Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 3Móz 7 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a
Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=3%20M%C3%B3zes%207&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=3%20M%C3%B3zes%207&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a
szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen
Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az
olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet
írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1.
Isten
gondoskodik. Isten gondoskodik a bűnök bocsánatáról, a
vele való közösség lehetőségéről, de a papok megélhetéséről is. A papok nem
kaptak örökséget Izrael fiai között, az ő megélhetésükről Isten az áldozatok
kapcsán gondoskodott.
2.
Az
egészségről is gondoskodó Isten. Isten
meghatározta, hogy az áldozatok mennyi ideig fogyaszthatóak, azután a megmaradt
rész meg kellett semmisíteni, hogy még véletlenül se fogyasszanak romlottat. Szintén
egészségi okokból tiltotta Isten a kövérjének és a vérnek a fogyasztását is.
3.
Az
ajándékot jó szívvel fogadó Isten. Az
áldozatokat bizonyos céllal hozták (bűnrendezés, jóvátétel, megbékélés,
megtisztulás), viszont Isten felhívta a figyelmet az áldozatokon felüli ajándék
lehetőségére is. Az ajándékot nem céllal adják, hanem szívből és szeretetből, a
kötelezőn felül.
4. Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, aki bemutatja a tiszta ás tisztátalan közötti különbséget; aki egy gyakorlatias Isten (az el nem fogyasztható dolgokat egyéb használatra engedélyezi); aki elsőkézből fogadja el az áldozatot (mindenkinek saját magának kellett elvinni az áldozatot – nem lehetett mástól küldeni).
Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 11. fejezet
11. fejezet – Orvos-misszionáriusi munka (4. rész)
Az üzenet jobb keze
A mennytől újra és újra azt az
iránymutatást vettem, hogy az orvos-misszionáriusi munka ugyanolyan
kapcsolatban áll a harmadik angyal üzenetével, mint amilyenben a kar vagy a kéz
van a testtel. Az isteni Vezető irányításával egyesült erővel kell
munkálkodniuk a Krisztus eljövetele előtti útkészítésben. Az igazság testének
jobb keze legyen mindig tevékeny, munkálkodjon szüntelenül, és Isten meg fogja
erősíteni. De nem ebből áll az egész test. Ugyanakkor a test sem mondja a
karnak: „Nincs rád szükségem.” A testnek szüksége van karra, mégpedig, hogy
tevékeny, előrehaladó munkára legyen képes. Mindkettőnek megvan a maga kijelölt
feladatköre, és mindegyik nagy veszteséget fog szenvedni, ha a másiktól
függetlenül tevékenykedik. (Testimonies, VI, 288.)
Orvos-misszionáriusi munkát kell
folytatnunk... Úgy kell annak viszonyulnia Isten művéhez, mint a kéznek a
testhez. (Testimonies, VIII, 160.)
Isteni együttmunkálkodás
Krisztus átérzi minden szenvedő bánatát.
Mikor a gonosz lelkek gyötörnek egy emberi testet, ő is érzi az átkot. Mikor
láz égeti az élet áramát, Jézus is érzi a kínszenvedést, a haláltusát. Az
Üdvözítő ma is éppen úgy készen áll a betegek meggyógyítására, ahogy akkor,
amikor személyesen itt járt a Földön. A Mester szolgái az ő képviselői,
munkálkodásának eszközei. Krisztus általuk kívánja gyakorolni gyógyító
hatalmát. (The Desire of Ages, 823–824.)
Isten úgy gondolta el, hogy a betegek, a
szerencsétlenek és a gonosz lelkek által megszállottak szolgáin keresztül
hallják meg az ő szavát. Emberi eszközei által olyan vigasztaló akar lenni,
amilyet a világ nem ismer. (The Ministry of Healing, 106.)
Krisztus együttmunkálkodik azokkal, akik
részt vesznek az orvos- misszionáriusi munkában. (Testimonies, VII, 51.)
Az Úr általuk fejtette ki munkáját.
Bárhová mentek, betegek gyógyultak meg, a szegényeknek pedig az evangéliumot
prédikálták. (The Acts of the Apostles, 106.)
Krisztus nincs immár személyesen itt e
Földön, hogy elmenjen a városokba és a falvakba, betegeket gyógyítva; viszont
ránk bízta annak az általa elkezdett orvos-misszionáriusi munkának a
folytatását. (Testimonies, IX, 168.)
https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.906/
Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című
könyve 11. fejezetéhez (április
17-23.).
Ha Isten népe őszinte érdeklődést tanúsítana
felebarátjaik iránt, sokakat érnének el az erre az időre szóló különleges
igazságokkal. Semmi nem ad, egyáltalán semmi nem kölcsönöz olyan maradandó
jelleget a munkának, mint amikor segítséget nyújtunk az embereknek ott, ahol
éppen vannak.” (Keresztény szolgálat 136. o.)
Szoktál találkozni emberekkel ott, ahol éppen
vannak? Néha olyanok az erőfeszítéseink a bizonyságtevésre, mint azé az emberé,
aki egy autóbaleset helyszínére csöppen, és odamegy a vérző áldozathoz, aki az
úton fekszik, és azt kérdezi tőle: „Szeretné, ha megmutatnám, hogyan hozza
egyensúlyba a bankszámláját?” Bár ez értékes információ lehet, ilyenkor nem
erre van leginkább szüksége.
Talán sosem találkozol autóbaleset áldozatával,
de a körülötted lévő embereknek olyan szükségletei vannak, amelyek épp olyan
sürgősnek hatnak számukra. Ezek a szükségletek és aggodalmak megakadályozzák
őket abban, hogy meghallgassanak egy evangelizációs előadást, vagy hogy
elfogadják a meghívásodat egy evangelizációs találkozóra. Lehet, hogy azt
mondják: „Hogyan is gondolkozhatnék ezen, amikor éppen ezzel és ezzel
foglalkozom!”, és itt az „ezzel és azzal” helyett számos dologra gondolnak.
Jézus az emberek alapvető szükségleteit
elégítette ki, és aztán azt mondta: „Kövessetek engem!” Meggyógyította az
ördöngösöket, a leprásokat és a betegeket. Enni adott az éhezőknek. Ők pedig
csak ezek után voltak képesek befogadni az evangélium üzenetét. Így megy ez
manapság is. Ha a legegyszerűbb szükségleteket kielégítjük és megtanuljuk,
hogyan nyújtsunk alapvető egészségügyi segítséget, akkor a legegyszerűbb módját
választottuk, hogy megnyissuk mások szívét, hogy meghallják az evangéliumot.
Karen D. Lifshay
Kommunikációs asszisztens, Hermiston HNA Egyház,
Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlés