedig zsarnokként viselkedsz... Bár
a szolgák szolgájának kellene lenned, hisz annak nevezed magad, mégis arra
törekszel, hogy uraknak ura légy... Isten törvényét megvetés tárgyává teszed...
A Szentlélek a gyülekezetek építője széles e világon... Isten városa, amelynek
polgárai vagyunk, a menny minden részébe elér, és hatalmasabb, mint a szent
próféták által Babilonnak nevezett város, amely isteninek tünteti fel és az
egekig magasztalja magát. Azzal is kérkedik, hogy bölcsessége halhatatlan. És
minden ok nélkül azzal hivalkodik, hogy sohasem tévedett, és nem is tévedhet.
"
Századról századra mások is felemelték tiltakozó szavukat.
Azok a korábbi, különféle neveken ismert tanítók, akik bejárták a különböző
országokat, akiknek jelleme a valdens misszionáriusok jellemét tükrözte,
mindenhol hirdették az evangéliumot. Hollandiába is eljutottak. Tanításaik
rohamosan terjedtek. A valdens Bibliát vers formában lefordították holland
nyelvre. A Biblia "nagy előnye - jelentették ki -, hogy nem élcelődik,
nincs benne mítosz, komolytalanság, megtévesztés, hanem az igazság szavát
tartalmazza. Az igaz, hogy itt-ott kemény, de a jó és szent dolgok velejét és
zamatát könnyen fel lehet benne fedezni. " Ezt írták az ősi vallás hívei a
XII. században.
Mai Bibliai szakasz: Nehémiás
9
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Igen, az istentiszteletben
megvan az ideje a böjtnek, bűneink megvallásának, megalázkodásnak hatalmas
Istenünk előtt. Ez nem csak Nehémiás kortársainak szólt, hanem nekünk is, akik
ma élünk, mivel mi is a menny és a föld Istenét szolgáljuk és imádjuk.
Bűneink megvallása és a megalázkodás az eredménye annak, ha a szívünket visszafordítjuk Istenhez. A reformáció és megújulás bizonyítéka Isten népének kívülről látható cselekedeteiben található. A megújulás egyben felhívás arra, hogy fordítsunk hátat mindannak, ami elválaszt bennünket Isten szolgálatától. Istenhez való visszatérést jelent, és az Ő akaratának teljesítését, ami talán radikális változásokat jelent életünkben. Istennel szövetséget kötni egyben azt is jelenti, hogy engedelmeskedni fogunk neki.
Isten imádata nem egy passzív életmód, hanem éppen ellenkezőleg, igencsak sokféle cselekvésre indít! Nehémiás könyvében olvashatjuk, hogy az emberek összegyűltek, „böjtölének, gyászba öltözvén és port hintvén fejükre” (1. vers), hangosan kiáltottak az Úrhoz (4. vers). Az előző fejezetben olvashattuk, hogy így szólt „az egész nép felemelt kezekkel: Ámen! Ámen! És meghajtván magukat, leborulának az Úr előtt arccal a földre” (Neh 8:6).
Miközben ellenségünk, sátán, rá tud venni arra, hogy eltúlozzuk a dolgokat, mégis van helye az aktív szolgálatnak mindaddig, míg imádatunk központja maga a mindenható Isten.
Ó, Istenünk, segíts meg minket, hogy mindig Téged szolgáljunk lélekben és igazságban! Ámen.
Pardon Mwanza
227. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
13. fejezetéhez
(december 8-14.).
Amikor a reformációra gondolunk, könnyedén
eszünkbe jutnak a következő nevek: Luther, Melanchthon és Zwingli. Ritkán
hallunk azonban Menno Simonsról, Tausenről vagy a Petri fivérekről. Ezek az
emberek voltak a reformáció hősei rendre Hollandiában, Dániában, illetve
Svédországban. Luther és a reformáció hatással volt rájuk és formálta őket, ők
pedig elvitték az evangélium fényét a szülőföldjükre. A Hollandiában
bekövetkezett reakció a római oldalról egyike volt a bibliai hit valaha volt
legerőszakosabb üldözéseinek. Dániában és Svédországban azonban az evangélium
viszonylag békés fogadtatásban részesült. Svédország aztán a protestantizmus
erődítményévé is fejlődött. Ezen férfiak által az evangélium nagy győzelmet
arathatott északon.
Milyen készségekre volt feltétlenül szükség
ehhez? Először is, mindannyian olyan emberek voltak, akik az igazságot félelem
nélkül keresték, kerül, amibe kerül. Tanulmányozták a Bibliát, a reformátorok
írásait, sőt, még személyes képzésben is részesültek (Tausen és Petri). Azután
hazautaztak, és azt prédikálták, amit megtanultak. Nem a helyzetük volt az, ami
sikeressé tette őket, hanem az erőfeszítéseik.
Ezeket az egyszerű elveket bármelyikünk magáévá
teheti. Mi is kutathatjuk a Szentírást, akár egy rejtett kincset, és ki is
képeztethetjük magunkat arra, hogy megosszuk az evangéliumot másokkal. Így
aztán megoszthatjuk a jó hírt másokkal,
bárhová is küld minket Isten. A reformáció idején az evangéliumnak nem volt
szüksége sajátos körülményekre vagy módszerekre, annál inkább viszont olyan
emberekre, akik hajlandóak teljes szívvel keresni az igazságot, és utána
másoknak továbbadni.
Ugyanilyen módon az evangélium ma is eljuthat a
föld minden sarkába. Az egyetlen kérdés, ami maradt, az az, hogy hajlandó
vagy-e megosztani?
Mario Arambasic
Momento Medien, München, Németország
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐✝️🙏
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés