Higgyetek az Ő prófétáinak - május 4 - KEDD - Máté 6

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

 

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

 

Olvasmány – E.G. White Az imádság 5. fejezet 2118. nap

 

5. fejezet (3. rész) – ISTEN IMÁRA VONATKOZÓ ÍGÉRETEI

Jézus az Atya elé viszi imádságainkat, még ha nem oly ékesszólóak is. – A mennyben minden őszinte imádság meghallgatásra talál. Lehet, hogy ezt az imádságot nem mondják el gördülékenyen, folyékonyan, de ha ebben az imádságban benne van az imádkozó szíve, akkor ez az imádság felszáll abba a szentélybe, ahol Jézus szolgál, és Ő jelenti ezt az imádságot az Atyának egyetlen ügyetlen, dadogó szó nélkül, szépen, és az teljes lesz tökéletessége tömjénjének jó illatával. – Jézus élete, 667. o.

Az imádkozó erőt nyer a kísértések fölötti győzelemre. – Mindenki felelős a tetteiért, amelyeket e földi próbaidő alatt követett el. Mindenkinek van ereje, hogy uralkodjék cselekedetein, ha akar. Akik gyengék ahhoz, hogy gondolataik és tetteik romlatlanok és erényesek legyenek, segítséget kaphatnak a gyámoltalanok barátjától. Jézus ismeri az emberi természet minden gyengeségét, s ha kérik, erőt ad akár a leghevesebb kísértés legyőzéséhez is. Mindenki megkaphatja ezt az erőt, ha alázattal kutat utána. – Gyermeknevelés, 466–467. o..

 

Mai Bibliai szakasz: Máté 6

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1t%C3%A9%206&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1t%C3%A9%206&version=NT-HU

Az Úr Imáját minden keresztény jól ismeri. Sokszor olyan megszokottá válik, hogy már nem is tűnik fel, milyen forradalmi módon közelíti meg az imádkozást. Ugyanakkor ez az ima mindig is egy mélyreható üzenetet tartalmazó imádság volt, és az marad a jövőben is.

Maga a nyelv is, amelyen az ima íródott, mély értelemmel ruházza fel az Úr Imáját. Az Újszövetséget görög nyelven jegyezték fel. Jézus viszont arám nyelven beszélt, mert ez volt a mindennapi kommunikáció nyelve. A bibliakutatók egyetértenek abban, hogy Jézus ezt az imát is arámul mondta el, ami már önmagában is nagyon újszerűnek és rendkívülinek számított.

Habár a zsidók arámul beszéltek a köznapi életben, imáikat mégis héberül mondták el újra és újra, nem pedig arámul. A hébert szent nyelvnek tartották. Éppen ezért a köznapi arámi nyelven imádkozni teljességgel elfogadhatatlan volt Jézus idejében. Ugyanígy manapság a muszlimok sem a mai, köznapi arab nyelven citálják imáikat, hanem egy régi, klasszikus arab nyelvet használnak a hetedik századból. Keresztények is néha ragaszkodnak a régiesebb nyelvezethez, azt gondolva, hogy az szentebb. Valami hasonló történt a középkorban is, amikor a kereszténység körében a latin volt az imádkozás nyelve. Történelmi tény, hogy egyedül a latin nyelvű Biblia volt elfogadható az istentiszteleteken abban az időben.

Jézus azonban, amikor arra tanított, hogy hogyan imádkozzuk, teljeséggel figyelmen kívül hagyta kora vallásos nézetét. Jézus számára nem volt szent nyelv, és nem volt szent kultúra. Minden hívő Isten jelenlétébe léphet a szívéhez legközelebb álló nyelvet használva.

Jézus többet is tett annál, mint hogy mindennapi nyelven imádkozott; mindjárt az első szó, amit kimondott az „Abba” volt, ami apát jelent. A mai napig ez az első szó, amit a gyerekek megtanulnak a Közel-Keleten, ami azt jelenti, hogy „apa”, vagy „apu”. Az „Abba” szó kifejezi a tiszteletet is, és a közeli, bensőséges személyes kapcsolatot is Isten és ember között.

Amikor ma imádkozunk, emlékezzünk, hogy Ő a mi apukánk, és használjuk a szívünk szerint való nyelvezetet! 

Oleg Kostyuk 

300. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 5. fejezetéhez (május 2-8.).

Érezted már valaha, hogy Isten több millió kilométer messzire van tőled, és az imáid mintha visszapattannának a mennyezetről? Én is éreztem már, hogy Istent bizonyára más, sürgősebb imák kötik le, és az enyémnek egy kicsit várnia kell. De figyelj csak ide! Szeretem azt a szóképet, amit ez a fejezet ír le: Krisztus az összekötő kapocs Isten és ember között, emberi karjával átöleli a bukott emberiséget, isteni karjával megragadja a mindenható trónját. Milyen hatalmas ígéret az Ő folytonos szeretetéről és erejéről! Megnyugtató tudni, hogy Jézus velem van, hall engem, és folytatja szolgálatát a nevemben. Jó tudni, hogy megérti, milyen embernek lenni, és hogy együtt erez velünk a küzdelmeinkben. És mégis, mivel legyőzte a bűnt, előkészíti az utat nekünk, amelyet az isteni kegyelem és gyógyulás jellemez. Ahogy egyre jobban elmerülünk a vele való kapcsolatunkban, rá fogunk jönni, hogy Ő méltó a bizalmunkra. Megválaszolja imáinkat a megfelelő időben és úgy, ahogy számunkra a legjobb. Kezdem érteni a békét, amely abból ered, hogy tudjuk, hogy Istent érdekli a mi jólétünk. Értékes ígéret, hogy tudhatjuk, Ő nem rejtőzik el előlünk, és hogy rá fog találni az, aki Őt keresi imában… És Ő valóban egy nagyértékű gyöngy!

Jane Cvancara Wendt

Egészségügyi Szolgálatok, Glendale, Arizona, USA

Fordította Gősi Csaba