Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 37. fejezet 775. nap
Sion most romokban hevert; Isten népe pedig fogságban volt.
A próféta fájdalomtól porba sújtva kiáltott: "Jaj, de magára maradt az
egykor oly népes város! Olyanná lett, mint az özvegy. Nagy volt a népek között,
úrnő a tartományok között, de kényszermunkássá lett! Sírva sír az éjszakában,
könny áztatja arcát. Senki sem vigasztalja azok közül, akik szerették, barátai
mind hűtlenné lettek, ellenségeivé váltak.
A nyomorúság és terhes szolgálat után fogságba került Júda.
Ott lakik a pogányok között, de nem talál nyugodt helyet. Üldözői mind utolérik
nyomorúságában. Gyászolnak a Sion útjai, nincs, aki ünnepekre járjon. Kapui
mind elpusztultak, papjai sóhajtoznak. Szűzei szomorkodnak, neki csak
keserűsége van! Elnyomói fölülkerekedtek, ellenségei jólétben élnek. Az Úr
szomorította meg sok vétke miatt. Gyermekei fogságba mentek elnyomóik
előtt."
"Jaj, de sötét felhőt borított az Úr haragja Sion
leányára! Az égből a földre dobta Izráel ékességét, nem gondolt lábai
zsámolyával haragja napján. Elpusztította az Úr kíméletlenül Jákób összes
hajlékát. Ledöntötte féktelen haragjában Júda leányának erődítményeit. Földre
terítette, meggyalázta az országot és vezéreit. Haragja hevében egészen
összetörte Izráel hatalmát, visszavonta segítő jobbját, amikor jött az
ellenség. Perzselte Jákóbot, mint lángoló tűz, emésztette körös-körül. Fölvonta
íját mint ellenség, előállott mint támadó, és jobbjával megölt mindent, ami a
szemnek kívánatos Sion leányának a sátrában; tűzként öntötte ki haragját."
"Kihez mérjelek, kihez hasonlítsalak, Jeruzsálem
leánya? Milyen példával vigasztaljalak meg, Sion szűz leánya? Romlásod nagy,
mint a tenger, ki gyógyíthat meg?"
"Emlékezz, Uram, mi történt velünk! Tekints ránk, és
lásd meg gyalázatunkat! Örökségünk bitorlókra szállt, házunk idegenekre.
Apátlan árvák lettünk, anyáink özvegyek... Atyáink, akik vétkeztek, már nem
élnek; nekünk kell hordanunk bűneik terhét. Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs,
aki kiragadjon kezükből... Ezért lett beteg a szívünk, emiatt homályosodott el
szemünk."
"De te, Uram, trónodon ülsz örökké, királyi széked
megmarad nemzedékről nemzedékre. Miért feledkezel meg rólunk ilyen sokáig,
miért hagysz el minket oly hosszú időn át? Téríts magadhoz, Uram, és mi
megtérünk, tedd újra olyanokká napjainkat, mint régen voltak!" (JSir
1:1-5; 2:1-4, 13; 5:1-3, 7-8, 17, 19-21)..
Mai Bibliai szakasz: Jeremiás
32
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ebben a fejezetben egy
teológiai jelentőséggel bíró, valós kérdés vetődik fel. Jeremiás vásárol egy
területet a városban az unokatestvérétől. A felszínen ez egy teljesen
szokványos dolognak tűnik. Jeremiás volt a legközelebbi rokon, őt illette vér
szerint és neki volt elővásárlási joga. Azok az idők nem a legjobbak voltak az
ingatlanvásárlásra, mert a babilóniaiak foglalták el a területet. Jeremiás
ezért nem volt köteles megvenni ezt az ingatlant.
