Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezet 768. nap
Még ezeket a szavakat is gúnnyal fogadták. "Múlnak a
napok, és nem teljesül a sok látomás" - mondták a megtérni nem akarók. De
Ezékiel által az Úr keményen megfeddte a biztos prófétai beszéd megtagadását.
"Mondd meg nékik: Így szól az én Uram, az Úr: Megszüntetem ezt a
szóbeszédet, nem példálóznak így többé Izráelben. Ezt hirdesd nekik: Közeledik
az az idő, amikor valóra válik minden látomás és hízelgő jósolgatás Izráel házában.
Mert ha én, az Úr, szólok, akkor az az ige, amelyet én mondok, valóra válik
késedelem nélkül. Ha a ti napjaitokban mondok valamit, ti engedetlen nép, azt
meg is teszem! - így szól az én Uram, az Úr.
Majd így szólt hozzám az Úr igéje: Emberfia! Izráel háza
ezt mondja: Sokára teljesedik be a látomás, amelyet ez az ember lát; a távoli
jövőről prófétál ő. Ezért mondd meg nekik: Így szól az én Uram, az Úr: Nem
késik tovább egyetlen igém sem, valóra válik az az ige, amelyet mondok - így
szól az én Uram, az Úr" (Ez 12:22-28).
A nemzetet rohamos pusztulásba vivők között élen járt
királyuk, Sedékiás. Júda királya teljesen elvetette a próféták útján kapott
tanácsokat. Elfelejtve, hogy hálával tartozik Nabukodonozornak, megszegte az
Úrnak, Izráel Istenének nevében tett hűségfogadalmát, és fellázadt a próféták
ellen, jótevője ellen és Isten ellen. Saját bölcsességével hivalkodva, Izráel
jólétének ősi ellenségéhez fordult segítségért, "elküldte követeit
Egyiptomba, hogy az lovakat és sok hadinépet adjon neki.
De jó vége lesz-e?" - kérdezte az Úr arról, aki ilyen
becstelenül visszaélt minden szent megbízatásával. "Megmenekül-e, aki
ilyet csinál? Megszegte a szövetséget: megmenekül-e? Életemre mondom - így szól
az én Uram, az Úr -, hogy ott fog meghalni Babilonban, annak a királynak a
székhelyén, aki őt királlyá tette, akinek a hűségesküjét semmibe vette, és
akinek a szövetségét megszegte. Mert nem fog elég nagy haderővel és elég nagy
számú sereggel mellé állni a fáraó a háborúban... Nem fog megmenekülni, mert semmibe
vette a hűségesküt, és megszegte a szövetséget. Bár kezet adott rá, mégis
elkövette ezt!" (Ez 17:15-18)
A "...gyalázatos bűnös..." fejedelem végső
számadásának napja elérkezett. "Félre a süveggel, le a koronával!" -
parancsolta az Úr. Addig nem lehet Júdának ismét királya, amíg Krisztus maga
fel nem állítja birodalmát. "Rommá, rommá, rommá teszem amilyen még nem
volt ez - hangzott az isteni rendelet Dávid házának trónjáról -; míg majd
eljön, akié az ítélet, mert neki adom!" (Ez 21:30-32).
Mai Bibliai szakasz: Jeremiás
25
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ebben a fejezetben
fokozódik a feszültség! Isten egész Júda népének küldi igéjét. Jeremiás állítja, hogy évekig közvetítette
nekik Isten üzenetét, és bár ő idejekorán elkezdte mondani, ők nem hallgattak
rá!
Az elején fokozódó rész
számomra különösen érdekes. Jeremiás láthatóan minden nap a városkapuban
könyörög a népnek Isten nevében. Vajon azért kora reggel, mert az emberek feje
olyankor még nem volt tele napi teendőik, üzleti ügyeik gondjaival, és ezért
nyitottabbak lehettek Isten igéjére?
Isten üzenete egyszerű
és világos. Vegyük észre: ez egy „háromlépéses terv” a lelki túlélésre!
Bánjátok meg gonosz útjaitokat és tetteiteket! Ne keressetek más isteneket, és
ne imádjátok azokat! Ne ingereljetek fel engem a kezetek munkájával! A
Szentírás megörökíti a szomorú valóságot: nem hallgattak rá. Nemcsak egy
alkalommal, hanem mint a szövegből is kiderül, folyamatosan elutasították
Istent.
Néhány éve
meglátogattam egy New York-i gyülekezetet. Szerettük volna az összes látnivalót
megnézni. Kora este a Times Square-en kötöttünk ki. Emberek ezrei tódultak a
Broadway színházi előadásaira, az éjszakai bárokba, az éttermekbe és az
üzletekbe. Utcai prédikátor állt egy kisteherautó platóján és teljes szívéből
kiáltott hangszórón keresztül az emberekhez. Teljesen figyelmen kívül hagyták,
miközben János evangéliuma 3. fejezetének 16. versét idézve kérlelte az
embereket, bánják meg bűneiket és forduljanak Istenhez. Bár erős és jól
hallható volt a hangja, mindenki úgy tett, mintha ott se lenne!
Mindig ez jut eszembe,
amikor ezt a fejezetet olvasom. Jeremiás
is így próbálta az emberek figyelmét megragadni a városkapuban. A nép azonban
nem figyelt Isten szavára. Ha komolyan vették volna, azok a szavak
megmenthették volna őket. Jeremiás
részletezi a megsemmisítő következményeket, nemcsak Júdára, de a környező
népekre nézve is. A babiloniak lesznek
Isten büntetésének eszközei. Akiket pedig nem visznek fogságba, azok teljesen
elpusztulnak. Az élet hangjai elnémulnak, és a fények kialszanak. Nem tehetek
róla, de e sorok olvasása közben a térbeli és időbeli távolság ellenére is
elszorul a szívem és görcsbe rándul a gyomrom.
Az áradat azonban
visszahúzódik. Jeremiás próféciájából megtudjuk, hogy a babiloni fogság 70
esztendeig fog tartani. Észrevetted, hogy ez az a prófécia, amit Dániel
tanulmányozott a fogság idejének végéhez közeledve, ahogy a Dániel könyvének 9.
fejezetében olvashatjuk? Ne tévesszük ezt szem elől! Egyik próféta tanulmányozza a másik írásait,
hogy jobban megértse, mit mond Isten. Mennyire fontos Isten Igéje!
A fejezet hátralévő
része olyan, mintha Jeremiás látomásban a 70 éves fogság utáni időbe kerülne és
elvonulna előtte Babilon bűneinek büntetése, egészen a jó és a gonosz
hatalmasabb, végidei küzdelméig. E
dolgok miatt most Isten saját népére kiszabott büntetéseit kiterjeszti az egész
világra. Így szól Isten: „Vedd el kezemből
e harag borának poharát, és itasd meg vele mindama nemzeteket, akikhez én
küldtelek téged” (15. vers). A Biblia tanulmányozói nagy hasonlóságot
fedezhetnek fel itt az utolsó időknek a Jelenések
könyvében található leírásával.
Istennek nemcsak saját
népe, de minden nemzet ellen kifogása van. A bűn pusztítása és a gonoszság
azonban nem folytatódik örökké. A fejezet végén olvashatunk a vezetők és a
pásztorok sorsáról az Ítélet napján. Ez bizony nem egy idilli kép, inkább a
rettegés és borzalom ideje. Nem szeretném annak felelősségét vállalni, hogy
Istennek akár egyetlen gyermekét is én vezettem tévútra.
A jó hír az, hogy Isten
szavának balga elutasítása véget ér.
Azért imádkozom, hogy a „Megújulás Isten Igéje által” írásainak olvasói
mindnyájan figyelmesen hallgassanak az Ő szavára, és véssék azt mélyen a
szívükbe. Mindnyájunk kiváltsága, hogy helyreállíttassunk Isten számunkra
készített végső terve által. Ha ez
megtörténik, az azért lesz, mert figyeltünk az Ő szavára. Isten legyen veletek,
miközben együtt folytatjuk utunkat!
Dan
Houghton
107. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezetéhez (augusztus
13-19.).
Ebben a fejezetben egy
nagyon sajnálatos történet bontakozik ki, jelentős leckékkel. Júda majdnem a
történelme végét járja, hiszen nem követte lelkiismeretesen Istent. A
babiloniak már megérkeztek, és sok foglyot ejtettek. De meghagyták a királyt a
trónon – ő volt Sedékiás. Kezdetben Sedékiás úgy dönt, hogy eleget tesz a
babiloni parancsoknak, így kímélve meg magát és népét a durvább büntetéstől. Ez
az első lecke; hogy a kemény büntetést néha meg lehet előzni, ha
együttműködünk, még ha ez az együttműködés nem is a legjobb választás. Itt az
együttműködés gondolata nem jelent erkölcsi megalkuvást, csak helyzeti
megalkuvást. Mivel korábban a rosszat cselekedték, Júda most már a babiloniak
irányítása alá tartozott. Ha most már együttműködésre készek, a dolgok jobbra
fordulnak számukra.
Ez a mi esetünkben is
sokszor igaznak bizonyul. Az együttműködéssel helyreáll a bizalom, és több
mozgásteret kapunk a választásainkhoz az életben, és mindez azzal a reménnyel
jár, hogy a saját önkormányzatiságunk is helyre fog állni. Sedékiás azonban
hamis próféták befolyása alá került, akik azokat a dolgokat állították, amiket
mindenki hallani akart. És bár Jeremiás és később Ezékiel figyelmeztetett a
hamis üzenetekre, egy lázadó mozgalom indult el a babiloniak elleni felkelésre.
Itt az újabb tanulság, hogy néha nehéz megkülönböztetni az igaz üzenetet a
hamistól. Ebben az esetben a hamis üzenet kifejezetten vonzó volt, de egyúttal
halálos is. Azoknak, akik hisznek Istenben és követni akarják őt, összhangba
kell hozniuk a hallásukat és értelmüket a Szentírással és a Szentlélekkel.
Dave Thomas
dékán, Teológiai Kar
Walla Walla University,
USA
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése