Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2Móz 32 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20M%C3%B3zes%2032&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20M%C3%B3zes%2032&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. a borjúra cserélt, mégis kegyelmes Isten. Isten mindent megtett Izrael Egyiptomból való megszabadításáért, védelméért és minden szükségletükről gondoskodott, a nép mégis készen volt arra, hogy egy tehetetlen fémborjúra cserélje. A féltőn szerető (féltékeny) Istennek ezt is át kellett élnie népével való kapcsolatában. Isten tudta, hogy ezt fogja kapni népétől, mégis megszabadította őket és vezette őket. Vajon tőled is ezt kapja? Érted is mindent megtett, a Fiát adta életedért és üdvösségedért. Te mire cserélted Őt?
2. A hűséges Isten és a hűtlen nép. 40 nappal korábban a nép lelkesen fogadkozott, hogy mindent megtesznek, amit az Úr mond, most pedig egy aranyborjú körül táncol, és vad orgiákba merül. Izrael ilyen hamar megfeledkezett fogadalmáról és az Istennel kötött szövetségről. Isten viszont soha nem feledkezik meg arról, amit velünk kapcsolatban megígért. Ha mi hűtlenkedünk Ő akkor is hű marad. Örökké.
3. Isten igazságos és kegyelmes. Isten szeret kegyelmes lenni, de annak érdekében, hogy a nép megtanulja, milyen romboló a lázadás, meg kellett büntetnie a népet bűne miatt.
4. Isten, akinek ragályos a jelleme. Mózes sok időt töltött Istennel, és észre sem vette, hogy elkezdte tükrözni a kegyelmes, a másokért áldozatra kész Istent. Ebben a történetben Mózesben Jézus Krisztust látjuk meg, aki kész közbenjárni a lázadó bűnösért, aki kész odaadni az életét, akár az örök életét is azért, hogy népe bocsánatban és üdvösségben részesüljön. Kész mindenről lemondani másokért. Rád mennyi ragadt Isten jelleméből?
5. Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, aki igaz vezető, de akit mégis hamar elhagynak; aki láthatatlan és hatalmas, és akit felcserélnek látható, de tehetetlen dolgokra; aki azt szeretné, hogy a vezetők a népet a jóra bátorítsák (nem úgy, mint Áron); akit jó megvárni, még ha úgy is tűnik, hogy késik (ha a nép megvárta volna Mózest lejönni a hegyről, elkerülték volna a tragédiát).
Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 10. fejezet
10. fejezet – Módszerek (3. rész)
Keressétek fel szomszédjaitokat barátságosan és ismerkedjetek meg velük… Akik nem állnak be ebbe a munkába, akik azzal a közömbösséggel viseltetnek, amit némelyek tanúsítottak, hamarosan elveszítik első szeretetüket, és elkezdik majd gáncsolni, bírálni és ítélgetni saját testvéreiket. (Review and Herald, 1902. május 13.)
Az apostolok erőfeszítései nem a nyilvános beszédre korlátozódtak; sokakat nem lehetett volna ilyen módon elérni. Sok időt töltött el a házról házra végzett munkával, így keresve az alkalmat a meghitt családi körben folytatott beszélgetésekre. Meglátogatta a betegeket és a gyászolókat, megvigasztalta a megszomorítottakat és felemelte az elnyomottakat. Mindenben, amit mondott, mindenben, amit tett, Jézus nevét magasztalta fel. Így munkálkodott „erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt”. Attól félt, hogy tanítása inkább az emberinek, semmint hogy az isteninek a jegyét viselheti. (The Acts of the Apostles, 250.)
Keressétek fel szomszédaitokat egyenként, menjetek közel hozzájuk, míg az önzetlen érdeklődés és a szeretet fel nem melegíti a szívüket. Érezzetek együtt velük, keressétek annak alkalmát, amikor jót tehettek velük, és mihelyt módotokban áll, gyűjtsétek néhányukat magatok köré, és nyissátok meg Isten Igéjét elsötétült elméjük számára. Keressétek egyre az alkalmakat, mint akiknek számot kell adniuk az emberek lelkéről, és használjátok fel a kiváltságokat, amivel Isten felruház titeket, arra, hogy munkálkodtok vele az ő lelki szőlőskertjében. Ne hanyagoljátok el a szomszédaitokkal való beszélgetést, azt, hogy szívesek legyetek irányukban, ahogy az erőtökből telik, hogy „minden módon megtarthassatok némelyeket”. Arra a lelkületre kell törekednünk, amely Pál apostolt arra kényszerítette, hogy házról házra járva könnyek között kérleljen, és tanítsa „az Istenhez való megtérést és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hitet”. (Review and Herald, 1888. március 13.)
Az Úr elém tárta azt a munkát, amely nagyvárosainkban elvégzésre vár. A híveknek ezekben a városokban, saját otthonuk közelében kell munkálkodniuk Istenért. Munkálkodjanak csendesen és alázattal, s a menny légkörét vigyék magukkal, valahová mennek. (Testimonies, IX, 128.)
https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.779/
Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyve 10. fejezetének 1-ső részéhez (április 3-9.).
Házról házra járni egy kiváltságot jelentő munka! Most, hogy a Covid-19 járvány enyhül, rengeteg lehetőség közül választhatunk, hogy találkozzunk a családokkal, akik a városainkban élnek. A közeli szomszédokhoz átvihetünk különböző finomságokat és az evangéliumról szóló röplapokat vagy füzeteket, vagy akár egy meghívót, hogy csatlakozzanak egy kis Biblia-körhöz. Néha meg szoktuk kérdezni, hogy van-e valamilyen különleges kérésük, vagy valami, ami aggasztja őket, amiért együttesen imádkozhatunk.
Sikerült megnyernem a fiatalokat arra, hogy kettesével menjenek el, és kérdőívet töltessenek ki az emberek otthonaiban, utcáról utcára. Zárásképpen azt szoktuk mondani: „Köszönjük, hogy részt vettek a közösségi közvéleménykutatásban. Szeretnénk megosztani Önökkel az első két leckéjét annak a bibliatanulmányozó útmutatónak, ami sokaknak örömet okoz. A következő héten beugrunk, és hozzuk a következő két leckét, és feltehetik a kérdéseiket.” Ha elfogadják a leckéket, felírjuk a címüket, és biztosan megyünk a következő héten is.
További lehetőségek arra, hogy az embereket az otthonaikban felkeressük, vagy legalább is a bejárati ajtónál, ha irodalmi evangelizációs előadásokat, tábori Biblia-iskolákat, főzőiskolákat vagy evangelizációs találkozókat követően keressük meg őket, vagy azokkal vesszük fel ismét a kapcsolatot, akik a Hetednapi Adventista Egyházat látogatták, de elmaradoztak.
„Az aratnivaló beérett, de kevés a munkás.” Legyünk biztosak benne, hogy Isten kegyelméből a megoldás részesei vagyunk és nem a problémáé!
Cindy Tutsch
Nyugalmazott igazgatóhelyettes, Ellen G. White Hagyaték
Fordította Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése