Higgyetek az Ő prófétáinak - május 9 - VASÁRNAP - Máté 11

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

 

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

 

Olvasmány – E.G. White Az imádság 6. fejezet 2123. nap

 

6. fejezet (1. rész) – HITBŐL FAKADÓ IMÁDSÁG

Az ima a menny eszköze a bűn sikeres legyőzésére. – Sokan vannak, akik igyekeznek engedelmeskedni Isten törvényének, de csak kevés békét és örömöt élveznek. Ez a hiányuk onnan ered, hogy nem gyakorolják a hitet. Életük sivár, mintha kiszáradt pusztaságban járnának. Keveset igényelnek, holott sokat kívánhatnának, mivel Isten ígéretei korlátlanok. Ilyen hívők nem nyújtanak helyes képet a megszentelt életről, mely az igazság iránti engedelmesség által érhető el. Az Úr kívánsága, hogy valamennyi gyermeke boldog, elégedett és engedelmes legyen. A hívők ezeket az áldásokat akkor nyerik el, ha hitüket gyakorolják. Hit által kiegyenlíthető a jellem minden fogyatékossága; megtisztítható minden foltja, helyrehozható minden hibája; fejleszthető minden jó vonása.

Az ima a menny elrendelt eszköze, hogy a bűn ellen sikeresen küzdjünk és keresztény jellemet fejlesszünk. Az isteni befolyások, melyek válaszként imáinkra hatásukat éreztetik, véghezviszik a kérelmező lelkében mindazt, amiért Istenhez könyörög. Kérhetjük bűneink bocsánatát, a Szentlelket; kérhetünk Jézus Krisztushoz hasonló lelkületet, bölcsességet és erőt, hogy művét munkálhassuk; kérhetünk minden általa megígért adományt, [53] mert ígérete így szól: „Kérjetek és megadatik néktek!” – Az apostolok története, 563–564. o.

Isten kimondhatatlanul vágyik arra, hogy nagy dolgokat tegyen értünk. – A mi feladatunk imádkozni és hinni. Legyünk éberek, és imádkozzunk! Vigyázzunk, imádkozzunk, és az imákat meghallgató Istennel együtt dolgozzunk! Sose felejtsük el, hogy „Isten munkatársai vagyunk” (1Kor 3:9). Imáinkkal összhangban beszéljünk és cselekedjünk! A próba vagy azt tanúsítja, hogy hitünk őszinte, vagy pedig azt, hogy csak formaságból imádkozunk. A kettő között mérhetetlenül nagy a különbség.

Problémáinkban és nehézségeinkben ne emberektől várjunk segítséget! Bízzunk teljesen Istenben! Csak gyengülünk, ha másoknak mondogatjuk nehézségeinket, és őket sem erősítjük meg. Lelkünk betegségével, amelyen nem tudnak könnyíteni, őket is megterheljük. Tévedő, véges emberekhez fordulunk erőért, pedig a tévedhetetlen, végtelen Isten erejében részesülhetnénk.

Nem kell a föld végső határáig elmennünk bölcsességért, mert Isten közel van. Nem a képességeid tesznek eredményessé – ha meg is növeled őket –, hanem az, amit az Úr tesz érted. Sokkal kevésbé bízzunk abban, amit az ember tud tenni, és sokkal inkább abban, amit Isten tehet minden hívő lélekért! Az Úr szeretné, ha hittel fordulnál hozzá. Szeretné, ha nagyszerű dolgokat várnál tőle. Szeretné megértetni veled mind a földi, mind a lelki dolgokat. Fogékonyabbá tehet. Meg tud áldani tapintatossággal és ügyességgel. Képességeiddel szolgálj, és bölcsességet Istentől kérj! Adni fog. – Krisztus példázatai, 146. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Máté 11

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1t%C3%A9%2011&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1t%C3%A9%2011&version=NT-HU

Amikor a Bibliát olvasom, mindig kutatom, hogy mit üzen nekem. Úgy érzem, hogy minden fejezetnek van valami mondanivalója, mely igazán rám illik. Ez nem csak történetek ősi könyve. Sokkal több annál. Minden nap, türelemért és békéért imádkozom a mennyei Atyámhoz, hogy ezáltal erősítsen meg.

Máté 11-ben Keresztelő János még több mindent szeretne megtudni Jézusról. Igaz, börtönben van, és mégis szívében csakis a világ Megmentőjére tud koncentrálni. Teljes hűséggel követte Isten ösvényét, melyet tervezett neki, majd elfogták. Jézus az ő szolgálatát folytatja, és amikor János követői megtalálják, Jézus dicsőíti János munkáját, mellyel előkészítette az Ő eljövetelét. János más volt, mint amilyennek az emberek elképzelték. Nem viselt finom ruhákat, egyszerűen önmagát adta. Néha elgondolkodom, hogy mennyi időbe telt felismernie munkája fontosságát? Érezhette valaha azt, hogy elég ehhez a munkához? Nem, sohasem. Viszont amit tett, fontos volt Istennek. Nekünk sem szabad sohasem azt éreznünk, hogy amit teszünk Istenért, az haszontalan. Pál azt írja: „Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy távozzék el ez tőlem; És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el.” (2Kor 12:8,9).

Gyakran énekelek iskolákban, gyülekezetekben és női összejöveteleken, ahol bizonyságot is teszek. Egészen kis korom óta énekelek Jézusról. Az alkalmatlanság érzése mindig jelen van. Kit érdekel az én történetem? De ilyenkor emlékeztetem magam arra, Isten szeretné, hogy ezt a szolgálatot végezzem. Mindannyian arra kaptunk elhívást, hogy bemutassuk, Jézus hogyan dolgozott az életünkben. Így tudunk kapcsolatba lépni másokkal, és képviselni Őt az otthonunkban, a közösségünkben, ahol élünk, és ez a fontos.

Jézus ezt mondja nekünk ma: „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.” Az élet néha nehéz lehet. Az a csodálatos, hogy Jézus már viselte a bűn terhét. Ott vitte a véres hátán, a szeggel átütött tenyerében, az oldalán, és a megtört szívében a Kereszten.

Ahogyan Máté 11-et olvasom, két nagyon fontos gondolat jut eszembe: 1) még a legsötétebb pillanatokban is próbáljuk minél jobban megismerni Jézust, mivel Ő a szívünk középpontja. 2) Jézus megígérte, hogy békét és nyugalmat hoz nekünk, ha bizalmunkat belé helyezzük. Ahogyan ez a csodálatos ének mondja: „Jézus mindent megfizetett. Neki tartozom. A bűn vörös foltot hagyott rajtam, de Ő hófehérre mosta.”

Joey Norwood Tolbert 

301. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 6. fejezetéhez (május 9-15.).

Ezt a fejezetet muszáj elolvasni! A múltban mindig elbátortalanított, amikor a győzedelmes keresztény életről olvastam, azt gondolván, hogy nem teszek meg eleget, nem imádkozom eleget és nem vagyok eléggé szent életű. Ez a fejezet tele van olyan csodálatos igazságokkal, amelyek eloszlatják az ilyen gondolatokat, ugyanakkor reményt és erőt nyújtanak, ami a Jézusba vetett megingathatatlan hitben rejlik. Isten ígéreteinek nincsen határa. Ő arra vágyik, hogy hittel nyújtsd ki a karod felé. Arra vágyik, hogy nagy dolgokat várj el tőle. Egyszer késő este, életem egy különösen nehéz időszakában, gondolatban Istennel birkóztam egy dilemmával kapcsolatban. Végül arra jöttem rá, hogy Ő mindenható, mindentudó és mindenkit szeret – miért is ne adnám neki át a gondomat? Próbaképpen átadtam neki, mint egy riadt és reszkető kisgyermek. Őszintén szólva nem volt lelki békém az egész fölött, mégis bíztam Istennek azon ígéretében, hogy Ő meg tud birkózni a problémámmal. Abban a pillanatban azt éreztem, a Mennyország annak a kis győzelemnek is örül, hogy a hit diadalmaskodott a sötét érzéseim felett. Úgy vélem, igazából ez igen hatalmas győzelem, amikor hagyjuk, hogy Jézus legyen az életünk és gondolataink Ura. Engedd hát, hogy a hited megragadja azokat az áldásokat, amelyeket Krisztus olyan készségesen ad neked!

Jane Cvancara Wendt

Egészségügyi Szolgálatok, Glendale, Arizona, USA

Fordította Gősi Csaba