A babilóniaiak
bejövetelét és területfoglalását maga Jeremiás jövendölte meg Sedékiás
királynak és Júdea lakosainak. De Isten közbelép a szerződéskötéskor (6-15.
vers). Jeremiást tájékoztatja előre, hogy unokatestvére, Hanameél
meg fogja őt kérni, hogy vegye meg az ingatlant. Bár ez nem a legjobb időszak
volt arra, hogy ingatlant vásároljon valaki, Isten ezen a területvásárláson
keresztül akart tanítani. Amikor Isten megígér valamit, azt bizonyosan
teljesíti is. Az emberek vissza fognak térni a földre, el fogják ismét foglalni
házaikat és erre a próféta személyes tapasztalatán keresztül van garancia, hogy
vett egy földet és épített rajta házat.
Isten néha beavatkozik
gazdasági és szociál-politikai ítélőképességünkbe. Lehet, hogy fontosabb
horderejű vásárlásoknál, mint egy házvásárlásnál vagy egyéb anyagi
befektetéseknél nem kapunk olyan kijelentést, hogy „ezt mondta az Úr”. De
fontos emlékeznünk arra, hogy Isten szeretne jelen lenni életünk minden
területén. Ezért helyesen cselekszünk akkor, ha egy házvásárlás vagy egyéb
befektetések előtt imádkozunk. Szenteljünk időt arra is, hogy megnézzük Isten
szavának alapelveit, amik vezetni fognak a fontos kezdőponton. Aztán Isten
szavának alapelveire építve átgondolhatjuk az összes többi tényezőt. Így
Istennek adjuk az első helyet életünkben. Kétségkívül Isten állt az
első helyen Jeremiás életében is.
Jeremiás először Isten
szavának engedelmeskedik, és csak azután foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyeket
meg kell oldania. A fő probléma az, hogy nem lát túl a babilóniaiak bejövetelén
és azon, hogy elfoglalják a területet. Aggodalma nagyon is emberi aggodalom: „Végy magadnak
mezőt pénzen, és legyenek tanúid felőle, holott a város a Káldeusok kezébe
adatik.” (25. vers)
Michael Sokupa
108. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 37. fejezetéhez (augusztus
20-26.).
Jeremiás nehéz élete
arra emlékeztet bennünket, hogy a próféta munkája sosem könnyű! A próféták
gyakran túl vannak hajtva, és nem becsülik meg őket, pedig ők az Úr hírnökei az
önfejű és lázadó csoportokkal szemben. Jeremiás azzal töltötte az életét, hogy
prédikált és Isten hűséges tanújaként tanácsolta a népet, mégis, amikor
megpróbálta elhagyni Jeruzsálemet a jól megérdemelt nyugalomba vonulása
céljából, valaki a gyülekezetből azt jelentette Sedékiás királynak, hogy
Jeremiás áruló, és az ellenséghez akar csatlakozni.
A király fejedelmei
feldühödtek Jeremiásra, megverték és börtönbe vetették. Azonban még ez a durván
méltánytalan bánásmód sem rettentette el Jeremiást attól, hogy népszerűtlen
üzenetét hirdesse. A fejedelmek dühösek voltak Jeremiás újra meg újra
elismételt tanácsai miatt, amely szembement a heves nacionalizmusukkal és az
ideiglenes jólétre vonatkozó vágyukkal, ezért azt állították, hogy a próféta a
haza ellensége, ezért ki kell végezni.
A gyáva király tudta,
hogy ezek a vádak nem igazak, de próbált kedvezni azoknak, akik az ország
jólétét Isten szava fölé helyezték, és Jeremiást a kezükre adta. Egy mocsaras
tömlöcbe vetve, Jeremiás végzete sötétnek tűnt.
Épp úgy, ahogyan Isten
véghez vitte Jeremiás megmentését szörnyű körülményei elől, úgy fogja
megmenteni Isten hűséges hírnökeit a végidőkben. Azokat, akik hűségesek
Istenhez az ország hitehagyása közepette, azokat hamisan fogják megvádolni a
saját hitközösségük volt tagjai. „Nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól
fogva, hogy nép kezdett lenni… És abban az időben megszabadul a te néped; aki
csak beírva találtatik a könyvben.”
Cindy Tutsch
nyugalmazott
igazgatóhelyettes
Ellen G. White Intézet
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése